Karácsony szavunk eredete

Kiss Dénes, k, 12/23/2014 - 00:06

 

 

 

 

 

 

Sokan írták le és mondták el véleményüket a karácsony szavunkról, próbáljuk meg körüljárni mi is. Általában nem szívesen foglalkozunk szószármaztatással, különösen ilyen kis jegyzetek keretében, mert ahhoz alapos, sokféle szempontú okolásra van szükség. De aligha véletlen, hogy a nyelvészek szerint szláv eredetű s valamelyik „kracsun”-féle szóból alakulhatott. Ezt olvashatjuk a hivatalosnak tartott TESZ oldalain is. (A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára.) De az ott felsorolt példák, köztük a szlovák, szerb stb., csak az egyik, nem is az ünnepet közvetlenül érintő lényeget jelentik. Van amelyik a nyári napfordulót, a másik ünnepi kalácsot. És itt álljunk meg. A rímek mindig gyakran sokat elárulnak a jelentésből, hiszen a lényegük az azonos vagy hasonló hangok, hangzók jelenléte a szavakban. Ezért a költészet nagy felfedező- és kutatóerő. Emlékezzünk csak erre a kis, közismert dalra: „Kiskarácsony, nagykarácsony, / kisült-e már a kalácsom?” Igaz ugyan, hogy ragozott alak a „kalácsom”, de a szótő kar alak csaknem egyenlő a kal alakkal. Hiszen az „l” hangzó, az „r” hangzó zöngés, azaz lágy párja. Bármilyen eredetűnek is tartják, például a kóló körtáncot, ami állítólag a chorus latin eredetű szóból alakulhatott, és így tovább. Tehát a „kr” kezdésű szavak tucatja szerint szláv. Itt is jegyezzük meg, hogy a magyar nyelvben rendszert alkotnak a k+r és a g+r mássalhangzó képletek, mássalhangzó torlódás nélkül kezdődő szavak. Két jelentés-kör tartozik hozzájuk: a kör, kerék, karika, karám, kering, korona, korong, stb. vagyis a körformára, körös mozgásra utaló jelentések: a gurul, guriga, görgő, görcs, görnyed, görgeteg, gördül, görbe, és így tovább. E két mássalhangzós képletű tővel kezdődő szavaink száma több száz! És a jelentésük a körtől a karéjig azonos vagy hasonló! Ez döntő érv minden más elmélettel szemben. Ami egyetlen nyelvben megvan ilyen roppant gazdagsággal, aligha lehet jövevény, sokkal inkább a magyar nyelv ősi törvényéből következik! De van másik jelentése a k+r mássalhangzó képlettből kezdődő szavainknak, illetve ez a jelentés is meglehetősen elterjedt a nyelveken. Ez a török „kara”, „gara”, azaz feketét jelentő szó, ami benne van a szénbelű – carbon! – orosz „karandas” szóban éppen úgy, mint a híres feketeszénről híres Karaganda város nevéig, egészen a Kara-korumig, ami fekete sivatagot jelent. A karasu japánul fekete holló de fekete tollazatú a kárókatona, s a kormorán is, és így tovább. Torlódnak a hangzók a „kráter” szóban és ott jelen van a köralak és a feketeség is. De most nincs időnk minden szálat részletesen bemutatni, maradjunk annyiban, hogy a magyarban ősinek vehető, de töröknek tartott korom jelzője az éjszakának, a sötétnek és a feketének. Mert ha nagyon sötét van, akkor koromsötét van, ami nagyon fekete, az koromfekete! Ám ahogy mondjuk, a k+r képlethez két fő jelentéscsoport kapcsolódik, a kör és a korom. A kör alapja a korong, – lásd Korond, Herend, korsó, kerámia – és az utolsó a kulcsszó. A kerámia kerek, létrehozásához korongra és kormot okozó tűzre volt szükség! Tehát mintha egyesülne benne a két jelentés?! De térjünk vissza a karácsonyhoz, amikor is születést, éppen a világosságot, a tüzet is tehát, ünnepeljük, valamint a fordulót, napfordulót. De a keresztény képeken az áldás – a terméke­nyülés, – megtörténtét angyal vagy galamb, szárnyas lény jelenti, kép­vi­seli. Emesénk is Turullal álmodott, például az észak-amerikai indiánok eredetmondában a sas végzi el a megtermékenyítést. A körforgás világossága, a vezérlő, fényes csillag és a szárnyas lény együttese nyomán jön létre a karácsony teljes jelentése. A kalács másodlagosan tartozik fonott vagy kör alakjával az ünnephez. A turulról tudjuk, hogy és mi­lyen véletlen! – a kerecsensólyom neve. S csak hazánk nyugati határáig fészkel, ha van még belőle. S van Magyarországon Kerecsend, Kará­csond egyaránt, de még Kerecseny is. Talán ezeket az ösvényeken eljut­hatunk a karácsony jelentésének lényegéig. Magyarul mindenképpen.

 

2002

 

(Megjelent az Agy-Magyarország c. kötetben, Karácsony címmel.)

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap