Ki magyar?

Balogh Bertalan, v, 04/17/2011 - 08:12

 

 

 

Ki mondhatja magát magyarnak?... Ez is olyan kérdés, hogy annyiféle válasz van rá, ahány válaszoló. Általában mindegyikben van is valami, mint ahogy majdnem minden magyarban több a magyar vér, mint sem, ámbár legjobb a vérséget nem belekeverni a dologba, (vérig sértenénk vele például Petőfit) mert annál sokkal komplikáltabb az ügy. Azok jártak talán a legközelebb az igazsághoz, akik a maguk meghatározásában, tudati, majdnem vallomásos választ adtak a kérdésre. Az "az a magyar, aki magyarnak érzi magát", vagy a másik: "az a magyar, aki magyarnak vallja magát", vagy az "az a magyar, aki vállalja" azonban mégsem egészen látszik definíciónak, hiszen érezni, vallani és vállalni sok mindent lehet uralkodó szélirányoktól függően is.

Szabó Dezső meghatározása már sokkal jobb. Azt mondja egy helyütt, hogy "az a magyar, akiről senki sem - önmaga sem - tudja, hogy nem magyar". Ez a definíció is vallomásos, de azzal a lényeges különbséggel (és ez teszi aránylag jóvá), hogy egymást igazoló külső-belső vallomásra van alapozva. De nem tudom, nem járunk-e még közelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy az a magyar, aki képtelen magát másnak tudni, és éppoly képtelen hazájának ártani.

Magyarsága alig lehet problematikus legtöbb állampolgárunknak, hiszen Magyarországon mégiscsak magyarok élnek a legtöbben (nagy nemzetekhez képest irigylésre méltóan vagyunk etnikailag különlegesek is és homogének is), de bőven vannak idegen eredetűek közöttünk, meg idegen hangzású nevűek, és az ilyen megkérdezheti magát olykor, hogy voltaképpen mennyi köze is van igazán a magyarsághoz. Felötlik ez a kérdés hébe-hóba, de mennyivel okosabb volna a kérdés úgy feltenni, például, mondjuk egy svábos név alapján, hogy generációkon keresztül ebben az országban gürcölve, tudnék-e Németországban úgy német lenni, mint egy német-német, vagy csak egyetlen fokkal érezném magamat jobban otthon ott, mint ahogy egy igazi német érezné magát, ha egyszeriben ide költözne?

A válasz igen is lehet és nem is. És az igen vagy nem dönti el, hogy ki is vagyok voltaképpen.

Lehet, hogy mint magyar-magyar könnyen beszélek, de a magam részéről nem sokat haboznék, ha képtelen volnék magamat magyarnak tudni. Csomagolnék, és mennék tót-, sváb-, oláh, kínai, vagy néger országba, önvallomásomnak megfelelően. Végtére is, egy életünk van (inkarnációnként), és minek szenvedéssel tölteni azt! Van, aki soha az életben nem akar vagy nem képes azonosulni a befogadó néppel, és van, akinek azonnal sikerül. Általában, nem könnyű. Amerikában tudja meg az ember, mennyire nem "olvasztótégely" az idegen föld. 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap