Kölcsey Ferenc Emléknap

Szerkesztő A, sze, 08/08/2018 - 00:12

 

 

 

 

 

 

 

 

Kölcsey Ferenc nemzeti imádságunk, a Himnusz írója, a reformkor kiemelkedő személyisége, író, költő, politikus. Korának egyik legműveltebb, legolvasottabb alkotója volt, aki tisztán látta nemzetét, annak erényeit és hibáit, lehetőségeit és feladatait. Kölcsey széles látókörű, klasszikus műveltségű művész volt, tudta, hogy hazánk fejlődéséhez „hatni, alkotni, gyarapítani” kell. A szellem és az erkölcs embere volt ő, az eszmények mellett tett hitet és a cselekvő hazaszeretet mellett. Verseiben a múltról beszél, és a jelenhez szól, esszéiben filozófiai, erkölcsi kérdésekről elmélkedik, országgyűlési beszédeiben a józan ítéletű politikus szólal meg. „Tiszta szellemiség és megszemélyesített erény” – a politikai pályáját Sátoraljaújhelyen kezdő, százhúsz esztendeje elhunyt Kossuth Lajos szavai ezek Kölcsey Ferencről, kinek emberi nagyságát, mély és cselekvő hazaszeretetét kortársai ismerték, tisztelték. A teljes idézet így hangzik: „Oly sokratesi bölcsesség s oly roppant tudomány oly igénytelenséggel, oly catói karakter annyi szerénységgel, oly meleg emberszeretet, oly minden emberi salaktól tiszta szellemiség és megszemélyesített erény, oly gyermeki szelídséggel – mikor volt, hol van s mikor lesz?” Vörösmarty Mihály, a Szózat költője ezt írta a Himnusz szerzőjéről: „Nap vala értelmed, jó szíved, csillagok és hold:/Egy nagy természet fényköre húnyt le veled.” Isten, haza, család – ezek voltak Kölcsey eszményei, s meggyőződéssel vallotta és tettekkel, saját életével is bizonyította hitvallását: „A haza minden előtt.” Kölcsey Kálmánhoz címzett intelemiben, a Parainesisben olvashatjuk: Szeresd a hazát! Boldog leszesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, úgy fogod érezhetni, mint kell. Hazaszeretet egyike a kebel tiszteletre legméltóbb szenvedel­meinek; de sok kívántatik, míg annak tiszta birtokába juthatunk.” Kölcsey a nyelvújításban is részt vett. 1808. május 19-án Kazinczy Ferenc egy Kölcsey Ferenc nevű, tizennyolc éves debreceni diáktól kapott levelet, a széphalmi mester válaszolt, s egy hosszú barátság és együttmunkálkodás vette kezdetét. Később eltávolodtak egymástól, de mindvégig összekötötte őket a nyelv és a műveltség iránti elkötelezettség. Kölcsey ezt mondja a nyelvről: „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv, három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is, s főképp ama kettőt, melyen Plutarch a nemzetek két legnagyobbikának hőseit rajzolá s Tacitus a római zsarnok tetteit a történet évkönyveibe való színekkel nyomá be; de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség.” Kölcsey Ferenc „verssornyi" Kazinczy-portréja saját magára is érvényes: „Nemzetemért e szív tettel bizonyíta szerelmet”.

 

 

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap