KÉSZÜL AZ ORSZÁGVÉDELMI AKCIÓTERV

Polszerkesztő2, p, 01/30/2015 - 00:18

 

 

 

 

 

 

A liberális ellenzék a legkülönbözőbb módon kapálózik a még el sem fogadott törvény ellen. Egyesek szerint a vallási jelképek védelme korlátozza a szólásszabadságot. Haraszti Miklós, volt SZDSZ-es politikus a 168 óra műsorában egyenesen "szólásszabadság-gyalázásnak" nevezte a törvénytervezetet. Az ország állami vagyonának nyugati magánkézre játszásáért felelős párt ugyan mostanra megszűnt létezni, volt politikusai továbbra is jelen vannak a közéletben és magyar-keresztény diktatúra miatt rettegnek. A Heti Válasz szerint a rendszerváltás után már éppen elég törvény született, ami jelenleg is akadályozza a vallások kigúnyolását. Mindkét érvelésnek lényege, hogy a bűnelkövetők rettegnek a keresztényellenes megnyilvánulások büntethetőségének bevezetésétől.
 

A kormány ezzel - mérsékelten ugyan, de - jó irányba tesz lépéseket, ez egy tipikus megnyilvánulása annak, hogy a kormánypárt és a magyar nép közt több téren is átmeneti érdekegyezés van. A kormánynak érdeke a túl nagyra növő politikai ellenfelekkel leszámolás, ugyanakkor ezt olyan módon is megtehetik, hogy azzal az emberek támogatását elnyerjék. A probléma a törvénytervezet radikalizmusának hiányával lesz, a nem megfelelően megfogalmazott törvény ugyanis kétélű kard. A pontatlan fogalmazás csak ütőkártyát ad a liberális ellenzék kezébe, ami bigottsággal, a szólásszabadság korlátozásával tudja vádolni a kormányt, és ezzel kiváló propagandaalapot ad az újabb kormányellenes tüntetésekhez. "Ha már lúd, akkor legyen kövér" alapon szükségessé válhat, hogy a kormány ezúttal rendesen megfogalmazza azt a törvényt, hogy az valós fenyegetést jelentsen a nyugati ateizmus arroganciáját képviselőknek.
 

Az ellenhangok szerint Magyarországon a törvény jelenleg is védi a közösségeket és így a vallásokat. Trócsányi László igazságügyi miniszter azzal érvelt, hogy elegendő lenne a polgári törvénykönyv 2013-ban elfogadott szabályozása, ami alapján "mindenki peres úton vehet elégtételt, ha úgy érzi, a magyarsághoz, valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozása miatt közösségét súlyos sérelem éri". Ez az ellenérv azonban nem felel meg a valóságnak. Éppen a vallásgyalázás szabadon engedése miatt állt elő az a helyzet, hogy hiába vannak ebből a szempontból félig-meddig használható törvények, azok nem látják el feladatukat. Az elmúlt 25 évben a liberalizmus egyházellenes propagandája és vallásgyalázása oly mértékben túlsúlyba jutott, hogy a liberális sajtóorgánumok újságírói nem bűncselekménynek, hanem egyfajta "jófejségnek" gondolják a keresztény értékek gúnyolását. A nyugat kulturális arroganciáját terjeszti a fővonalú sajtó egy része, és ezek a vallásellenes extrémisták újságírói tevékenységükkel azt a benyomást keltik, hogy az ateizmus a mai kor egyedüli elfogadható világnézete, a kereszténység pedig anakronizmus és a középkorhoz visszatérés.

 

Aki az utóbbi években ténylegesen olvasott liberális sajtót, az egyszerűen nem tudja komolyan venni a Heti Válasz ellenérvét, miszerint az újságíróknak valamiféle etikai kódexe lenne érvényben. Éppen ez az újságírói tevékenység és a liberalizmus egyeduralma az, ami a most érvényben lévő törvényeket alkalmatlanná teszi a vallások védelmére. Az ellenhangok szerint a mai törvények is alkalmasak erre, de az emberek nem tesznek feljelentéseket. Csakhogy az emberek nem bíznak a hatóságokban, nem bíznak az igazságszolgáltatásban, és erre minden alapjuk meg is van. Ezernyi példát lehet felhozni az antiszemitizmus büntetésére, de egyetlen példát sem lehet felhozni arra, hogy valaki keresztényellenesség miatt jutott volna börtönbe Magyarországon. Hiába vannak törvények és van kimondva a törvény előtti egyenlőség, a törvény elé állva nincs egyenlőség. Az elmúlt 25 év során a vallásellenes extrémizmus széles körben elterjedt, a hatóságok pedig mindvégig tétlenek voltak, emiatt eltűnt a bizalom és az emberek ezután sem fognak feljelentéseket tenni.
 

Éppen emiatt van szükség a törvény pontos és helytálló megfogalmazására. Be kell vezetni a vallásellenes extrémizmus fogalmát, és célszerű lenne törvénybe iktatni, hogy illetékes hatóságok hivatalból legyenek kénytelenek eljárást indítani vallásellenes extrémista bűncselekmények esetében. Az embereknek nincs pénze ügyvédre, nincs ideje időigényes jogi érdekérvényesítésre, miközben a fővonalú sajtó egy része napi rendszerességgel sérti a keresztény ember identitását.
 

A liberális sajtó vallásellenes gyakorlata a fasizmus egy megnyilvánulása, ami az egyénre erőszakkal és állandó érzelmi nyomásgyakorlással rákényszerít egy általa általánosan elfogadottként felmutatott ateista világnézetet. Nem közösség elleni izgatásról, vagy vallási csoport elleni hangulatkeltésről van szó, hanem az egyén keresztény identitása elleni támadásról, ami ellen elsöprő fölényben lép fel az ateista liberális sajtó, vagyis egyfajta szellemi lincselésnek tekinthető. Önmagában az a tény, hogy a vallásellenes extrémizmus egy félmillió ember által olvasott fővonalú sajtóorgánumban teret kaphat, azt a benyomást kelti, hogy ezek a nézetek általánosan elfogadottak. A sértett tehát pszichológiai értelemben túlerővel áll szemben; az egyén keresztény identitása napi szinten egyfajta szellemi lincselés áldozatává válik, ami a sértettet identitása megváltoztatására kényszeríti, hogy a szellemi bántalmazás alól mentesülhessen.
 

Tehát a nagy kérdés az, hogy a Fidesz, és a nevében kereszténynek nevezett KDNP ténylegesen fel akar-e lépni a politikai ellenfelek ellen, vagy mindössze okot akar adni a liberális ellenzéknek a tüntetésre. Az Oroszországban ilyen téren alkalmazott törvények példaértékűek, a fentiek alapján egy közönséges liberális újságíróra is 18 év börtönbüntetést lehet kiszabni. A vallásellenes extrémizmus büntetésének azonban más formái is ismertek, a Pussy Riot keresztényellenes provokációja esetében a hatóságok többévi munkatáborral jutalmazták a bűnelkövetőket. Különösen fontos, hogy egy ilyen törvény esetében a büntetés elrettentő erejű legyen, ellenkező esetben a kormány nem változtat az elmúlt 25 év tapasztalatain: az emberek továbbra sem fogják komolyan venni az igazságszolgáltatást.

 

Forrás: Hídfő.net

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap