János bácsi szállodában 2.

Eszterke, szo, 03/26/2011 - 09:45

János bácsi néhány évvel később ismét szállodában keresett szobát a fővárosban.

 - Sajnálom, uram - mondja a portás - ma estére minden szobánk foglalt. Van azonban egy kétágyas szobánk, amelyikben még maradt egy szabad ágy. Ha ön hajlandó megosztani a szobát egy néger úrral, akkor elfoglalhatja ezt az ágyat, és a szobaárnak is csak a felét kell fizetnie.

 - Nekem ugyan nyóc - mondja az öreg, aki soha nem látott négert - csak arra kérem, hogy engem reggel ötkor keltsen fel, mert korán kell elmennem.

 A portás ezt megígéri, mire az öreg felmegy a szobába. Fekete embert eddig csak kéményseprőben látott, de az valahogy mégis más volt. A négert rettenetesen feszélyezi, hogy az öreg sűrűn feléje sandít, és titokban egyre mustrálgatja. Amikor végre az öreg elalszik, olyan éktelen horkolásba kezd, hogy a néger egyre csak forgolódik és egész éjszaka egy szemernyit le nem hunyja a szemét. Felkel, és mérgében bekeni az öreg arcát fekete cipőkrémmel.

 Reggel pontosan ötkor a portás bekopog, mire János bácsi csomagol és elmegy. Sétálgat a kihalt körúton, míg egy kirakathoz érve a tükörben megpillantja saját fizimiskáját. A látványra éktelen hahotára fakad.

 - No, nézd már, mit tett ez az istenverte dilinkós portás! Hát ez a négert költötte fel helyettem! 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap