Hőgye István: A gazdálkodó Kazinczy Ferenc 3/3

Nyiri Péter - A..., v, 10/29/2017 - 00:02

 

 

 

 

A GAZDÁLKODÓ KAZINCZY FERENC

 

HŐGYE ISTVÁN

 

Folytatás

 

Kazinczy saját kezű írása: Csörgei mező
 

Ebben az évben rossz bortermése volt „Szőlőm száz hordó bort teremhetne nagyságára nézve,, s négy hordót ada, a májusi fagy miatt."56 Ezt a csapást egy másik követte: „Újhelyi pinczémet feltörték, 1811-diki igen zsírosan csinált Tokaji boraimat elprédálták, némelly hordóimat bevágták.. ."57

A következő év sem hozott megoldást. „Ez idei aratásom magamnak semlesz elég, van fizetni valóm Bécsben... "58 Petneháza adott most is a legtöbbet, ahonnan 65 köböl gabonát kapott, de a tengeri a rossz időjárás miatt csak 30 köböl lett.59 Dohányt is termeltetett, de ehhez sem volt szerencséje, mert elverte a jég. A petneházi bevételekről így tudósította intézője: „A széna még meg van, de azt tartom el kél, mert itt nagy szűki van ... hét kazal és három kis boglya van. Ölit hatvan forintra határoztam. A Regálékból a múlt Szt. Mihály napival 99 Frt 24 krajczár jött be, kiment subsidium-ba és a kerülőnek 27 Frt és 14 krajczár... a megmaradt résznek felét 36 Frt 5 krajczárt viszi a Tekintetes Úr embere.. ."60

Bajait tetézte, hogy 1816-ban tűz égette portáját: „.. .mártz. 29. délben 11 órakor tűz támada nálam, s fél óra alatt fedél nélkül volt konyhám. Az volt bajom, hogy tapasztos kéményemben valamelly repedéskébe vévé magát a tűz. Hogy így ne járjak többé kőből építem kéményemet... "61 Áprilisban megkapta a petneházi szénáinak árát 244 Ft-ot, de több jót nem várhatott „.. .az élettel nagy baj van, mert hogy idejében el nem vivődött a vermek feláztak. .. .Most ismét Fátum alatt van Petneháza. A Földbe levő Őszi vetés alig ha az elvetett magot vissza adja, a Tavasz alá való Földeknek nagy része is víz alatt fekszik..."62

Ismét árendába^szerette volna adni ezt a birtokrészét, de senkinek sem kellett: „A Tekintetes Úr kívánságát a Jószág árendába való adásáról mind Urakkal és Nemesekkel mind Zsidókkal, mind ide való, mind Beregh Vármegyei szegény emberekkel közlöttem, de olly móddal senki sem veszi ki..."63 Nem csoda hát, ha ilyen panaszos lett a hangja: „... Előttem be van zárva minden útja a keresésnek amivel gyermekeimet boldogíthatnám ... kölcsönt nem kapok, hogy speculáljak.. ."64 Hitelezői sürgetésére így válaszolt „A Császár a papiros pénzt fogyasztja, az Isten pedig arra szorított, hogy magamnak és cselédeimnek kenyeret pénzen vegyem... (a tartozást) .. .lehetetlen valakicsinálnom."65

Kazinczy sajátkezű írása és rajza

A szüret ismét gyenge volt, mint 1811 óta mindegyik „egész termésemet 2000 Ft-on adtam el, azon felül amit asztalom miatt tartottam meg.. ,"66 1818-ban „május 9 és 10 között szőlőimet elverte a jég, úgy hogy szüretem nem lesz. ... Ezen csapásomat egy más követte, minden lovaim taknyot kaptak. Brüszöt (ez volt kedvenc lova) 72 forinton adtam el, ezen hibája miatt, négy másik lovam 170 forinton vevék meg. .. .Október 27-dikén belépek a 60-dik esztendőmbe s házi dolgaimra nézve ott állok, ahol 22 esztendős koromban kellett volna állanom ... "67 Csapást csapás követ, az 1819. évi szüret is „igen rossz volt. Egy szőlőm harmadfél hordót adott, egy másik 9 hordót, egy harmadik felet.. ."68 Ez évben ismét tűzkára volt: „Fejem felett 8 helyen ége a zsindely, de házam, csűröm, istálóim megmaradtak. Két oeconom épületem van oda, így 2000 Ftal vagyok szegényebb.. ,"69

1820-ban lehetősége jött a meggazdagodásra, bérbe vehette volna Nedeczky Imre nagymihályi birtokát: „300 köbölnyi szántó földdel 3 mezőre osztva, s igen jól mívelve... nyolcz egész telkes gazdával, két erdővel, tizenhat zsellérrel, s egy kőépületekkel teljesen megrakott udvarházzal ... 65 szekér szénát termő réttel.. ."70 Ára 50 000 Ft lenne, de ebből csak 10 000 Ft-ot kellene előlegként lefizetni. Mindenkitől próbált pénzt kölcsönkérni, hogy ne engedje el ezt az egyetlen lehetőséget „... ha pénzt kaphatnék kölcsön, amit esztendők olta mindig keresek, úgy tudnám vinni dolgaimat, hogy még most is kivergődhessek minden bajaimból, sőt meggazdagodhassak. Gyermekeim elmondhatnák, hogy atyjok nekik mégis szerze valamit. S hogy ezt mondhassák inkább áhítom, mint azt, hogy némellyek pengessék nevemet.. . "71 Terve nem sikerült „.. .szerencsétlenségem. .., hogy pénzt nem kaptam kölcsön, s a nélkül, hogy az ember vessen, nem arathat.. ."72

Hitelezői egyre sürgették, már nemcsak a kamat, de a tőke megfizetésére is. Nem csoda, hiszen a Nagy Andrástól 1806-ban kért 1000 Ft-ot, amire évi 60 Ft kamatot fizetett még 1821-ben sem adta meg, ezért volt ilyen türelmetlen a hitelező hangja: „Ez előtt néhány évvel már kértelek ... de csak az haszontalan biztatás mellett maradt az dolog ... a' pénzt ezer és a' legjobb helyekre ki adhatja most az ember és nagy hasznát veheti ha kéznél van is, nem csak attyafisá-gos barácságtalanság, hanem a' Creditorok ellen ollyan Injuria, hogy a' pénz kiadásától egészen el idegenedjenek."73

Zemplén megye vezetői is tudomást szereztek anyagi gondjairól, másrészt nagy tudását így akarták kamatoztatni, hogy megbízták a megye levéltárának rendezésével, amiért „szokott diurnumot" kapott.74 Erre a napi néhány krajcár-nyi bérre nagy szüksége is volt, mert ahogy ekkor írta: „... képzelhetetlenül szegényen élek, asztalom kevésbe kerül, rosszul öltözöm, nem megyek emberek közzé, semmi könyvet nem veszek, még a posta örömeitől is csaknem egészen megfosztám magamat. És mégis adósságot csinálok.. ,"75

Új terve, hogy néhány ismerőse tanácsára, és kevés tőkével rendelkező nagybirtokos sikeres próbálkozását utánozva intenzívebb állattenyésztésbe kezd. Egy nagyobb nyájat akart megvásárolni, melyről így tudósította barátját Dessewffy Józsefet, és egyben tanácsát is kérte: „.. .egy valakinek 260 darabból álló birkáji vágynak s Contractusra akarja eladni. A nyáj 174 öregből, s öszves-séggel 260 darabból áll, azt mondják, hogy benne néhány darab 200 Ft-os kos vagyon."76 Ezt nem sikerült megszereznie, nem volt rá pénze, de nem mondott le tervéről. Hallotta, hogy a szomszéd birtokosok közül többen a Dunántúlról hozattak birkákat, mert ott olcsóbban lehet szerezni, ezért így írt barátjának Pápay Sámuelnek: „Méltóztassál ... tudósítani, kinél kaphatnék én ott (t. i. a Dunántúlon) igazán szép fajú 200 anyajuhot, és remélhetném é, hogy még olcsóbban, mint 14 Ft ... 16 Frtjával itt is kaphatok a Brudern fajtákból, de 200 darabon szeretnék valamit nyerni. Kérlek tudósíts mi volna az anyajuhok ára, mi a kosoké? Csak dögleni való ne legyen, amit adni akarnak. Talán a toklyó (így hívják itt azt, ami tavasszal két esztendős lesz és már elleni fog) olcsóbb, mint a nem öreg anya, s így jó lesz, ha azillyennek is tudatod árát."77 Mivel ez sem sikerült, ezért úgy szeretné állományát gazdagítani, mint ahogy Dessewffy József ajánlotta, t. i., hogy fogadjon felező juhászt, melynek lényegét így magyarázta meg: "A Juhász egy nyájat hajt a birtokoshoz, ez őtet is nyáját is kitartja, s a haszonnal esztendőnként, a nyájjal a harmadik esztendő végén felezve osztozkodnak. Akkor a nyáj fele a Juhászé, fele a Földes Úré."78 Ez nagyon megtetszett Kazinczynak, sürgősen érdeklődött, hogy barátja „mit fizet az ilyen Juhásznak conventioként, mi kötelességei vannak a nyáj eránt ... s te nekem ollyat szerezhetnél é?" — kérdezte.79 Ez a terve is, mint sok más a pénz hiánya miatt nem valósulhatott meg.

Gazdálkodási elve, hogy a jó gazdának mindennel próbálkozni kell szőlő és borgazdálkodással, szántóföldi növények termesztésével, és mindenfajta hasznot hozó állattenyésztéssel. „Elveszett ember az, aki csak egy nemét tartja a marhának, kell tehén is, bivaly, disznó, s kivált legelőn hízó tehenek, ökrök kellenek és fiatal tulkok. A ménes örömet ád, de pénzt nem. A szemes gazda azt tekinti leginkább, mit szeret a föld és mi szereti a földet. Ha pénzem volna én ezt tenném.. ."80

Kazinczy kézírása: levél

A hetven éve felé járó Kazinczy Ferenc beletörődött szegénységébe. „Szegényen élni nékem nem kín, az a kín mikor gyakran egészen elakadok."81 „Aratás után kénytelen vagyok eladni életemet s már januárban piaczról élek, s mivel se gabonám, se pénzem sem semmim nincs, sokszor koplalok..."82 Még utolsó éveiben is kárai voltak, lovai megdöglöttek, sertéseit ellopták.83 Felesége örökségét soha nem sikerült megkapnia, mert sógorának 12 000 Ft-ot kellett volna fizetni, amit nem tudott előteremteni.

Ha körülményei nem gátolták volna, nem lettek volna megélhetési gondjai, még gazdagabb lenne irodalmi életműve. A bajok leküzdésében, elképzeléseiben, barátainak adott gazdálkodási tanácsaiban igazi gazda szólt. Ha nagybirtokosnak születik, mint Széchenyi István vagy Festetich György, hasonló gazdasági újító válhatott volna belőle is, olyan, amilyennek maga mutatta be a gazdaeszményképet, aki:

„... szántasz és vetsz, kazlakat állítasz,

Ugart törsz, árkot nyitsz, mocsárt, s tót szárítasz,

Nemesíted almád, sajtolod szőlődet,

Ménes, gulyák, nyájak lepik el meződet:

S azért örülsz e nagy birtok nagy hasznának,

Hogy a sokból sokat adhass a hazának."84

 

 

JEGYZETEK

1. Kazinczy Ferenc levelezése (szerk. Váczy J.Harsányi—BerlászFülöp) Bp., 1890—1927 és 1960. VI. 56.;

2. Kaz. lev. XII. 232.

3. Kaz. lev. XIV. 449.

4. Kaz. lev. XII. 232.

5. Kaz. lev. XII. 232.

6. Kaz. lev. XVII. 543.

7. Zemplén megye levéltára Sátoraljaújhely. Acta Criminalia. Fasc. 372. No.: 63.

8. Kazinczy Művei. Pályám emlékezete. Bp., 1903. 179.

9. Kaz. lev. X. 384.

10. Kaz. lev. VI. 227.

11. Kaz. lev. IV 104.

12. Kaz. lev. XII. 137.

13. Kaz. lev. V. 361.

14. Kaz. lev. XVIII. 322.

15. Kaz. lev. XIX. 30.

16. Zemplén megye levéltára. Közgyűlési iratok. Loc. 192. No.: 54.

17. Kaz. lev. XIX. 25.

18. Kazinczy: Pályám emlékezete. 179. J : '

19. Kazinczy: Pályám emlékezete. 179.

20. Váczy János: Kazinczy és kora. Bp., 1913. I. 413. ,'••''•

21. Kaz. lev. XII. 142.

22. Kaz. lev. II. 402.

23. Kaz. lev. II. 401.

24. Kaz. lev. II. 401.

25. Kaz. lev. XXII. 91.

26. Kaz. lev. XXII. 61.

27. Kaz. lev. XXII. 91.

28. Kaz. lev. V. 203.

29. Kaz. lev. VI. 56.

30. Kaz. lev. IV. 108.

31. Kaz. lev. IV. 373.

32. Kaz. lev. IV. 373.

33. Kaz. lev. IV. 374.

34. Kaz. lev. IV. 393.

35. Kaz. lev. V. 249.

36. Kaz. lev. VI. 56.

37. Barcza József: Kazinczy Ferenc könyvtára Sárospatakon. Magyar Könyvszemle. LXXVIII. 1. sz. 204.

38. Zemplén megye levéltárában Sátoraljaújhely Városkönyve. 1810. június 8. bejegyzés.

39. Sátoraljaújhely Városkönyve. 1810. június 8.

40. Kaz. lev. VIII. 400.

41. Kaz. lev. IX. 103.

42. Kaz. lev. IX. 103.

43. Kaz. lev. IV. 472.

44. Kaz. lev. X. 339.

45. Kaz. lev. X. 381.

46. Kaz. lev. X. 382.

47. Kaz. lev. X. 384.

48. Kaz. lev. X. 420.

49. Kaz. lev. XI. 60—61.

50. Kaz. lev. XI. 132.

51. Kaz. lev. XI. 261.

52. Kaz. lev. XII. 111.

53. Kaz. lev. XII. 111.

54. Kaz. lev. XII. 144.

55. Kaz. lev. XII. 145.

56. Kaz. lev. XII. 146.

57. Kaz. lev. XII. 147.

58. Kaz. lev. XIII. 126.

59. Kaz. lev. XIII. 161. 219.

60. Kaz. lev. XIII. 367.

61. Kaz. lev. XIV. 106.

62. Kaz. lev. XIV. 141.

63. Kaz. lev. XIV. 141.

64. Kaz. lev. XIV. 449.

65. Kaz. lev. XV. 274.

66. Kaz. lev. XV. 449.

67. Kaz. lev. XVI. 42. 195.

68. Kaz. lev. XIV. 523.

69. Kaz. lev. XVI. 523.

70. Kaz. lev. XVII. 314. 326—327.

71. Kaz. lev. XVII. 460.

72. Kaz. lev. XVII. 460.

73. Kaz. lev. XXII. 368.

74. Hőgye István: Kazinczy Ferenc Zemplén vármegye szolgálatában. Borsodi Szemle, XI. 4. sz. 62.

75. Kaz. lev. XVII. 460.

76. Kaz. lev. XVII. 541.

77. Kaz. lev. XVIII. 161.

78. Kaz. lev. XVIII. 161.

79. Kaz. lev. XVIII. 162.

80. Kaz. lev. XVII. 545.

81. Kaz. lev. XXI. 219.

82. Kaz. lev. XVIII. 322.

83. Kaz. lev. XXI. 376.

84. Kazinczy Ferencz: Eredeti poétái munkái. Buda, 1836. I. 222. Részlet: Gr. Festetich Györgyhöz című versből.

 

 

 

 

 Megjelent: Herman Ottó Múzeum Évkönyve, 1976

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap