Kazinczy Ferenc Napok

Szerkesztő A, szo, 08/22/2015 - 00:18

 

 

 

 

 

 

 

Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, nyelvújító és művészetpártoló, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő szereplője. Neve összeforrt a magyar nyelv megújításának nagy eseményével, s így lett a széphalmi mester a műveltség, a kultúra és nyelv iránti elkötelezettség jelképes alakja. A nyelvújítás összetett jelenség volt, melyben Kazinczy valóban nagy érdemeket szerzett. Tövisek és virágok című epigrammagyűjteményével egy „szép tusa” alapjait rakta le, s e küzdelem (a nyelvújítási harc) olykor igen hevesen zajlott (gondoljunk csak a Mondolat vagy a Felelet a Mondolatra szövegeire). Célja nemes volt: egyszerre művelődéspolitikai (alkalmassá tenni a magyar nyelvet a tudományok s művészetek művelésére, végső soron az államnyelvi státuszra) és nyelvi-irodalmi. Kazinczy fő küldetése az irodalom stílusának megújítása, a magyar irodalmi nyelv megteremtése volt. S neki volt talán a legtöbb szerepe abban is, hogy az önálló, független magyar szépirodalmiság (a szépirodalom úgy, ahogyan ma ismerjük) hazánkban is kialakult. Kazinczy az esztétikum embere volt, egy fentebb stílben hitt, úgy vélte, hogy az irodalom nyelvének másnak (magasabb minőségűnek) kell lennie, mint a köznyelvnek. És hitt Kazinczy a művészet nevelőerejében is. „… ha valahol a' Jó gyökeret vert, ott mindig a' Szép készítette az utat.” – írta, jelezvén, hogy a művészet erkölcsileg is útmutató lehet az emberek számára. Kazinczy sorsa ma is példaértékű. Egy kis falucskában, Széphalmon élte életét a nyelvújítási harc idején, huszonöt esztendőn át, 1806-tól egészen haláláig, 1831-ig. És Széphalmot, „ahol csak húsz ház állt, a magyar Weimarrá tette” – mondta Kosztolányi. Leveleivel (az általa írt és kapott levelek immár 25 kötetben olvashatók) behálózta Magyarországot, tanácsot adott az íróknak, és dolgozott szakadatlanul: olvasott, írt, fordított. Szintén Kosztolányi mondta azt, hogy Kazinczynak nem voltak remekművei, „élete volt a remekmű”.

Kazinczy európai látókörű, magyarságában is európai alkotó volt; de bármennyire is igyekezett a nyugati irodalmak példáját követni, s mi bármennyire is próbáljuk őt a kozmopolita megnevezéssel jellemezni, a tény az, hogy a mi nagy nyelvújítónk gyakorta anyagi problémákkal küzdve, hét magyar gyermeket nevelve egy szelíd emelkedésű dombon, a kicsiny Széphalmon élt, Magyarország szívében, fizikailag az európai nagyvárosoktól távol. Nem gróf volt ő, nem goethei életformában, egzisztenciális szinten élt, hanem szegényen, egyszerűen. S mégis, Széphalmot a magyar Weimarrá tette: ez szenvedélyes hazaszeretete, hite, akarata nélkül nem teljesülhetett volna. Széphalom Weimar-léte jelképes, mintegy mutatja Kazinczy nemes küldetését: miként Széphalom az ország központja, úgy Magyarország kulturálisan Európa központja, szíve is lehet. A Kazinczy megkezdte út egyik fontos állomásának tekinthető az, hogy 1844-ben az országgyűlés a magyar nyelvet hivatalos nyelvvé tette. És állomása ennek az útnak az 1848-as szabadságharc: a magyar nyelv megerősödése-megújulása által is megerősödött nemzettudatról és hazaszeretetről bizonyságot tevő nemes és szent küzdelem. Kazinczyt lázas szenvedély fűtötte a magyar nyelvért való küzdelmében, s ilyen szenvedély fűthette Petőfit is később a magyar szabadságért folytatott küzdelemben. Lelki rokonok voltak ők: nem meglepő tehát, hogy Petőfi tisztelte Kazinczyt, s felháborodott, amikor Széphalmon jártakor szembesült az egykori Kazinczy-lakóház lerombolt, elhanyagolt állapotával (ld. Széphalmon című versét).

2009-ben, a széphalmi mester születésének 250. évfordulóján ünnepeltük a magyar nyelv évét s a Kazinczy-évet, az író műveinek kritikai kiadása szépen halad (a Debreceni Egyetemen), a nyelvújításról sokan és sokat beszélnek, A Magyar Nyelv Múzeuma rendezvényekkel, kiállításokkal, folyamatos párbeszéddel ápolja a nagy nyelvújító emlékét-kultuszát, s közvetíti életművét és az általa vallott-megélt, cselekedetekben megvalósított értékeket. Az irodalomtudomány elsősorban irodalomszervezőként tiszteli, s főként prózai műveit (Pályám emlékezete, Fogságom naplója, Erdélyi levelek) tartja nagyra. Kazinczy összetett, sokoldalú személyisége, emberi tartása és magyarsága révén mindannyiunk számára példa lehet. Élete azt a tételt bizonyítja, hogy nehéz körülmények között, egy kis helyen is lehet nagy, a nemzetet segítő-szolgáló tetteket végrehajtani, olyanokat, melyek magyarságukban is európaiak, melyek Európát a magyarságukkal gazdagítják.

 

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap