Karácsony, 1956 - A Szentlélek

Döbrentei Kornél, sze, 12/26/2018 - 00:07

 

  

  

 

                  

        

      

        3.

 

                     A Szentlélek

 

Harmadnap a csöngettyû felcsilingel,

s én, megbirkózván a dacos kilinccsel

berontok, vár csillagszórós áhítat,

a fenyôfa zöld kegyelme átítat,

apa és anya egymás mellett állnak,

és egyetlen örömmé összefájnak,

anyám karján gôgicsél a kishúgom,

csitt!, szólok és az öcsém bokán rúgom,

mennybôl az angyal ránk teríti szárnyát,

gyertyafény éli föl a lét nagy árnyát,

s boldog bizsergés támad orrom táján:

túl a szoba magasztos aromáján,

mellemet horzsolva, hogy szívem megreng,

mámorítóan karcos bôrszag terjeng,

édes sejtés: a fa alá pillantok,

lélegzô, Nap-üde gömb megcsillan ott,

egy igazi foci! – becézve tapintja

kezem s bennem döng az emlék: amint a

távoli tankágyú ütemre böffen,

labdám döndülve a plafonig szökken.

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap