Hol neveljünk magyarságra?

Fedák Anita, k, 05/21/2019 - 00:04

 

 

 

 

 

 

Úgy hozta az élet, hogy egy rendezvény kapcsán három ország nevelési programjába nyerhettem betekintést. Így kiderült, milyen eltérőek az 5–8 évesek nevelési módszerei, pedig mindenütt magyar nyelven foglalkoznak a kicsikkel.

Pontosabban a magyarországi gyerekeknél ez természetes, hiszen nekik az erdélyi és a kárpátaljai apróságoktól eltérően nem szükséges az adott ország államnyelvét is megismerniük. És mégis. A nevelőkkel folytatott eszmecsere alapján az a meggyőződésem alakult ki, hogy a határon túli nemzetrészek oktatási-nevelési intézményeiben a hagyományőrzés, a magyarságismeret kap nagyobb hangsúlyt, míg a magyarországi óvodákban inkább a kompetencia-mérések és a vízuális nevelés dominálnak.

Egy magyarországi falusi óvoda vezető óvónőjétől kérdeztem, milyen magyar népi gyermekjátékokat szoktak az udvaron játszani. Nem értette a kérdést. Próbáltam rávezetni, de továbbra is zavartan nézett rám. Végül kiderült: bekapcsolják a DVD-lejátszót, és azon mutatják be ezeket. Mint megjegyezte, náluk már az ötévesek is ismerik a legfurmányosabb számítógépjátékokat. A Garfieldos a legnépszerűbb...

Meglepő tapasztalataimat elmondtam a kárpátaljai szórványvidéken, az Aknaszlatinán élő barátnőmnek is, aki egy egyházi magyar óvodát vezet. Mint megjegyezte, ez annak az eredménye, hogy Nyugatról egy másféle, eltérő mentalitás szivárog be. Az anyaországi nevelési programok már nem tartalmazzák az igazi emberei értékeket. Az összeállítók nem tartották fontosnak azt, hogy a magyarországi gyerek megismerje a hagyományait, így a népi gyermekjátékokat...

Beszélgetésünkbe bekapcsolódott az erdélyi Erdőhegyi Általános Iskola tanítónője is. Neki is szomorú tapasztalatai vannak az óvodások nevelése kapcsán. Előkészítő osztálya volt, mesélte Ildikó, és kötelező lett volna a számítógép jelenléte, hogy meséket nézhessenek. Szerencsére nem volt kéznél egyetlen mesekazettájuk sem, így könyvből olvasta fel a gyerkőcöknek Benedek Elek műveit, Móra Ferenc Zengő ABC-jét.

A gyerekek annyira hozzászoktak a televízióhoz, a komputerhez, hogy már nem tudnak figyelni a hallott szóra. Már nem tudnak szemkontaktust teremteni a neki mesélő személlyel. Holott az óvodában többek között arra kellene megtanítani őket, hogy hallgassák végig a másikat, képzeljék el a hallottakat, és ne készen kapjanak képanyagot.

Szóval, valahol, valami rosszul működik a magyarságnevelés terén... És ez nem Kárpátalja, Erdély vagy a Felvidék...

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap