Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 2/3

Szerkesztő A, sze, 08/23/2017 - 00:04

 

A GAZDÁLKODÓ KAZINCZY FERENC

 

HŐGYE ISTVÁN

 

Folytatás

 

 Kazinczy sajátkezű vázlata birtokairól

A házasság után megszaporodott házi kiadásokat, a hitelek kamatait, a legszükségesebbeket a gazdálkodásból kellett előteremtenie. Felesége semmi vagyont nem kapott a házasságkötéskor. Kazinczy érsemlyéni részjószága, újhelyi szőlője, széphalomi kevés birtok jövedelme mellett mindennel próbálkozott, amiből csak krajcárnyi hasznot is remélt: „... Itt a' zabnak köble 9 és 8 márjás ... már vétettem egynehány köblöt, többet is fogok vétetni, Semlyénben drágábban kél el. Méltóztassék Asszonyanyám mind a' tengerimet, mind a' zabomat eladni ott. Úgy megnyerem az igen alkalmatlan hurczolkodást. ... "30

Fő jövedelme kezdettől az újhelyi szőlőjéből volt, de gyakran kevesebb, mint amennyit remélt, várt. 1806-ban erről a következőket jegyezte fel: „.. .Temérdek csorba esett számolásomba. Meg van szedve fele a' szőlőmnek, 's csak 7 hordó borom van. A' Hegyalján elverte a' szőlőket a' jég. 50—60 Rf. egy hordó bor még pedig előre fizetésért... "31 Borait főleg barátainak adta el, akik rendszeres vevői voltak, de tőlük is jó árat kért. Gyakran emlegette, hogy a bor „ez idén feliette drága fog lenni. Hét-nyolc aranyat adnak előre a zsidók a szín bornak Gönczi hordájára, mely 180 iccze seprőstül... "32 Arra számítván, hogy ha barátai soknak találják a kért árat más vevője is lesz. Borait mindig előre dicsérte : „A szőlő igen szép, ép és érett. Jó időben szedek (boraim jók lesznek) kapva kap majd rajta a' Lengyel (t. i. lengyel borkereskedő)."33 Szőlőt is, aszút is vásárolt, hasznot remélt belőle „... annyi bort csináltam a vett termésből és asszúból, hogy a szőlő ára kiteljék"34

1807-ben szüksége lett volna nagyobb összegű pénzre, nyolc hordó borát így ajánlotta erdélyi barátainak: „csak azt kérném, hogy summás volna a vétel, mert apródonként adván el, Capitálisomat majd ki nem csinálom, pedig fizetni valóm volna.. ."35 Borait nem tudta kedve szerint értékesíteni, a pénzt összerakni. Nagy gondjában más megoldást nem látott, mint a sok pénzen összegyűjtött könyveit adta el: „Égetvén, mint az eleven szén éget az adósság, noha Cre-ditoraim nem sürgetnek, mert intereseket fizetem rendesen, most minden könyveimet, amik nélkül ellehetek eladom.. ."36 A könyvtárat, melytől nehéz szívvel, de kénytelen volt megválni a pataki kollégium vásárolta meg 2000 forintért.37

1810-ben úgy jutott 400 Ft-hoz, hogy egyik szőlőjét elcserélte. „Eladta Széphalmon lakos Tekintetes Kazinczy Ferenc Úr a Kis Szárhegyen lévő Szőllőjét ... Városunkban (t. i. Sátoraljaújhelyen) lakos Dobai Imre Úrnak Két Ezer Négyszáz Rhénesforintokon szokott vinculum alatt.. ."3: Ugyanakkor, mivel fő jövedelmét a borból szerezte, egy másik szőlőt vett a város távolabbi hegyén, olcsóbban. „.. .Eladta városunkban lakos Kassay Sámuel Úr a' Nagy Köves Hegyen lévő Szőllőjét Széphalmon lakos Tekintetes Kazinczi Kazinczy Ferenc Úrnak és Élete Párjának Mlgos Gróff Török Sófia Asszonynak örök áron Kétezer Nro. 2000 Rforintokon, szokott vinculum alatt.. ."39 Ez a szőlő hiányos, rossz gondozású és a várostól távolabb volt, viszont közel volt Kazinczy másik szőlőjéhez, tehát a csere előnyös volt számára és valami pénzhez is juttatta. Maga és megbízott emberei jól értették a módját, hogy hiányos, „elparlagult" szőlőt, hogy lehet és kell megjavítani. Másik szőlőjében borháza is volt, ahol a szüret gondosan és biztonságosan történhetett.

 

Kazinczy sajátkezű listája kaszálóiról

Nagyon érzékenyen érintette őt is (mint minden szűkölködő középbirtokost, akik a napóleoni háborúk adta gabonakonjuktúrát gazdasági és földrajzi helyzetük következtében nem tudták kihasználni) a pénz devalvációja. Kétségbeesésében így panaszkodott: „... A' Bankó czédulák eránt érkezett parancsolat bennün-ket földig vert ... közel vagyunk az elsüllyedéshez.. ."40 Már csak jó bortermésre, szerencsés, gazdag évre, érsemlyéni jószágainak gyors szaporodására gondolhat, ami megszabadítaná nagyon sok gondjától.

Az 1811. évi bortermése bővebb volt az előzőeknél, évi terméséről így számítgatott:

„Termett 1811-ben a Köveshegyen 5 1/2 hordó szín borom

6 puttón aszúm

A 6 puttón aszúra kell egy hordó szín bor 1 puttón aszú 150 F. 1 hordó bor 300 F. Tehát

6 puttón aszú : 900 F.

1 hordó szín bor : 300 F.

1200 F."41 Ez év termése nemcsak bővebb, de jobb is volt a szokottnál, hiszen a törkölyre töltött csigert is jónak találta, Virág Benedeknek küldött belőle és így újságolta el a félig-bor jóságát: „.. .most ivám meg belőle egy csészével ... s mondhatom az olly erős bor, hogy máslásnak az az fél Tokajinak neveztethetik. Az én szőlőm isteni levet ád, de abban is mutatja, hogy jó szőlő, hogy keveset terem, mint minden ami jó. Bár annyit adna, hogy adósságaimból kifeselhetnék.. ."42

Már ekkor látta, hogy a bortermelés önmagában nem hoz elég jövedelmet, ezért próbálta a gazdálkodásnak más módjait is. Csikókat akart szerezni, de pénze nem volt hozzá, ezért bort ajánlott cserében „... az Erdélyi sok ménest tartó Urak közül... nékem egy hordó Tokajiért, mellyet ez idén nyolcvanra becsülhetni, néznél ki egy szép csődör csikót, mintegy négy vagy öt esztendőst. Csak azt mondanám a választás regulájául, hogy feje 's nyaka szembetűnő légyen, egyéb részei pedig ne elrútítója a' fejnek 's nyaknak. A' bor nem lesz rósz, egy hordó színbor egy hordó aszúra van töltve. ... "43 Kisállattenyésztéssel is próbálkozott, Érsemlyénben pulykákat neveltetett, de ezzel sem érte el a várt eredményt. Anyja haláláig nem kapta meg anyai örökségét, sőt irányítását, szigorú utasításait is kénytelen volt néha eltűrni.


Kazinczy sajátkezű írása: Magyarázatok...

Az „önálló" gazda. 1813-ban anyja meghalt, a testvérek osztozkodtak az örökségen. „Az osztály engemet meghagyott Széphalmon és Regmeczen, s az Anyámnak Petneházi, 's az Atyámnak Kis-Tárkányi portiojokat 's az Újhelyi szabad legjobb hegyen fekvő szőlőt adta birtokomba. Ez a' szőlő előttem igen kedves, mert 1670 olta mindég Kazinczy birtok volt, 's olly bort terem, mint Mád Tállya és Tarczal. A' leggonoszabb állapotban tartotta az öcsém, de három esztendő alatt megmutatom mi lesz. Szüleim 7 vármegyében bírtak (t. i. voltak birtokosok), de hét testvér egyenlő részt véve ezekben, így gazdag nem vagyok. Arra nincs is szükség. Legalább megszűnt nyomorúságom. Csak ifjabb volnék, 's adósságom ne volna!"44 A későn jött örökséggel nem sok újat kezdhetett, de nagyobbak lettek reményei, merészebbek tervei.

A szántóföldek közül a petneházi birtoka volt a legnagyobb, ez biztosította évi kenyerét. Petneházán Szűcs Dániel személyében jó intézőre is talált, aki már az örökösödés évében, Kazinczy személyes megjelenése nélkül mindent elintézett, melyről így számolt be: „.. .A Földeket, amelyek Tavasz alá valók voltak mind ki-osztottam. A homok egészen elmaradt dinnye sem lesz benne ... a kiosztott Föld ötvenhét vagy hatvan köblös .. ."45 Az intézőjével nagyon elégedett, mégis úgy gondolta, hogy az első aratáskor személyesen meg kell jelennie birtokán, úgy illik, hogy a jobbágy ismerje meg földesurát. „Ez lesz első aratásom (itt) ... a' kereszteken 's nem a' földeken fogunk osztozkodni. Jelenlétem tágíthatatlanul megkívántatik."46

Úgy gondolta, hogy első évi jövedelme elég lesz arra, hogy széphalomi házát befejezze „... czifrán kezdett házam a' halom ormán vakolatlanul áll még, 's még pusztaság van körülötte... "4? Széphalmot akarta gazdálkodási központjává tenni, mivel itt lakott, itt, Regmecen, Sátoraljaújhelyben is voltak birtokrészei, szőlői. Azt tervezte, hogy Bihar megyei részbirtokait sikerül elcserélnie, addig pedig távolról irányította szépen gyarapodó érsemlyéni állattenyészetét. Semlyéni számadójától így tudakozódott az állatállományról: „.. .hány darabból állanak semlyéni marháim ... mennyire szaporodtak, nem hullott e el belőlük ... van e ára a szarvasmarhának.. .":48

Az 1813. évi termése Petneházán jó volt, az aratás és nyomtatás eredményéről intézője így számolt be: „A Termést a magam és a két Taksás szekerein behordattam. Az arató részen kívül nyolczvan nyolcz kereszt lett. Tsak hamar nyomtatót is fogadtunk, de mint a' több Petneháziak tsak kilencedén. A szem ismét igen kevés tsak 38 köböl lett. A gabona különben szép és tiszta, konkoly nélkül van. .. .Két veremben van, egyikben 19, másikban pedig 17 köböl, mert két köböl amit az aratók és nyomtatók kenyérnek és tésztás ételnek megettek kivevődött..." Az intéző ebben a levelében tudósított az aratás és nyomtatás költségeiről is: „6 véka gabonaliszt 2 véka búzaliszt, fél-fél véka kása és paszuly, öt icce só, hat font szalonna, 12 font hús, másfél meszely vaj, és kétszeri áldomásra 48 krajczár kellett". A széna betakarításról is írt: „.. ,a széna is be van hordva, egy kis kazal, melly tíz, és egy boglya, melyben hat szekérrel van.. ,"49 Az őszi betakarítás után az intéző beszedte a földesúrnak járó részt, mert így látta biztonságban: „A Tengerit már fel takarták, s ide s tova a dézmát be kell szedni. Sokára nem hagyhatja az ember, mert a szegény ember könnyen hozzá nyúl ami kezénél van, ha a másé is. ... ötven köbölnél több lesz a Tengeri ... Űjj esztendő körül szükséges lessz beszedni."50 A tengerit tavaszkor, morzsoltan szedték be, Kazinczy a hóolvadás után, mikor már járhatóak a földutak akkor küldött értük szekeret. A szekereket megrakva a szükséges és kért terményekkel az intéző a következő levél kísérettel indította Széphalomra: „... a szekér viszen kilentz köböl és két véka Tengerit, két köböl és két véka Tengeriért az adósok által cserébe adott gabonát. A vermet öt hat köböl gabonáért felbontani nem akartuk... a Tengeriről és gabonáról azt méltóztassék megjegyezni, hogy az a Helység vasas vékájával van kiosztva. ... Kendermagot nem küldhetek ... tengeriért adnának tserébe két vékát egy köbölért, ezt pedig sokailyuk... 77 forintot is mellékelek, mellyből 37 f. széna ára, a többi Regales jövedelem... "51

Az 1814. évi termése kevesebb lett az előző évinél „.. .fél termésnél többnek nem igen lehet mondani, s nem is fizetett a kereszt úgy, mint vártuk. .. .az őszi termés lett 40 köböl és két véka, egy szuszékért kiment ebből 2 köböl (az intéző kérte Kazinczyt) minél előbb méltóztatna érte küldeni, az út jó lévén... "52 Az intéző szorgalmával, becsületességével elégedett volt, de Petneháza messze volt Széphalomhoz, a tavaszi, őszi sáros utakon nehéz és körülményes a termést átszállíttatni, ezért Kazinczy úgy gondolta, hogy nagyobb összegért árendába adná ezt a birtokát. „A gazdálkodásnak ezen módjára rá unván a Tekintetes Úr, Árendába kívánja adni ide való jószágát... én a Tekintetes Úrral tractálni kívánok, alázatosan kérem méltóztasson tudósítani, millyen forma summáról gondolkodik a Tekintetes Úr, mely az Árenda Capitalja lenne, és hány esztendőre kívánná adni, mert nagyobbka summát kevés időre nehéz volna letenni... "53 Nem kapta meg a remélt árenda összeget, ezért továbbra is Szűcs intézőre bízta ennek a birtokrésznek minden gondját.

Széphalmon maga vezette a gazdaságot, nagyobb építkezésbe fogott „.. .ez idén (1814-ben) hat épületet építettem. Konyhát, csűrt, conventionálista házakat, pályinkaházat, ólakat.. ."54 Ezek kevesebbe kerültek, míg a nagyobb építkezésbe, házának födémcseréjébe nem mert belekezdeni, nem lett volna elég pénze rá. „Házam vakolatlan és még úgy marad jó ideig... új rendbe akarom venni. Levettetem kettős fedelét is, hogy gyékénnyel fedettessem be, melly tartósabb és legbátorságosabb fedél a tűz ellen. Nálunk ismeretlen dolog a cseréppel fedés, a zsindely pedig még ha fenyő is, nem érdemli, hogy vele fedjek, íme már ez is romlik pedig csak 1791 olta áll.. ,"55

 

JEGYZETEK

1. Kazinczy Ferenc levelezése (szerk. Váczy J.Harsányi—BerlászFülöp) Bp., 1890—1927 és 1960. VI. 56.;

2. Kaz. lev. XII. 232.

3. Kaz. lev. XIV. 449.

4. Kaz. lev. XII. 232.

5. Kaz. lev. XII. 232.

6. Kaz. lev. XVII. 543.

7. Zemplén megye levéltára Sátoraljaújhely. Acta Criminalia. Fasc. 372. No.: 63.

8. Kazinczy Művei. Pályám emlékezete. Bp., 1903. 179.

9. Kaz. lev. X. 384.

10. Kaz. lev. VI. 227.

11. Kaz. lev. IV 104.

12. Kaz. lev. XII. 137.

13. Kaz. lev. V. 361.

14. Kaz. lev. XVIII. 322.

15. Kaz. lev. XIX. 30.

16. Zemplén megye levéltára. Közgyűlési iratok. Loc. 192. No.: 54.

17. Kaz. lev. XIX. 25.

18. Kazinczy: Pályám emlékezete. 179. J : '

19. Kazinczy: Pályám emlékezete. 179.

20. Váczy János: Kazinczy és kora. Bp., 1913. I. 413. ,'••''•

21. Kaz. lev. XII. 142.

22. Kaz. lev. II. 402.

23. Kaz. lev. II. 401.

24. Kaz. lev. II. 401.

25. Kaz. lev. XXII. 91.

26. Kaz. lev. XXII. 61.

27. Kaz. lev. XXII. 91.

28. Kaz. lev. V. 203.

29. Kaz. lev. VI. 56.

30. Kaz. lev. IV. 108.

31. Kaz. lev. IV. 373.

32. Kaz. lev. IV. 373.

33. Kaz. lev. IV. 374.

34. Kaz. lev. IV. 393.

35. Kaz. lev. V. 249.

36. Kaz. lev. VI. 56.

37. Barcza József: Kazinczy Ferenc könyvtára Sárospatakon. Magyar Könyvszemle. LXXVIII. 1. sz. 204.

38. Zemplén megye levéltárában Sátoraljaújhely Városkönyve. 1810. június 8. bejegyzés.

39. Sátoraljaújhely Városkönyve. 1810. június 8.

40. Kaz. lev. VIII. 400.

41. Kaz. lev. IX. 103.

42. Kaz. lev. IX. 103.

43. Kaz. lev. IV. 472.

44. Kaz. lev. X. 339.

45. Kaz. lev. X. 381.

46. Kaz. lev. X. 382.

47. Kaz. lev. X. 384.

48. Kaz. lev. X. 420.

49. Kaz. lev. XI. 60—61.

50. Kaz. lev. XI. 132.

51. Kaz. lev. XI. 261.

52. Kaz. lev. XII. 111.

53. Kaz. lev. XII. 111.

54. Kaz. lev. XII. 144.

55. Kaz. lev. XII. 145.

56. Kaz. lev. XII. 146.

57. Kaz. lev. XII. 147.

58. Kaz. lev. XIII. 126.

59. Kaz. lev. XIII. 161. 219.

60. Kaz. lev. XIII. 367.

61. Kaz. lev. XIV. 106.

62. Kaz. lev. XIV. 141.

63. Kaz. lev. XIV. 141.

64. Kaz. lev. XIV. 449.

65. Kaz. lev. XV. 274.

66. Kaz. lev. XV. 449.

67. Kaz. lev. XVI. 42. 195.

68. Kaz. lev. XIV. 523.

69. Kaz. lev. XVI. 523.

70. Kaz. lev. XVII. 314. 326—327.

71. Kaz. lev. XVII. 460.

72. Kaz. lev. XVII. 460.

73. Kaz. lev. XXII. 368.

74. Hőgye István: Kazinczy Ferenc Zemplén vármegye szolgálatában. Borsodi Szemle, XI. 4. sz. 62.

75. Kaz. lev. XVII. 460.

76. Kaz. lev. XVII. 541.

77. Kaz. lev. XVIII. 161.

78. Kaz. lev. XVIII. 161.

79. Kaz. lev. XVIII. 162.

80. Kaz. lev. XVII. 545.

81. Kaz. lev. XXI. 219.

82. Kaz. lev. XVIII. 322.

83. Kaz. lev. XXI. 376.

84. Kazinczy Ferencz: Eredeti poétái munkái. Buda, 1836. I. 222. Részlet: Gr. Festetich Györgyhöz című versből.

 

 

Folytatjuk

 

 

 

 Megjelent: Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1976

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap