Hogyan vittem a szemceruza hegyezőt biztonságos helyre…

Cservenka Attila, sze, 05/30/2012 - 00:00

 

Sokan azt állítják: totyogok. A vérükben van a rosszindulat. Pedig világosan látszik, hogy stabilan, zökkenőmentesen lépdelek a fürdőtől egyenesen a szobámig.  Még arra is kell ügyelnem, nehogy menet közben kiessen kezemből a legújabb szerzemény, egy szemceruza hegyező.  Nemrég jöttem rá. Ráhelyezem a testsúlyomat az egyik lábamra, s a következő pillanatban a tehermentesített másik lábamat előre lendítem, majd arra helyezem a testsúlyomat. Ezt a műveletet tovább folytatva el tudom érni, hogy minden lépés során a két lábam közötti távolsággal arányosan menetirány szerint előbbre kerülök. Sorozatos ismétléssel akár egyik helyről el tudok jutni a másikig. Fantasztikus! Bár nem sokkal gyorsabb, mint a négykézláb mászás, nagy előnye, hogy a fejet nem kell erőltetetten felfelé tartani, hanem eredeti pozíciójában is alkalmas a terep szemmel tartásához. Nem lebecsülendő az a tény, hogy menetközben két végtagom, miután a helyváltoztatáshoz nem veszem igénybe, felszabadul, és tetszőlegesen használhatom egyéb, különlegesebb feladatok megoldására. A jelen eset – haladás közben szemceruza hegyező minden kétséget kizáró, biztonságos birtoklása – ékes bizonyítékként szolgál. További előny, hogy lényegesen magasabb perspektívából látom a tárgyakat, s már akadnak nálam kisebb dolgok is. Hátrányaként el lehet mondani, hogy örökös egyensúlyozásra vagyok kárhoztatva, ami azt jelenti, hogy igen sok izomcsoportom folyamatos működését nem nélkülözhetem. E parányi kellemetlenség ellenére meggyőződésem, hogy ennek a technikának nagy jövője van. Sőt, szerintem vannak tartalékaim. Elsősorban a lépéstávolság növelésével a nagyobb sebesség elérését tűzöm ki magam elé. Tervezem a közeljövőben, hogy a mozgás közben lesz olyan pillanat, amikor egyik lábam sem fogja érinteni a földet. Gondolom, ezzel forradalmasítom a helyváltoztatás módszerét, bár nem vagyok naiv, sikereim nyomán nyílván hamar tömegesen utánozni fognak, mindazonáltal nagy elismerésre tehetek szert, várhatóan első ízben, a környezetemben gyakorta tartózkodók körében.

Majd el felejtettem. A szemceruza hegyezőt itt a szobámban helyezem biztonságba. Még nem látom világosan mire lesz jó, de szeretném elkerülni azt a lehetetlen állapotot, hogy szinte bárki kénye-kedve szerint használhatja, nem beszélve arról, hogy az esetleges óvatlan hozzáállással akár tönkre is tehetik, és soha nem tudom meg mire lett volna hivatott.

A biztonságba helyezés számomra legelfogadottabb, módszere a pszeudovéletlen helyen történő tárolás, ami lényegében abból áll, hogy a tárgy mikéntjéből semmi esetre se lehessen következtetni annak leendő helyére, különös tekintettel a hasonló tulajdonságú, vagy közös használati jelleggel rendelkező tárgyak csöppet sem korreláló pozíciókba helyezésére.

 

CsA      

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap