Hunyadi János Napok

Szerkesztő A, p, 08/11/2017 - 00:23

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hunyadi János

(1407 körül, Kolozsvár – 1456. augusztus 11. Zimony)

 

A középkorvégi Magyar Királyság legnagyobb hadvezére, kortársaitól a törökverő nevet kapta, (I.) Hunyadi Mátyás király édesapja. Származását homály takarja, de ősei között Zsigmond király, sőt Mária királynő neve is felmerül. Édesanyja (vagy nevelőanyja) a görög eredetű Morzsinai (Morosini) Erzsébet. A kor lovagi szokásának megfelelően már nyolc éves korától apród, tizenkét éves korától hadapród, előbb Ozorai Pipo, majd a szerb István vajda szolgálatában ismeri meg az európai illetve a török harcmodort. Később mindkét tapasztalatának hasznát veszi. Felesége a nagyhírű erdélyi nemes család leánya: Szilágyi Erzsébet, két fia László, aki merénylet áldozata lesz, és Mátyás, aki elnyeri a királyi trónt. Sógora, Szilágyi Mihály kiváló katona, „a nagy ostrom” idején Nándorfehérvár kapitánya.

Hunyadi János huszonhárom éves korában Zsigmond király udvarába kerül, ahol kitünteti magát, hamarosan a királyi tanács tagja lesz, szörényi majd temesi bán (mint ilyen: az ország első zászlósura), e méltóságaiban testközelbe kerül a török veszedelemmel. I. Ulászló királlyá koronázásakor Hunyadi eléri legmagasabb méltóságát: erdélyi vajda lesz. Így végre módja van saját hadsereget felállítani, amely sikerrel szállhat szembe a mind fenyegetőbb török veszedelemmel (legnagyobb létszáma idején a sereg kb. negyvenezer fő).

 

1441-ben, Szendrőnél megveri a török sereget, egy évvel később – változó kimenetelű ütközetek után – de végül győz Mezid bég hadai ellen, előbb Nagyszebennél, majd a Vaskapunál. 1443-44-ben megindítja (királyi támogatással) a balkáni hosszú hadjáratot, a török sereget már a Fekete-tenger partjáig űzik, de Várnánál a magyar sereg váratlan vereséget szenved – Ulászló király elesik, Hunyadit pedig foglyul ejti a havasalföldi vajda (Vlad Dracul – aki Drakula néven lett hírhedtté). Hunyadi azonban hamar kiszabadul, sőt 1446-ban Magyarország kormányzójává választják. 1448-ban körvonalazódni kezdett a (legalább is kelet-közép-európai) összefogás, a magyar mellett a szerb, az új havasalföldi vajda által vezetett vlah, sőt a Szkander bég vezette albán haderő igyekezett egyesíteni erőit, az Európából ígért csapattestek azonban késlekedtek illetve elmaradtak. Brankovics szerb despota árulása következtében a rigómezei csata súlyos vereséggel végződött, Hunyadi ezúttal szerb fogságba esett, ahonnan csak megalázó feltételek teljesítésével sikerült szabadulni. A kormányzói címet hét évig viseli, 1450-ben elismeri az ifjú V. László trónigényét, majd 1453-ban lemond kormányzói tisztéről. 1454-ben Krusevácnál tönkre veri Feriz bég seregét. Kormányzói hatalmát és hadvezéri sikereit folyamatosan a nemzetközi, európai összefogás és a törökellenes küzdelem érdekében használja fel. A külföldi érdeklődés azonban ezúttal is mérsékelt, a támogatás csekély mértékű.

 

1456-ban a török haderő minden eddiginél nagyobb arányú támadást készít elő, amelynek célpontja a Délvidék legerősebb magyarországi (bár a Duna déli partján fekvő) erődítménye: Nándorfehérvár. Ha Nándorfehérvár elvész, Magyarország dél felől védtelen marad. Hunyadi váratlan és elszánt szárazföldi és dunai támadásával felmenti a várat, megfutamítja a török haderőt, és olyan méretű vereséget mér rá, ami az ország számára akár évtizedekben számolható haladékot jelentett. Az ütközetben Hunyadi saját seregén kívül 200 hajó és ostromnaszád vett részt, valamint a pápa által segítségül küldött Kapisztrán János, aki Európa különböző országaiban toborzott parasztkatonákból szervezett keresztes hadat hozott Hunyadi segítségére.

Az ütközet 1456. július 21-22-én zajlott, és a keresztény seregek döntő győzelmével végződött. A táborban kitört pestisjárványnak azonban mind Hunyadi, mind Kapisztrán János áldozatul esett. Hunyadi a Duna szemközti partján, Zimonyban halt meg, negyvenkilenc éves korában, 1456. augusztus 11-én. Sírja a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban van.

 

A magyar történelem viharos évszázadaiban azonban a Hunyadiak híre és tettei mindig emlékeztetően maradtak fenn. Hunyadi János hadvezéri nagysága és Mátyás uralkodói érdemei kiegészítették egymást, és a nemzeti királyság eszméjét erősítették az idegenből származó királyok idején. Hunyadi János emléke napjainkban is eleven, nevét országszerte számos utca és tér, szobor és könyv őrzi. Legismertebb emlékműve a páncélba öltözött bronzszobor a királyi palota tövében, de szobra áll a magyar uralkodók millenniumi együttesében, a budapesti Hősök terén. Kiváló szobor őrzi emlékét Pécsett, a város főterén. A köztudat a déli harangszót is a nándorfehérvári győzelemhez (tehát Hunyadi személyéhez) köti. Valójában III. Kallixtusz pápa a török veszedelemre akarta felhívni a figyelmet, és mozgósítani a keresztény világot a nemzetközi támogatásra, amikor egy hónappal Nándorfehérvár ostroma előtt elrendelte a déli harangszót. Hunyadi győzelme után azonban a harangszó – máig tartóan – megmaradt.

 

Hunyadi alakját a magyar kultúra és az irodalom többször is feldolgozta: a XIX. században Kisfaludy Sándor és Czuczor Gergely verssel tisztelgett emléke előtt, Arany János egész balladakört szentelt a Hunyadi-család emlékének (többek között a Szibinyáni Jank, az V. László és a Mátyás anyja című költeményeket). A XX. században Darvas József, Hegedűs Géza, Hollós Korvin Lajos és mások tisztelegtek emléke előtt regénnyel, századunkban Bán Mór többkötetes regényfolyamot készített a Hunyadi-családról. 2013-ban Takács Tibor írt regényt a nándorfehérvári ütközetről Aranykereszt a félhold fölött címen.  Erkel Ferenc művei közül a Hunyadi László és a Brankovics című zenemű dolgoz fel részletet Hunyadi János illetve a Hunyadi-család történetéből. Nevét Magyarországon több katonai (főleg páncélos) egység őrzi.

Hunyadi János a hazát védő, az összefogást hirdető bátorság megszemélyesítője, akinek alakja változatlan fénnyel, és hitellel világít a magyar történelemben.

 

 

Lukáts János

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap