A jel

Orosz T Csaba, sze, 08/27/2014 - 00:03

 

 

János fázósan húzta össze magát a rádiós szobában. A hideg, nyúlós márciusi idő begyűrűzött az ablakokon. Itt a Sziklában azaz a Magyar Honvédség Óbudai rádiós központjában mindig hideg volt. És soha nem történt semmi. Már a rádióamatőr barátai is mind lepihentek. A világ minden tájáról voltak morse partnerei. Bár ez szigorúan tilos volt a szolgálati szabályzat szerint, de ugyan ki ellenőrizte volna. Kitalált magának egy hívójelet: J69KG. Ez az első betűje volt keresztnevének a születési évszáma és gyermekei nevének első betűi. Krisztina és Gergely. Most is nevetve néztek vissza rá a régi, orosz R142-es rádió kezelőgombjai mögé csúsztatott fényképről. János hivatásos katona volt, zászlósi rangban szolgált a Híradós blokkban. Ránézett a világító naptáróra számlapjára és különös együttállást látott egy másodpercre. 2003 – 03 -03 – 03: 33  és 33 másodperc. Csupa hármas. Ebben a pillanatban felcsipogott a rádió is. Maga elé húzta a vevőtömböt. Csak három jel jött. Csodálkozva konstatálta, hogy nem ismeri fel a jeleket. Egyetlen morse jel sem így hangzott. Pedig a világon ez egyetemleges. Legfeljebb egy más nyelvű szóvá alakul az egész. Vagy kóddá. Ez is valamiféle kód lehetett. Zavarában lejegyezte a formája alapján. Tehát, hogy hány hosszú és hány rövid hangból állt. A jel pontosan három perc múlva újra jött. Ekkor már bekapcsolta az előző időszakból itt maradt ősrégi rögzítő berendezést is. Három perc elteltével újra jött, majd többé nem volt hallható. Háromszor jött összesen és három jelből állt a sor. Megint a hármasok. Csöngött a telefon. A ferihegyi katonai repülés rádiósa hívta.

  • Szevasz tesóm – köszöntötte – fogtad ezt a jelet?
  • Fogtam de fogalmam sincs, hogy mi lehet ez! – válaszolta János.
  • Először azt hittem én is, hogy nem földi, de a harmadikat bemérték a lokátoros srácok és a jel görbéje szerint földi ráadásul innen jön Magyarországról.
  • Biztos valami okostojás szórakozik – mondta János.
  • Lehet, de én már beírtam az eseménynaplóba ezért szerintem te is jelentsd. – mondta a ferihegyi őrmester és bontotta a vonalat. János tehát beírta a naplóba és a rögzítő kazettáját bedobta a kódfejtők kis kosarába. Húsz éve ez volt az előírás, ha használták a rögzítőt. De akkor hidegháború volt, ma már nem kellet ez a technika a mobiltelefonok világában.

Kovács főhadnagy kódfejtő amikor reggel belépett a szolgálati helyére megdöbbenve vette észre, hogy a kis rádiós kosárban egy hangkazetta lapul.

  • Lehet valami közel keleti terrorista adást fogtak a fiúk – gondolta – azt mindig le kell jelenteni a NATO-nak, ha megfejtették. Amikor meghallgatta valami furcsa ismerős érzés fogta el. Már hallotta valahol. A deja vu érzés egész nap kellemetlenül a fejében motoszkált, mígnem már a kocsijában hazafelé tartva este beugrott a dolog. Harminchárom évvel ezelőtt 1970-ben már nagy felzúdulást okozott ez az egymást követő három adás. A Varsói Szerződés tagországaiban mindenhol fogták ezt a jelet és követelték hogy Magyarország azonnal kerítse kézre az imperialista ügynököt aki a Balaton környékéről sugározta adását. Persze megfejteni akkor sem tudták, de az ügynököt sem fogták el.
  • Miért aktivizálta magát újra? – kérdezte magától Kovács – vagy nem is amcsi ügynök volt? – mindenestre megfordult autójával és visszaloholt a Sziklába. Bentről felhívta lengyel kollégáját akivel egy kódfejtő tanfolyamon vett részt  az egykori Szovjetunióban  és ő is ezen az ügyön dolgozott akkoriban.
  • Szevasz Andrej – köszöntötte oroszul a barátját Kovács – Megint fogták az ügynök jelét!
  • Szia Attila – válaszolta a lengyel hírszerző – Mi is vettük és nem értjük. Kísérteties! Nincs értelme, harminchárom év után, Képzeld Attila azóta hozzáfértünk a zárolt anyaghoz és benne van hogy harminchárom évente tőletek jön ez a jel. Mióta rádiózás van. Nekiestünk a kódfejtőkkel, de semmi. Az 1937-es jelet egy magyar rádiós próbálta megfejteni húsz évvel később nálatok a Sziklában. Valami Váry Szalaynak hívták a sorállományú rádióst.
  • Emlékszem, mondta Kovács – Vári Szalay Lajos honvédnak hívták, kitűnő rádiós volt és ígéretes kódfejtő, később megnézem az aktáját. Majd hívlak – ezzel összecsapta mobilját és az archiválóba ment. Kikereste az 1957-es anyagot. Benne volt, hogy egy debreceni illetőségű rádiós Vári Szalay Lajos próbálkozott a kód megfejtésével és majdnem sikerült is neki, de az akkori pártvezetés veszélyesnek találta azt, hogy egy honvéd ilyesmivel próbálkozzon, hiszen fasiszta propagandának vélték az egészet. Vári Szalay honvéd a többiek elmondása szerint, akiket ez ügyben kihallgattak, Kitűnően képzett sokat olvasó, művelt ember volt. Ő akkor odáig jutott, hogy valami ősi nyelv lesz a megoldás, de a forradalom utáni időkben az akkori vezetés minden ideológiagyanús kutatást beszüntetett. Innen kell kiindulni, gondolta Kovács és jelentést írt feletteseinek, mellékelve az egykori honvéd anyagát valamint a javaslatot, hogy kutassák fel a jel forrását, kiemelten figyelve a Balaton környékére.

Amikor Magyarországon még csak beindulni látszott a kutatás a NATO Helsinkiben lévő műholdas megfigyelő állomása bemért egy kis jelet. Magyarországról amit a kódológép nem tudott dekódolni ezért veszélyesnek minősített.. Ezért másnap Kovács hivatalból került közelebb az ügyhöz.

. Parancsnokai a kivizsgálás vezetésével bízták meg. A NATO egy mobil jelforrás azonosítót küldött az ügy kivizsgálásának gyorsítására. Ez egy rádiós kocsi volt amiből azonosítani lehetett a jeleket. Kovács az amerikai kezelőszemélyzet mellé kilenc magyar szerződéses katonát vett maga mellé. Olyanokat akik a Balaton környékéről származtak. Digitalizálták a jelet és betáplálták a felderítő autó számítógépébe. Ez nagyjából behatárolta a keresés helyét, de mivel nem élő adás így pontosan nem tudta. Csak valamilyen elektromos aktivitás alapján lehet majd bemérni, hiszen azóta a jelforrás nem működik. Elindult a felderítő osztag élükön Kovács főhadnaggyal, közben a NATO központjában sikerült kikódolni a jelet. Egy szuperszámítógép ami az amerikai NORAD ajándéka volt a NATO központ részére különös jelsort dobott ki megfejtésként. Három különálló jelsor egyenként két szóval, különös írásjelekkel. A NATO soros ülésén  a tagok és a vendégek részére is hozzáférhetővé tették a kutatás anyagát, azzal a szándékkal, hogy valakinek talán ismerős lesz az írásmód.

Kovács főhadnagy és nemzetközi csapata időközben a jel folytonos lejátszása és a környező települések elektromos interferenciáinak kiszűrése után egyszer csak ott álltak Monoszló település mellett a Hegyestű nevű hegy lábánál. Nem is hegy inkább bazaltkúp, amolyan vulkáni képződmény. Hasonlatos volt egy piramishoz. A kocsi egyfajta erős mágneses teret érzékelt az egykori külszíni bánya belsejéből. A hegy műszeres vizsgálata során kiderült, hogy másfél méter mélységben  a főfejtéshez képest a hegybe ágyazódva egy fém gömb található. Ez a gömb a spektométeres vizsgálat szerint úgy a húszezer éves sziklarétegben van. Ha eleink tovább bányásznak itt megtalálták volna hamarosan. Kovács elrendelte a fúrást. Két óra alatt kiszabadították a vörös színű fémdarabot ami nem is gömb volt inkább egy korong. Széle úgy volt kialakítva, hogy emlékeztetett az ősi magyar forgórózsa motívumra. Mint egy hatalmas medál. Erős mágneses tér fogta körül. A földön is megtalálható iridium volt az anyaga. Vörös színét talán az évezredek hatásának köszönheti. Megvolt tehát a jelforrás. Az amerikai kormány a magyar kormánnyal egyetértésben a New Yorki Központi Fizikai Kutató Intézetbe vitette a leletet hogy a magyar tudósokkal együtt megvizsgálják azt.

A NATO konferencián kiosztott az ismeretlen jeleket tartalmazó lapok is eredményt hoztak. Egy neves romániai nyelvész professzor, aki vendégként tartózkodott a konferencián első ránézésre fölismerte a jeleket.. Pár nap alatt le is fordította a jelentését.

New Yorkban kiderítették, hogy a fémtárgy egyfajta adó ismeretlen technikával és közel tizenhétezer éves. Hatszáz adásra volt kalibrálva, harminc évenként mindig egy üzenetet sugárzott. Léte átírta az emberiség eredetmondáit és a magyarság  származását is hiszen az üzenet amely székely rovásírással viszont ómagyar nyelven íródott így szólt:

A MAGYARSÁG CSAK ÖSSZEFOGVA ÉLHETI TÚL!

            

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap