Ki volt Wass Albert? (3. rész)

Turcsány Péter, k, 04/26/2011 - 08:01
 
 
 
3. Wass Albert bemutatása

Wass Albert (Magyarország, Válaszút, Kolozs vm. 1908. január 8. - U.S.A. Florida, 1998. február 17.) költő, író, szerkesztő, erdőmérnök, egyetemi professzor, lap- és könyvkiadó, irodalomszervező. A II. Világháború után hazája elhagyására kényszerül, ahová soha nem térhet vissza. Hat gyermek apja, akik közül egy korán meghalt. Háromszor házasosott meg.
Kolozsvárott a Református Gimnázium diákja, majd Magyarországon gazdasági akadémiát végez. Németországban és Franciaországban tovább fejleszti erdő- és kertmérnöki ismereteit, a Sorbone-n doktorál, ezután a család erdélyi (ma: Románia-i), mezőségi birtokán gazdálkodik. Verseket, elbeszéléseket, cikkeket ír. Első verses könyvei 1928-ban és 1929-ben jelentek meg Kolozsvárott. 1934-ben az Erdélyi Szépmíves Céh kiadja a Farkasverem című regényt. Művek és elismerések sora veszi kezdetét: 1935-ben beválasztják a Szépmíves Céh tagjai közé, majd 1940-ben elsőként az erdélyi fiatalok közül megkapja a Baumgarten-díjat.
1940-ben a trianoni generáció talpra állásának regénye fogalmazódik meg a Csaba című epikus remekműben: szociális valóságábrázolás, történelmi igazságtétel-keresés és ősi nyelv, zene, ritmus egysége meghódítja a magyarországi olvasók szívét is. 1939-ben az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kisfaludy Társaság választja tagjai közé. Háború alatt rendkívüli termékenységgel hozza ki önéletrajzi és családtörténetei remekeit A titokzatos őzbak című novellafüzér, a Mire a fák megnőnek és A kastély árnyékában című regény jelzi munkásságát. 1942-ben Klebensberg-díjat kap, ugyanebben az évben felejthetetlen magyarországi körúton negyedmagával képviseli Erdély irodalmát. A gyermekekre gondolva írja meg a remekmívű Tavak könyve című mesesorozatát,amelyet a kortárs képzőművész, Hincz Gyula illusztrál majd 60 évvel később a nagyszerű művész, Kass János! Az ifjúságra gondolva születik meg a Vérben és viharban című ősi históriáskönyve és az Egyedül a világ ellen című páratlan alkotása is, amely egy kamaszodó gyermek életében mutatja meg a több nemzetiségű Erdély tragikus népi egymásrautaltságát.
1943 őszén az Ukrán frontra vezényelik, a kolozsvári IX. hadtestnél zászlóaljvezetőként a lovasságnál szolgál, önfeláldozó frontmunkája jutalmául előbb másodosztályú, majd első osztályú vaskeresztet kap. Sebesülése után Csíkszeredában, Brassóban a dél Erdélyi román atrocitások kivizsgálásában vesz részt. Ugyanakkor irodalmi munkássága elismeréséül Zrínyi díjat ítélnek meg a számára és a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai közé választja. Az 1944 október 15-i német katonai megszállásig Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, majd hadseregparancsnok szárnysegédje. 1944 végén az ellene kiadott román majd szovjet parancsok ismeretében politikai üldözöttként hagyja el Erdélyt, majd 1945 március 31-én a civil menekülőket fedezve az utolsó vonatok egyikével kerül Németországba.

Előbb családjával együtt a Bajor-erdő vidékén, Bleinbachban él. után, 1948-banben Hamburgba költöznek, ahol első felesége családjához.ének családja élt. Sógora üzemében egy építkezésen kapott állást mint éjjeliőr. Az Adjátok vissza a hegyeimet! című akkoriban írt jelentős alkotása a kétszeresen Világháborút vesztett magyarság fájdalmaira, továbbá a Trianon-i és a Párizs-i Békeszerződéseken a Kisantant-államok által kierőszakolt kollektív jogfosztásra hívja fel a figyelmet. „Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!” - E sikoly megrázza nemcsak az öt világrészre szétszórt magyarságot, de megrázza a nagyvilág olvasóközönségét is. E műve és még néhány hasonló lelkülettel megírt regénye és versei miatt Wass Albert maga és életműve közel 50 évig feketelistára került a bolseviki „világállam” regnálása idején. Ma már fiatalok lelkesednek az 1947-48 körül megírt Üzenet haza, Hontalanság hitvallása, Bújdosó imája című verseiért. Szülőföldjén 1946-ban koncepciós perben halálos ítéletet hirdettek ki fölötte, s ezt érvényben tartották halála szomorú pillanatáig. s Románia a bizonyítatlan ítéletet máig sem semmisítette meg.
A szülőföldjét és hazáját kényszerből elhagyó Embernek és az emberségéből kivetkőzött háborús emberiségnek állított mementót az író az Ember az országút szélén című alterego-regényben. Alkotói és alkati lelkierejét mutatja, hogy egyetlen abszurd irodalmi kísérletét Rézkígyó címen megírja ugyan 1947-ben, de pesszimista, elkeseredett hangulata miatt később nem adja ki újra. A vesztett háború emigránsait körülvevő dipi-sors kárvallottjairól vall a csak posztumusz-kiadásban megjelentetett Örökösök című kisregénye: a történet szereplői ukrán, cseh, magyar, lengyel menekültek a velük sokszor ellenszenvező német társadalmi közegben, akik mégis „felépítik ”az ifjúság és az újjászületés „hajóját”.

1952-ben kivándorol az Egyesült Államokba. Egy ohioi farm vezetése után második feleségével és családjukkal együtt Floridában telepedik le. Gainesville-ben az University of Floridán németet, franciát, európai irodalmat és történelmet tanít.. 1964-ben megalapítotja az Amerikai Magyar Szépmíves Céhet, irányítja a tudományos munkát és a könyvkiadási programot, szerkeszti Negyedévi Értesítőjét. Wass Albert saját kiadóvállalatot alapít Danubian Press néven, amely nem csak könyveket, hanem az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh által kiadott angol nyelvű folyóiratokat is megjelentetett. 1979-től az Erdély és kérdéskörével foglalkozó Transylvanian Quarterly, majd a magyarság általános problémáit felvállaló Hungarian Quarterly című negyedéves folyóiratai a magyar emigráció legjelentősebb bolsevik ellenes fórumaivá váltak. 1988 után a Central European Forum szerkesztőjeként fejezi be lapkiadói tevékenységét. Wass Albert könyv- és folyóirat-kiadásának célja az volt, hogy felkeltse az amerikai olvasóközönség és a politikai körök figyelmét a bolsevikok teljhatalmú államgépezettel irányított kegyetlenségeire, s külön is a Román állam Erdéllyel és annak közel két milliónyi magyar kisebbségével szembeni jogsértő magatartására.
Még a hetvenes években is több merényletet kíséreltek meg ellene a Securitate ügynökei, akiknek a fegyvereiből származó golyónyomokat Wass Albert még a vele készült, 1996-ban forgatott riportfilm során is meg tudta mutatni. E merénylet két elkövetőjét az amerikai rendőrség el is fogta, de mivel román diplomata-útlevéllel rendelkeztek, elengedte őket. Wass Albert igényét a magyar állampolgársága visszahonosítására 1996 és 1977 között a magyarországi bal-liberális kormány előbb visszautasította, majd megalázó válaszadásával meggátolta: a kilencven éves író állampolgársági bizonyítványa csupán a kiadástól számított egy évig lett volna érvényes…
90 éves korában, 1998. február 17-én Floridában egyes állítások szerint önkezével, mások szerint békés halállal, megint mások szerint ellenfeleinek sikeres merénylete által zárult le XX. századi tragédiákat és újrakezdéseket megélő, vállaló és vallató élete.

Wass Albert írásművészete Európa legnagyobb kisebbségbe szakított népességének, a magyarnak vált szépirodalmi reprezentánsává, s ugyanakkor az ezredforduló Közép-Európa-i és magyar irodalmának semmihez sem fogható szenzációja a Kráter Műhely Egyesület Kiadójának Wass Albert Életműsorozata.
Még Európában fejezte be A funtineli boszorkány című , három kötetes remekművét, amely a lángoló szerelem és az asszony-magány boszorkányos mítoszát dolgozza fel az író által jól ismert és szeretett Észak-kelet Kárpátok havasi világában. S közvetlenül a II. Világháború után örökítette meg hat nemzet (cseh, zsidó, német, lengyel, magyar és román) kétszeres katonai lerohanásának, megszállásának tapasztalatait az Elvész a nyom című Közép-Európát reprezentáló kulcsregényében. További műveiben is folytatta a XX. század legalantasabb, fasisztoid-bolseviki embertípusának és államalakulataiknak ostorozó ábrázolását: ezek közé sorolhatjuk az Elvásik a veres csillag, az Átoksori kísértetek, az Antikrisztus és a pásztorok című regényeket, s az Erdélyi keleti front orosz-(román) megszállásának mementót állító Valaki tévedett című novellafűzért. Említenünk kell még a Erdők könyve környezet- és tájszerető mesevilágát, vagy a Te és a világ aforizmáinak példázatos bölcsességét., majd az A költő és a macska című novelláskötetet.
Kiemelkedő értékűek utolsó életszakaszában alkotott művei is: a Kard és kasza című két részes nagyregényében egy 800 évre visszatekintő magyar család szenvedéstörténetét dolgozza fel, s a Hagyaték című szintén kronológikus jellegű mítoszkönyvében a magyarság keletről hozott hagyományai mellett a kereszténység végső kérdései (erény és bűn, becsület és embertelenség) kapnak nagy formátumú, epikai-lírai válaszokat. Regényei, novellái, verseskötetei és jelentős történelmi-publicisztikai írásai folyamatos szellemi ellenállást fejtettek ki a bolseviki világámítás és a közép-európai szociál-nacionalizmusok propagandájával szemben. Csak halála után jelenthetett meg Magyarországon a Józan magyar szemmel I-II. című publicisztikai munkásságát egybefoglaló munka.
A Kráter Műhely egyesület és a PoLíSz című irodalmi lap munkatársai vállalják az író sajtóban fölkutatott hagyatékának rendezését – sorra jelentetve meg poszthumusz-kiadású novelláit, karcolatait, tanulmányait, olykor csak gépelt formában megőrzött drámáját, regényét és színmű-töredékeit. A munka jelentőségét mutatják a következő posztumusz összeállítások: Tavaszi szél és más színművek, Magyar örökség, Zsoltár és trombitaszó – Örökösök, Magyar pólus, Karácsonyi üzenetek – A Temető megindul.  Az író kinyomtatott és kéziratos verseinek igényesen egybeszerkesztett kötete Wass Albert Minden Verse címmel látott napvilágot.
E kiadott kötetek tartalmazzák az idegen nyelvekből visszafordított munkáit is, de önálló regényként a magyar olvasók fordításban ismerhetik meg az Eliza című családregényt, amely a XIX. századi Amerikában játszódik, s ebben az író második felesége családjának állít emléket (Kovács Attila Zoltán fordítása). Angolul írt verseiben az időskori szerelem, az örök honvágy és a magarámaradottság hangjai szólalnak meg (Otthon-fa, Magányos magyar fa.)
1993-ban az akkori magyar államfő, Göncz Árpád (Antall József, a magyar miniszterelnök előterjesztése alapján) a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntette ki, amit Csoóri Sándor a Magyarok Világszövetségének elnöke adott át az írónak. 1997-ben átveszi magyar állampolgárságáról szóló ideiglenes igazolását M. Collum amerikai kongresszusi képviselő jelenlétében.
1998 február 14-én a kiemelkedő kortárs költőket megillető Balassi Bálint Emlékkardot ítélték meg munkásságáért, amit halála után már csak fia vehetett át. Posztumusz díjként 1999 szeptemberben a Magyar Öröksgég díjjal, decemberben a Magyar Művészetért Díjjal és 2003. március 14-én az Alternatív Kossuth Díjjal jutalmazták életművét.
Minden hazai és emigrációban írt művéből sugárzik az Amerikában egyetemi tanárként és emigráns kultúraszervezőként működő író magasrendű erkölcsisége, mítoszteremtő kifejezőereje. Műveinek esztétikai-stilisztikai változatossága a XX. század nagy alkotóival: Marces-sal, Borghes-sal, Ecoval, Böllel helyezi egy sorba. Zárásul méltó megemlítenünk, hogy Wass Albert a Nemzetközi Pen Club tagjaként hivatkozott életrajzában az írószervezet jelmondatára: „Egy összekuszált világ emberiségének lelkiismerete vagyok”.
 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap