Honfoglalásaink a középiskolai történelem tankönyveinkben 1/2

Horváth Béla, h, 05/27/2013 - 00:07

 

 

 

Köszönet a Dunaferr-Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány vezetőinek
(a mai mérnököknek és az amatőr hely- és történet kutatóknak)
és támogatóinak a történettudomány érdekében kifejtett áldozatos munkájáért.

Az a véleményem, hogy a magyar népet ki kell irtani.
Egyébként még hozzáfűzöm, hogy az, hogy a magyar nép ezer éve birtokolja a Kárpát-medencét, nem jogalap, mert jogtalan volt a birtoklása. W. Wilsonnak az USA elnökének 1920. május 1-i párizsi beszédéből a Békekonferencián:

A vizsgálandó kérdések.

Egy vagy több honfoglalás volt-e? Egyedül Gyapay szerint nem volt több honfoglalás, de megjegyzi, hogy egyes területeken megmaradt az eredeti avar lakosság. Csorbáék miközben avar honfoglalásról írnak, s a végén, mint önálló népet eltüntetik a történelem színpadáról, egy fél lépést tesznek előre, kiegészítő információként, kisbetűvel írják: László Gyula régészprofesszor feltételezte, hogy a késő avarok, akiknek jelentős csoportjai megérték a magyar honfoglalást, magyarul beszéltek. Meggyőző bizonyítékát azonban ennek az elméletnek még nem sikerült találni. Száray és az AKG Kiadó tankönyvei már ismertetik a kettős honfoglalás elméletének néhány bizonyítékát is, igaz az előbbi csak kisbetűvel szedve, az utóbbiak pedig az avarok létszámát nem tartják számottevőnek a 9. század végén. Mind a két tankönyvben a történettudósok közötti éles vitákról írnak e témában.

A Kárpát-medencében a 9. század végén mely államok találhatók, kik laktak, milyen nyelven beszélt a zöm és mennyien voltak? Egyöntetűen állapítják meg, hogy az avar uralom 805-ös összeomlasztása után három állam a frank, a bolgár és a morva végvidéke a Kárpát-medence, de egyik hatalom ellenőrizése sem volt szoros. A morvák kapcsán nem tesznek említést két országukról, a Duna-Dráva-Száva közötti (Nagy)Moráviáról. A keleti-frankok területe a Dunáig ér. Sőt Gyapay szerint a Kárpát-medence legnagyobb része bolgár fennhatóság alá került. Mindegyik nép a saját nyelvét beszélte nem a magyart-, létszámuk becslése 200-400 ezer közötti.

Az Etelközben lévő Hétmagyar törzsszövetség nomád volt-e? Milyen nyelvűek? Mennyien lehettek? Kinek a vezetése alatt álltak? Száray szerint nomádok ugyan, de a kazárok fejlesztőleg hatottak gazdálkodásukra, létszámban és szervezettségben (kettős fejedelemség) megerősödtek. Gyapay ezt megtoldotta azzal, hogy nomádok, a vérszerződéssel nomád állam jött létre, s a főhatalom Álmos, majd fia Árpád, mint gyula kezében volt. Csorbáék az etelközi magyarságot önálló törzsszövetségként, egyszemélyi vezetéssel Álmos, és az őt követő fia Árpád-, nagyállattartó, földművelő és rabszolga kereskedelemből jól élőnek mutatják be. Kivétel nélkül mindegyik tankönyv, az Etelközben szállásoló Árpádéknak juttatja a 862, 881-es frankok elleni hadjáratot. Árpád-népének létszámáról csak Száraynál és Gyapaynál találunk becslést, ezek hasonlóak, 0,4-0,5 milliónyian lehettek. Beszélt nyelveikről nem tudunk meg semmit egyik könyvből sem.

Mikor jöttek hont alapítani Árpádék? Gyapay kivételével aki szerint nem lehet egy évhez kötni-, a másik három tankönyv a 895-ös évet tarja a kezdetnek.

Milyen okai voltak a honfoglalásnak? Árpádék bemenekültek-e vagy tudatosan foglalták el az új hazát? Volt-e veszteség és mekkora lehetett? Okokról Csorbáék és Száray sem írnak, Gyapay és az AKG-és tankönyv viszont kimerítően és valószerűen mutatja be az okok sorát. A sztyeppei tipikus láncreakció kiváltotta menekülés elmélet erősen tartja hadállásait, a magyar ifjúság zöme Száray nyomán ezt kapja szellemi táplálékul. Gyapay a tudatos készülés után, szinte menekülésszerűen indítja el az új hazába eleinket, illetve az AKG-és csapat szerint meg sem próbálva az ellenállást, a magyarság pánikszerűen beözönlött a Kárpát-medencébe. Egyetlen üdítő kivétel, a Csorba-Hegyi páros szerint viszont a honfoglalás jól előkészített, szervezett katonai akció volt. Az utóbbi tankönyvvel ellentétben a többi jelentős veszteségekről szól mind emberben és állatban.

Milyen útvonalon jöttek Árpádék? A kiindulás pontos helyszíne és az útvonal sehol sem szerepel, az új hazába viszont minden tankönyvben a Vereckei-hágótól lefelé, Erdély szorosain át, érkeznek meg a magyarok.

Hogyan sikerült a hont elfoglalni? Mettől meddig terjedt a magyarság uralmi területe? Mindegyik megegyezik abban, hogy a honfoglalás két szakaszban zajlott, 895-ben a Duna-Garam vonaláig, és a 90-es évek második felében a Kárpát-medence egészét. Egyedül Csorbáék jelölik meg a magyarok által ellenőrzött területet a Kárpát-medencében, az Ennstől az Északkeleti-Kárpátok előteréig. A második szakasz legnagyobb erőpróbájának a bizánciakkal szövetségben, a bolgárok ellen vívott háborút, majd a morva állam megsemmisítését tekintik. Ezek részleteivel azonban nem fárasztják az olvasókat, kivéve az AKG-és tankönyvet, amely Levente győzelmeiről tudósít a Balkánon. Száray ír egyedüliként az utolsó győzelemről a bajorok ellenében 907-ben, amellyel biztosította a magyarság honát, s a nemzet megmaradását.

Ki volt Kurszán? Róla csak Csorbáék nem tesznek említést, a másik háromban ő a kende, Levedi fia, és ő irányította a hadműveleteket. Száray meséli el Kurszán bajorok általi megölését egy lakoma során, s ezzel a kettős fejedelemségnek is vége szakad.

Mi lett Álmossal? A Csorba-Hegyi páros nem ír egyedül Álmos haláláról, s ezt mindhárom tankönyvben szakrális gyilkosságként értékelik.

A Kárpát-medence története a 8 9. Században

 

Folytatjuk...

 

(Elhangzott Somogyfajszon, 2002. június 1-én)

_______________________________________________________

(1.lbj.)A szerző a dunaújvárosi Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola tanára

 

Megjelent: PolíSz, 2002.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap