Kárpátaljáról indult – primadonna lett

Kárpátalja-szer..., cs, 10/26/2017 - 00:14

A huszadik század talán leghíresebb magyar operettprimadonnája, Fedák Sári (Beregszász, 1879. október 26. – Budapest, 1955. május 25.) hatvan éve távozott el a földi létből. Valamiért úgy alakult, hogy a legismertebb beregszásziról ultizó nagyurak, gáláns katonatisztek jutnak az egyszerű olvasó eszébe, pedig a múlt század első évtizedeiben igazi sztár volt. Már a klasszikussá vált kortársai, költők, írók elragadtatással írtak színészi teljesítményéről, neves szövegkönyvíróink, dalszerzőink pedig színdarabok sokaságát írták és szabták tevékenységére. Fedák Sári varázsa abban rejlett, hogy vérbeli operett-színésznőként bámulatos tánctehetsége, magával ragadó temperamentuma és szuggesztív egyénisége feledtetni tudta gyenge énekhangját, miközben vérbő játékával egyszeriben divatjamúlttá tette az addig elterjedt édeskés, szenvelgő játékmodort. Túl a népszerűségen és az ismertségen – hisz az „isteni Zsazsának” lelkendezve tapsolt a berlini, a bécsi közönség is – igazi lokálpatrióta volt. Többször ellátogatott szülővárosába, Beregszászba. Fedák Sári, bár apja, Fedák István beregszászi tiszti-főorvos ellenezte, hogy lánya színészi pályára lépjen, tizenhét évesen mégis csak Budapestre megy, és beiratkozik Rákosi Szidi színi iskolájába. Alig telik el két-három év, s már ismert színésznő, a sajtó állandóan foglalkozik vele, az országos siker, a népszerűség, a közönség rokonszenvének elnyerése érdekében gyakran szerepel vidéki színházakban. Első sikerét Huszka Jenő Bob herceg című operettjében aratta. 1903 áprilisában már a századik előadásnál tartottak. Száz előadás egyfolytában. Erre még nem volt példa a magyar színpadokon – írja Vörös Tibor Fedák Sáriról szóló könyvében.

A Bob herceg előadássorozata után hazautaztam Beregszászra – olvashatjuk ugyanebben a könyvben Fedák Sári mondatait. – Egy nap elsétáltunk apámmal a Munkács-Beregszászi útra. Oda, ahhoz a kereszthez, ahol elbúcsúzott tőlem, amikor elindultam Budapestre, Rákosi Szidi színi iskolájába. Itt leültünk egy pillanatra a kereszt alá a kőre. Szemben volt az a telek, amit apám évekkel korábban megvett, és úgy tervezte, ha elegendő pénze lesz, épít rá egy családi házat. Tervezni könnyű volt, csak a pénzt megszerezni volt nehéz. A táskámba nyúltam, és kivettem egy betétkönyvet. Átadtam apámnak. Az összeg bőven fedezte a házépítési költségeit. A betétkönyv nem volt névre kiállítva, csak annyi volt ráírva, „Bob herceg”.

És lám, hamarosan felépült a ház, amelyet ma Fedák kastélyként ismerünk és jelenleg a Kárpátaljai Reformátusegyház Püspöki Hivatalának ad otthont. A Bob hercegről, a darab születéséről és Fedák Sárival való kapcsolatáról így ír a szerző, Huszka Jenő: „Én pedig szépen beleszerettem Zsazsába. Elhatároztam,hogy operettet koponálok számára. Ez volt a Bob herceg. Az utolsó kottafejeket Zsazsa szüleinek meghívására már Beregszászban vetetettem papírra. A beregszászi erdő és a Fedák-ház hallotta először a Bob herceg oly híressé vált dallamait”.

A Nagyváradi Napló egyik 1902. júniusában megjelent számában Ady így ír Fedák Sári játékáról: „Ez a lány nem tanult senkitől. Ez a lány nem utánoz senkit. Egyetlen hangja sincs, amelyet mástól hallottam volna. Ez a lány Fedák Sári. Bródy Sándor azt mondta róla, olyan ez a Fedák, mint egy természeti jelenség. Megrendít és mámorba ejt. Fedáké a fiatalság, övé a jövő, a szent tavasz gyönyörű gyermeke ő. Hatalmas és komoly dolog a művészete, mint hogy komoly dolog egy nyári zivatar, mely felkavarja a mezők illatát.

1940-ben, az anyaországhoz visszacsatolt Kolozsvár Fedák Sárit hívta meg elsőül, írja Vörös Tibor Fedák Sáriról szóló könyvében. Azt a Fedák Sárit, aki ellen 1932-ben Kolozsváron a jobboldali román diákság tüntetett, és fellépését, mint veszedelmes kommunistáét megakadályozta. Karácsonyi Ili, a színház primadonnája, és magas rangú rendőrtiszt barátja mentették ki Fedákot a szállodából a tüntető jobboldali diákok gyűrűjéből. (Ezúttal) Kolozsváron hatalmas sikere volt Fedáknak. Hat mámoros, forró sikerű, feledhetetlen színházi este, amikor előadás után a közönség Zsazsa konflisából kifogta a lovakat, és a lelkes ifjúság a színháztól a szállodáig húzta az idős művésznő kocsiját. Kolozsvár után Nagyvárad, Szeged, Kassa, Debrecen, Szabadka voltak Zsazsa állomásai, a Tokaji aszú Tarcali Darázs Katalin szerepében. Minden városban hosszú percekig tartott a viharos taps, mikor Zsazsa mint Darázs Katalin imakönyvvel a kezében megjelent a színpadon, csipkés tafota ünnepi parasztruhában, amint szerepe szerint a vasárnapi miséről tér haza. A kassai vendégszereplést követően elment szülővárosába, Beregszászra, és a várostól huszonnégy kilométerre fekvő Munkácsra. S itt álljunk meg egy pillanatra. Kun Miklós ismert történész, Az a rejtelmes huszadik század című népszerű tévésorozatának egyik adásában felvetette, hogy Fedák Sári nem is Beregszász, hanem inkább a Petőfi által is felkeresett tiszaparti Badaló szülötte. Ezt látszik alátámasztani az a feltevés, hogy amikor a leendő operettprimadonna két-három éves lehetett, szüleivel akkor költözött Beregszászba. Ez persze csak feltevés, ám az tény, hogy Fedák István tiszti főorvos úrnak több kisebb-nagyobb földparcellája volt Badaló határában. Az ezeket igazoló dokumentumokat a Beregvidéki Múzeumban bárki megtekintheti a 100 példányos gyűjteményű Fedák fényképek mellett. Bár több mint százharminc év telt el a történetünk óta, arra gondoltunk, hogy a Fedák családról, ha valóban itt éltek, nem feledkeztek el teljesen a derék badalóiak. Nemrég egy lelkes helytörténész, Sárközi Gyula bácsi badalói lakos kiderítette, hogy a Fedákék háza nem Badalóban, hanem a szomszédos Haláboron állt: a falu központjában, a templomtól nem messze, a mai általános iskola tágas udvarán. Mint a haláboriaktól megtudtuk, a Fedák ház még a múlt század ötvenes éveinek elején állt. Az itteniek úgy emlékeznek, hogy Fedákéktól valószínűleg Belánszky Gyula vette meg a házat, amikor hazajött Amerikából. A Haláboron élő, ma nyolcvanhárom éves File Aranka nekünk arról számolt be, hogy az oroszok bejövetele után a nagy, tágas házat az állam kisajátította, s a község használta, egy darabig például itt működött a tánciskola. Ha ezt Fedák Sári nyárátszeredai magányában tudja, valószínűleg örült volna ennek. Annak kevésbé, hogy pár év múlva az épületet szétszedték. Ám a múlt század ötvenes éveinek közepén valószínűleg ilyen információ nem jutott el az akkor már majdnem teljesen nincstelen, magányosan élő, az új hatalom által teljesen kisemmizett, nincstelenül élő művésznőhöz. Attól, hogy a Fedák-ház Haláboron állt, még nem állíthatjuk, hogy a későbbi díva itt látta meg a napvilágot. Az egyházi anyakönyvekben – mondhatná bárki – igazán könnyű lenne megtalálni, hogy végül is hol született a művésznő. Nos, a kért információért viszont nem a helyi egyházközséghez kell fordulni, hanem a kárpátaljai megyei állami levéltárban szükséges hosszasan kutakodni. Ahová, és ezt saját tapasztalatból állíthatjuk, sajnos a belépés nagyon bürokratikus…

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap