Kossuth Lajos Emléknap

Szerkesztő A, k, 09/19/2017 - 00:08

 

 

 

 

 

 

 

 

Kossuth Lajos a modernkori magyar történelemnek kétségkívül a legnagyobb és legismertebb alakja, a saját hazájában is, és külföldön is. Alakjában teljesednek ki a XIX. század magyarhoni történelmi, politikai gondolatai, személyében testesül meg a társadalmi vezér alakja, nevéhez tervek, célok és vágyak kapcsolódnak, az elmúlt másfél évszázadban alakja többször átértékelődött, illetve mindegyik politikai, szellemi irányzat megteremti folyamatosan a saját Kossuth-képét.
Kossuth a reformkori magyar politikai gondolkodás jellegzetes képviselője: jogász végzettségű középnemes, aki társadalmi egyenlőséget, nemzeti politikát akar, a jobbágyság megszűntetését, az ország lehetséges önállóságát (Ausztriától). Ezek olyan célok, amelyek mögé a korabeli Magyarország világosan látó és hazafias szellemben gondolkodó erői mind felsorakozhattak. Mindehhez kiváló szónoki tehetség, meggyőző újságírói készség és jó vezetői képesség társult.
Kossuth hamarosan a nemzeti reformtörekvések élére került, más és radikálisabb utat választott, mint a fejlődés útját korábban némiképp más formában kijelölő Széchenyi.
Kossuth személyében a bécsi udvar hamar meglátta a nagy felkészültségű, s mint ilyen: veszélyes embert, bebörtönözték, de mindez sokban növelte Kossuth népszerűségét (mellesleg a börtönben megtanult angolul).
1848 tavaszára megérett a politikai helyzet egy új Magyarország megteremtésére. Kossuth és politikustársai Bécsben tárgyaltak, amikor március 15-én Pesten kitört a forradalom (valójában vér nélküli nagygyűlés, a városvezetés óvatos intézkedéseinek elfogadtatása, a bebörtönzött Táncsics kiszabadítása és este a Bánk bán előadása az új Nemzeti Színházban). Mindez azt mutatta, a népben (a polgáriasodó pesti magyarokban, németekben, zsidókban) és a szándékaikat megfogalmazni képes, kisnemes vezetésű politikusokban egyaránt megvan a változtatás szándéka. A nemzetközi helyzet is kedvezett a magyar politikai függetlenség megteremtéséhez.
A kívánt törvényeket a király elfogadta, majd szinte azonnal „szabotálni” kezdte, a felelős magyar kormány (az első!) megalakult (nem könnyen!), az ország pedig hamarosan sodródott a fegyveres összeütközés, a szabadságharc felé. A békés átalakuláshoz csatlakozó középnemesi politikusok egy része megrettent a fegyverek szavától, Kossuth vállalta magára a hadba lépés, a fegyveres konfliktus felelősségét. Mozgósító szónoklatai, toborzó körútjai a magyar vidék tízezreit mozgatták meg, a sebtében összegyűlt és bámulatosan rövid idő alatt felszerelt honvédseregek (és a csatlakozó nemzetőrség) örökemlékű tavaszi hadjáratát sikerrel vívta meg. 1849 tavaszán, a Függetlenségi Nyilatkozatban kinyilvánította a Habsburg-ház trónfosztását, ő maga pedig kormányzó lett. A forradalomnak ez a radikalizálódása sok új hívet szerzett számára, több régi támogatója azonban elfordult tőle. Kormány és hadsereg egyenetlensége, a romló nemzetközi helyzet, a nemzetiségek szembefordulása és a lebírhatatlan orosz fegyveres támadás azonban megpecsételte a szabadságharc sorsát. Kossuth és követői az ország elhagyására kényszerültek, és emigrációba vonultak.
Kossuth azonban felkereste a korabeli világ vezető polgári nagyhatalmait, Angliát, az USÁ-t, hirdette a magyar függetlenség eszméjét, növelte az ország elismertségét és népszerűségét, Ausztria ellen nemzetközi összefogást sürgetett, - ez utóbbit valójában nem sok sikerrel. Emigrációja során kidolgozta – egy nyugodtabb és boldogabb kor számára – a közép-európai országok számára a Dunai Konföderáció tervét, a nemzetközi együttműködés korai és máig modernek ható elképzelését. Komoly publicisztikai tevékenységet folytatott, írásaival a nemzetet egységre és csendes ellenállásra („passzív rezisztenciára”) szólította fel. A kiegyezésnek mindvégig ellenfele volt, tudta: a látszólagos megbékélés mögött a nemzetiségek növekvő gyűlölete és Magyarország gyarmati helyzete húzódik meg (ez utóbbiban nem lett igaza, de az előzőben igen!).
Ausztria területvesztései (a königgraetzi csata) után Torinóban telepedett le, ahol magyarok százai tettek tisztelgő látogatást „a turini remete” előtt, aki mindvégig megőrizte kormányzói címét, szellemi erejét, és politikai érzékét. 92 éves korában érte a halál, temetése a nemzet emlékezetes gyászünnepe volt, mauzóleuma a budapesti Kerepesi temetőben emelkedik.
Kossuth Lajos életművének feldolgozása valójában sohasem ért véget, művei részben és egészben többször megjelentek, más-más hangsúllyal tekintik a különböző korok és kormányok.
Nevét minden magyarországi településen viseli utca vagy tér, szobrai szinte megszámlálhatatlanok Magyarországon, de külföldön is több Kossuth-szobor őrzi emlékét. A nevét és emlékét őrző Kossuth-nóta másfél százada az egyik legnépszerűbb magyarországi induló, 1949 óta a Magyar Rádió első műsora a Kossuth Rádió nevet viseli, szünetjele is évtizedeken át a Kossuth-nóta volt. Kossuth arcképe 1945 után évtizedeken át a legmagasabb értékű magyar papírpénzen, a százforintoson díszlett.
 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap