Kormányné Bojtor Margit: Harc a szívedért

Nyiri Péter - A..., cs, 10/25/2012 - 00:01

 

 

 

2010 végén jelent meg a Kazinczy Társaság gondozásában Kormányné Bojtor Margit Harc a szívedért. Mesék gyermekek és ifjak számára című meséskönyve. Több okból is különleges ez a kötet. Ez az első meséskötet, mely a Társaság gondoskodó kezei alól került ki. A Kazinczy Társaság immár több mint negyedszázada végzi küldetéses munkáját: ápolja a Kazinczy-kultuszt, a széphalmi mester szellemi örökségét, törődik csodálatos anyanyelvünkkel, és igen komoly könyvkiadói, könyvmegjelentetői munkát végez. Kazinczy-munkákat, helytörténeti és szépirodalmi köteteket jelentet meg. És most már meséskönyvet is. Ezzel újabb nemzedéket szólít meg: a gyerekeket. Ez – a kicsinek tűnő – lépés hosszú távon biztosíthatja a Társaság jövőjét is, hiszen így a legkisebbek is a Társaság hatókörébe kerültek. Mindenképpen érdemes tehát folytatni a meséskönyv-támogatást.

Különleges e kötet a keletkezése okán is: a mesék ugyanis akkor születtek, amikor a szerző első gyermekét hordozta a szíve alatt, ötvennél is több esztendeje. „Olyan idők jártak akkor, amikor nem volt tanácsos templomba járni, a Krisztusban való hitet megvallani, evangéliumi írásokat terjeszteni.” – írja a szerző. Hosszú évekig vártak e mesék arra, hogy végre valóban élővé, az olvasók számára is elérhetővé váljanak. Olvassuk hát őket szeretettel!

Kormány Károlyné történetei erkölcsi mesék, mesés példázatok, melyek fő üzenete az, hogy az ember szívéért harc folyik a Jó és a Rossz, a Világosság Királyának követei (az angyalok) és a Sötétség Birodalmának szolgái (az ördögök) között. A Rossz folyamatosan kísérti, csábítja, bűnre biztatja az embert, aki ugyanakkor szabadon dönthet arról, hogy melyik utat választja: a kényelmes, erkölcstelen utat, vagy a keskeny, de igaz ösvényt, mely az Úr színe elé visz. A kilenc történet az evangéliumok tanításával összhangban mutatja be az Istennek tetsző élet követelményeit, feltételeit, magát az életet, melyet cselekedeteinkkel és az Úr segítsége, kegyelme és szeretete által mi magunk tehetünk derűssé és boldoggá, az alkotó munka ösztönző-ihlető közegévé. A mesék arra tanítanak, hogy az erényes ember mindig megkapja jutalmát, mely nem más, mint az Isten áradó szeretetében eltelő, áldásokkal teli, boldog létezés. S az a kegyelem, hogy bejuthatunk a mennyei birodalomba, az örök világosság honába, a király trónusához, ahol „a többi boldog lélekkel együtt hozsánnát énekel az egek urának örökkön örökké”.

A szövegek szereplői a mesékből jól ismert alakok: a legkisebb fiú, az árva leány, a gazdag, dölyfös kisasszony; ám történeteiket sajátossá, különlegessé teszi az, hogy alaposan megismerkedhetünk lelkivilágukkal, érzelmeikkel, vívódásaikkal, kétségeikkel is. Az alapvetően erkölcsi jelleg révén a meséket erőteljes lélektaniság is jellemzi. A kalandos történet „csupán” keret, az igazi cselekmény a szereplők szívében játszódik. A mesék szereplői egy-egy magatartásforma, egy-egy jó vagy rossz tulajdonság képviselői – így találkozhatunk nagyravágyó testvérekkel, gőgös lánnyal, alázatos árvával, becsületes, bátor legénnyel. A cselekmény mindig egy utat mutat be: a lélek fejlődésének, vagy éppen elkárhozásának történetét.

A történetekben – Krisztus tanításának megfelelően – kiemelt szerepe van a bűnbocsánatnak, a bűnbánatnak. Aki megbánja bűnét – legyen az akár gyilkosság –, elnyeri az Úr bocsánatát, és a Világosság Birodalmába kerül. Aki azonban nem akar letérni a bűn útjáról, menthetetlenül a pokol mélyére, „a kárhozat sötét éjszakájába” kerül. Az ördögök állandóan kísértik a szereplőket, s ha alkalmas áldozatra lelnek, beköltöznek szívébe, s a bűnbe taszítják. Csak az Egek Urának szeretete és a bűnök megbánása védelmezheti, mentheti meg a vétkest a pokol kénköves tüzétől.

A mesék a megjelölés szerint kisgyermekeknek és ifjaknak szólnak, de felnőttek is haszonnal olvashatják a kötetet. Annál is inkább, mert a mesék pedagógiai feldolgozásra is igen alkalmasak: alkalmassága folytán hittanórákon, erkölcsismereti és egyéb foglalkozásokon is haszonnal forgatható a kötet. A szöveget szép, kifejező és a történetekhez illő rajzok színesítik, melyek a kötet végén kifesthető képekként is megtalálhatók. A képeket Staszákné Gulyás Boglárka rajzolta.

A keresztény gyermekirodalom az alkalmazott gyermekirodalom körébe tartozik, hiszen nyilvánvalóan és egyértelműen tanítani akar. Éppen ez a keresztény gyerekkönyvek legnagyobb veszélye: a túlzott didaktikusság, mely az olvasó szájába rágja a tanulságokat, megfosztja az értelmezés kihívásától és így részben a nyelvi örömtől is. Kormányné szerencsésen elkerülte ezt a hibát. A mesék tanítani akarnak, s ennek megfelelően didaktikus jellegűek. E didaktikusság azonban nem túlzó, a morális kifejtettség mellett is jól feldolgozhatók, továbbgondolhatók, véleményalkotásra ösztönzők a mesék.

A történetek jelképei a magyar mesei hagyományhoz is illeszkednek: így a magyar népmesei hagyomány és az evangéliumok beszédmódja szerencsésen, gyümölcsöző módon ötvöződik. A szerzőnek sikerült egyensúlyt teremtenie a tanmese és a népmese, kalandmese műfaji jegyei között, s egy olyan mesevilágot alkotnia, melyben az erények élővé válnak. Olyan világ ez, melyben a Világosság Királya harcosának fegyverei a lélek kardja, az igazság mellvasa, a hit pajzsa, tápláléka az élet kenyere és az élet vize. Ezt olvashatjuk a Bátorszív című mesében, mely a középkori lovagi eposzok jelképekkel teli, harcos-kalandos világát juttatja eszünkbe. Ezért a mai, fantasy jellegű, kalandos-cselekményes történeteken szocializálódott gyerekeke is szívesen olvashatják a meséket: mert kalandosak, fordulatosak.

A mesék nyelvezete érthető, letisztult, minden korosztály számára befogadható. A művek cselekményvezetése lendületes, a jellemábrázolás – mely elsősorban az érzelmekre, belső tulajdonságokra terjed ki – igényes. A meséket a történetekhez illő bibliai idézetek vezetik be: például az alázatos szívű, szerény Árva Ajnácska meséjét a következő idézet: „Aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik” (Lukács 14:11). Mindez még hangsúlyosabbá teszi a mesék példázatos, tanító jellegét. A szövegekben viszonylag sok párbeszédes rész van, s ez indokolt is, mert a dialógusok erősítik a történetek erkölcsi kifejtettségét.

A prózai szövegek mellett olvashatunk a kötetben egy rímes, verses alkotást is: a Két út címűt. Az elbeszélő költemények stílusában, hangnemében íródott szöveg színesíti a „hagyományos műfajú” mesék sorát.

A szövegekben több olyan szentenciaszerű, tömör mondatot, gondolatot is olvashatunk, melyek az evangéliumok beszédmódját idézik. Néhány példa: „Az egek ura nem a törtetőket, hanem az alázatos szívűeket szereti.”  „Levente tudta, hogy amije van, az nem az övé, azzal elszámolni tartozik annak, akitől ajándékba kapta.” „Egész életük küzdelem volt. Sokszor győztek, sokszor elbuktak, de nem hátráltak meg soha.” „Az Atya Isten is magához fogad, ha Jézus elé teszed szívedet.”

A mesék nyelvezete egyszerűsége, tisztasága mellett esztétikailag összetett: az érzékletes leírásokat, a kidolgozott párbeszédeket és a bibliai mondásokat idéző szöveghelyeket helyenként lírai részek is színesítik. Például: Árva Ajnácska olyan volt, akár „a sáros mocsár közepén szirmát bontogató tavirózsa.” Vagy: „Éjjel millió csillag ragyogott a kastély fölött, a tó tükrét ezüst fátyollal borította be a holdsugár. A bokrok között álmukban édesen prütyögtek a madarak, a kertben gondtalan tücskök ciripeltek.”

A kötet tartalmi íve jól követhető: a bevezetés, egy bevezető történet (A Sötétség Birodalmában) és egy összegző, lezáró jellegű mese (A csodálatos királyfi) fogja keretbe a hét szöveget.

Jelképisége, valamint a mítoszokat, illetve a Jelenések Könyvét is idéző hangneme okán a kötet legérettebb alkotásának a hangsúlyos helyen: a záró történetként olvasható A csodálatos királyfi című mesét tartom, mely a Sátán Krisztus általi legyőzetését, megkötözését és az utolsó ítélet eljövetelének bejelentését beszéli el. A látomásszerű, Krisztus végtelen szeretetét érzékletes képekben megjelenítő mese záró sorai az egész kötet üzenetét összegzik:

„Gábriel arkangyal őrségben állott az Éden kapujában. Meghallotta Belzebub fenyegetését, megcsóválta a fejét. Elővette égi harsonáját, hogy szertezengje a világnak azt, amit ő kezdettől fogva tudott. - Halljad, nagyvilág! Még egy kevés idő, és eljön az Úr! Jól vigyázzatok, mert az ördög a régi kígyó, mint ordító oroszlán szertejár, és keresi, hogy kit nyeljen el!

Letette a hangszert, de a kürt hangja máig visszhangzik a mindenségben. Gábriel angyal még ott áll az Éden kapujában és azon gondolkodik, akad-e a földön ember, aki meghallotta a kürtnek szavát?”

Dr. Kormány Károlyné meséi segítenek a gyerekeknek abban, hogy figyeljenek a kürt szavára. 

 


Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap