II. Rákóczi Ferenc Emléknap

Szerkesztő A, k, 03/27/2018 - 00:20

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Rákóczi Ferenc
1676. március 27. – 1735. április 8. Rodostó

 

A török kiűzése utáni, újabb kori magyar történelem egyik legnagyobb alakja, aki személyében a nemzeti önrendelkezést valósította meg. Erdélyi fejedelem, az utolsó, aki betöltötte ezt a tisztséget (1704 és 1711 között). Apai ágon fejedelmek leszármazottja, édesanyja Zrínyi Ilona. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés felkínálta neki a „dux et princeps” címet, amit az utókor „vezérlő fejedelem” formában használ. Gazdag főnemes, birtokai az ország északkeleti részén vannak, ahol sok a nincstelen paraszt, a birtokos kisnemes, a ruszin és a tót nép, közel a lengyel és az orosz határ. Ezek a körülmények később szerepet kapnak az általa vezetett szabadságharcban.

 

A korán özvegységre jutott Zrínyi Ilona három évig védte a család birtokát képező Munkács várát a császári csapatok ellen, a gyermek Rákóczi ekkor élte át először az osztrákellenes nemzeti küzdelem légkörét (1685 és 88 között). A bécsi udvar Rákóczit a rangjához méltóan neveltette, I. Rákóczi Ferenc fejedelem végrendeletében a fiát Lipót császár pártfogásába ajánlotta. A császár-király azonban mindenképen Habsburg-hűségre akarta szorítani a fiatal főrendet. Amikor azonban Zrínyi Ilona és második férje, Thököly Imre Törökországba emigrált (a levert Thököly-felkelés után), a bécsi udvar nem engedte, hogy a huszonhárom éves Ferenc utánuk menjen (1699-ben).

 

Fiatalon megnősül (váratlanul, egy külföldi utazásán, Kölnben), felesége Hesseni Sarolta Amália, az ő révén rokonságba kerül XIV. Lajos francia királlyal. Beutazza Itáliát, majd az udvartól távol, birtokain él. Elsőszülött fia neve Lipót lesz, a gyermek keresztapja Lipót császár, akit azonban ez a gesztus nem hat meg igazán.

1700-ban, a spanyol örökösödési háború idején a francia király potenciális szövetségest lát a Habsburgok „háta mögött” élő Rákócziban. A kapcsolatfelvétel (valójában: összeesküvés) hamarosan kiderül, Rákóczi a bécsújhelyi börtönbe kerül, halálra ítélik, de megszökik a börtönből. Lengyelországba menekül, ahol Bercsényivel találkozik, és megszervezik a kurucok hadrendbe állítását.

 

1703-ban előbb az ország északnyugati része (Huszt, Máramaros), később a Dunántúl áll Rákóczi mellé. De a franciák vereséget szenvednek, a támogatás elmarad. Rákóczi saját pénzt veret (neve: libertás, a Pro Libertate feliratról). A hadsereg felszerelése hiányos, főként a tüzérség gyenge, de a nemzetiségek egy részét sem sikerül maga mellé állítani (szászokat, rácokat). Rákóczi serege a legnagyobb sikerek idején (1705-ben) százezer fő körül jár. Erdélyben ugyan csak kevés sikert ér el, de a Dunántúlon Vak Bottyán (Bottyán János) több győzelmet arat. Szécsényben (1705) és Ónodon (1707) rendeztek országgyűlést, az utóbbi kimondta a Habsburg-ház trónfosztását („Lipót császár nem királyunk! Eb ura fakó!”) Rákóczi a magyar tróni nem maga akarta elfoglalni, de nem talált megfelelő jelöltek. A felkelés idővel visszaszorult Munkács és Szatmár környékére. Egyre több lett a dezertálás (például Ocskay brigadéros), a lengyel és a svéd segédcsapatok is elhagyták Rákóczit. Romhánynál vívta utolsó emlékezetes csatáját, már kevés sikerrel.

 

A szatmári béke (1711) jobbára kedvező feltételeket kínált a megbékélésre, de Rákóczi nem fogadta el. Lengyelországba emigrált, ahol felajánlották neki a lengyel koronát, Rákóczi elhárította. XIV. Lajos Franciaországba hívta „vendégségbe”, de inkább állandó fenyegetésként tartotta udvarában a Habsburgok ellen. Rákóczi a GrosBois-i kolostorban élt egy ideig, de XIV. Lajos halála után már nem volt célja további franciaországi tartózkodásának.

1717-ben a török szultán hívására Törökországba költözött negyven fős kísérettel, Rodostóban kapott lakhelyet, a Márvány-tenger partján.  A szultán biztatta, hogy török csapatok élén a Habsburg- birodalom (Magyarország, Erdély) ellen küldi Rákóczit, erre szerencsére nem került sor.

Rodostóban csendes, kedélyes élet vette körül Rákóczit, de a honvágy gyötörte a magyar kolóniát. Mikes Kelemen innen címezte Törökországi levelek című emlékezésgyűjteményét, az első magyar (levél)regényt. Rákóczi Rodostóban sokat írt (Vallomások, Emlékiratok), olvasott, vallásossága elmélyült. 1735. április 8-án hunyt el, ötvenkilenc éves korában. A konstantinápolyi jezsuiták templomába temették. Sírja 1906 óta a kassai szent Erzsébet székesegyházban van.

 

Emlékezete változatlanul él a világ magyarsága körében. Nevét minden magyar településen utca őrzi, számtalan szobor hordozza alakját, a legismertebb a budapesti Parlament előtt álló lovas szobor, de áll Marosvásárhelyen, ahol fejedelemmé választották, és Szécsényben, ahol országgyűlést tartott. A bujdosók rodostói házának mását Kassán állították fel. Legismertebb arcképét Mányoki Ádám készítette 1712-ben, Danzigban, már lengyel száműzetésben. Arcképe évtizedek óta magyar pénzeket díszíti.

 

 

Lukáts János

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap