A kassai kormányprogram, a szlovákiai magyarok gyásznapja

Szerkesztő A, cs, 04/05/2018 - 00:08

 

 

 

 

 

 

A kassai kormányprogram

 

Címe A csehek és szlovákok nemzeti frontjának programja az új Csehszlovákiában. Klement Gottwald által Moszkvában megirt, a londoni csehszlovák emigráns kormány által - Eduard Beneš kivételével - elfogadott nyilatkozat, amelyet 1945. ápr. 5-én Kassán egy emeleti erkélyről hirdettek ki. A magyar és német kisebbség közösségként való bűnösségét és felelősségre vonását, valamint teljes jogfosztását hirdette meg a Csehszlovák Köztársaság nemzetállammá alakítása érdekében és céljából. A kassai kormányprogramot országos hatályú törvények sora követte, melyek alapját képezték a csehszlovákiai magyarság és németség jogfosztásának az 1945-1948 közötti időszakban.

 

A kassai kormányprogram már a kezdet kezdetén spontán menekülést idézett elő a magyarság soraiban. Majd következett az un. magyar-csehszlovák lakosságcsere, mely 120-150 ezer magyart mozdított ki szülőföldjéről a trianoni Magyarországra. Ezek között voltak, akiket egyoldalú akcióban átüldöztek a Dunán. Másrészt folyt a magyarok rabszolgamódra való elszállítása Csehországba, ahol gazdáknak kiosztva cselédsorban tengődhettek. Évek múlva a szerencsésebbek visszatérhettek a Felvidékre, de egykori lakásukat, földjeiket, vagyonukat már nem kaphattak vissza.

 

A szlovák önépítés nagy találmánya volt az un. reszlovakizáció. Ami azon a vélekedésen alapult, hogy a magyarok tömeges méretekben olvasztottak be szlovákokat az évszázadok során. Ezért szükségszerű és jogos ezt a folyamatot a visszájára fordítani, azaz visszaszlovákosítani tömegeket. Aki szlováknak vallotta megát, az mentesült a magyarokra mért kollektív és egyéni büntetés alól.

 

A Csehszlovákiához csatolt magyar nemzetrész 1920-ban bő egy millió főt tett ki. Ennek apasztása, a legkülönbözőbb rafinált módokon 1920-1939 között hatékonyan folyt. /Kárpátaljával együtt/. Csehszlovák népszámlálás szerint 1950-ben 354.532 magyar élt Szlovákiában, 1980-ban 559.490 magyart találtak az összeírók. A szlovákiai népesség 21,7%-a /1921/ leolvadt 11,2%-ra.

 

Ezek a számok is reálisan kimutatják a Csehszlovákia, majd Szlovákia területén állami alapvetésként űzött magyartalanítást. A nagyon demokratikusnak maszkírozott csehszlovák, szlovák állam keretén belül, ugyanazon törvények és körülmények közepette az államalkotó szlovákság két és félszeresére növekedett /1980/, míg a magyarság a felére fogyott. Egy 1993-as adat szerint Szlovákia lakossága 5,3 millió, ebből 87% szlovák, azaz 4,6 millió és 10% magyar /530 000/. Északi szomszédunk tehát jócskán előre haladt a szlovák nemzetállam megteremtésének erőszakos, magyart jogtipró útján.

 

A magyar nemzetállam létrehozására való törekvés kudarcot vallott, de így is alkalmas volt arra, hogy szörnyű vádként alapját képezze a magyar állam terület felosztásának a szomszédok között. Akik azután nekifogtak a saját nemzetállamuk teljesen faji alapon nyugvó megteremtésének. Ami vád és kollektív bűn a magyar nemzet részére, az a szlováknak, csehnek erényes elérendő cél.

 

A szlovákiai magyar nemzetrész területi és minőségi megőrzésére minden eszközt fel kell használnunk.

Ennek egyik fajtája lehet a magyar autonómia.

 

 

Horváth Lajos

az Országgyűlés Hivatalának

ny. szakfőtanácsosa

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap