László herceg cseh segítséget hoz bátyjának, Gézának

Horváth Lajos, v, 07/08/2018 - 00:03

 

 

 

 

 

 Legendák Szent László királyról

 

  Újramondja Horváth Lajos

 

 

 László herceg cseh segítséget hoz bátyjának, Gézának

 

Az álnok Vid ispán maga akart herceg lenni, ezért Salamon királyt összeveszítette Géza és László hercegekkel, akik az unokaöccsei voltak a királynak, mindannyian Árpád apánk véréből.

                Vid sürgette és izgatta a királyt a hercegekkel való fegyveres leszámolásra. Egy közmondással hergelte unokatestvérei ellen. Ez a mondás pedig a következő. Miképpen két éles kard nem férhet meg egy hüvelyben, úgy egy országban nem országolhattok ti ketten. Célzott Géza hercegre, aki Magyarországnak körülbelül az egyharmada felett, a dukátusban uralkodott, amint az lenni szokott. Az Árpádház királyainak ugyanis az volt a szokása, hogy a trónörökösnek az országból területeket juttattak Nyitrában, Biharban, Szlavóniában, hogy ezek igazgatásával, kormányzásával beletanuljanak a királykodásba, mely nehéz feladat várt rájuk.        

                Géza herceg gyanútlanul vadászgatott Biharban az Igfon erdejében, melynek nevét mostani magyarsággal Szentsűrűnek fordíthatjuk. Pogány papok, táltosok végezték benne még szertartásaikat. Nem értették vagy nem akarták érteni Krisztust, ezt a keresztre feszített, vére eresztett istent, mert nem tetszett nekik. Inkább áldoztak gyönyörű lovakat, szarvasokat, virágokat a Magyarok Istenének, aki győzelmes volt, hadak előtt járó és magyari népek országát széltében-hosszában kiterjesztő. Mindezt az erdő sűrűjébe bújva, mintegy lopva végezték.

                Eközben László herceg Csehországba ment segítségért Ottó herceghez, a sógorukhoz, mivelhogy érezték a feléjük közelgő veszélyt, a király seregének támadását.  

                Ez be is következett mielőtt László és Ottó hercegek megérkeztek volna a segítséggel. A király a Tiszánál útját állta Géza hada vonulásának. Salamon király, arra sem volt rest, hogy birtokok ígérgetésével, zsíros hivatalok felkínálgatásával és pénzzel megkeresse Géza seregében és udvartartásában az árulásra hajlamosakat, de voltak olyanok is, akik maguktól vállalkoztak erre a lépésre.

                Kemejnél roppant össze, ütközött meg a két sereg. Géza súlyos vereséget szenvedett azért, mert csata közben áruló vezérei csapataikkal átálltak az ellenséghez, Salamon királyhoz. Géza herceg hűséges híveivel menekülésre fogta a dolgot.

                Géza kíséretével egészen Vácig lovagolt, végre ott találkozott László öccsével és Ottó sógorával, akik erős segítő csapatokat hoztak magukkal. Mikor Géza herceg meglátta Lászlót, azonnal sírva fakadt nagy fájdalmában, mert elveszítette leghűségesebb embereinek színe-javát és mert felháborította szívét a sok árulás.

                László legottan vigasztalni kezdte bátyját, mert erős lelke volt, és bátorította is egyúttal, hogy ne sírjon. Kérje inkább a mindenható Isten kegyelmét, hogy fordítsa feléjük orcáját, hogy vesse alájuk a minapi győzőt, mert ilyen forgandó a háború sorsa.

                Salamon Tokajnál átkelt a Tiszán eközben, és ott hallotta meg a hírt, hogy a hercegek ismét sereget gyűjtöttek Vácnál. A gonosz Vid mondotta is a királynak: Seregét minap levertük, főembereit megöltük, őt magát megfélemlítettük. Most pedig szolgáit szedi össze, kaszás parasztjait gyűjti egybe, ezek az ő csapatai, ezektől ugyan nem kell tartanunk.

                Ernyey ispán ezt hallva elszomorodott, mert mindig is a béke híve volt. Meg is felelt Vid ispánnak azon nyomban. Te javasolod a királynak mindig a testvérháborút és azt mondod most, hogy kaszások meg villások vannak a hercegek táborában. Meglátod majd, amit ezer kaszás levág, azt tízezer villás sem szedi össze és a veszteségnek csak Isten lesz a megmondhatója. Bizony illik, hogy a királyért csatában meghaljunk, de üdvösebb lenne jobb tanács után indulnunk.

                Géza, László és Ottó magyar és cseh seregei Vác táján tovább gyülekeztek. Akkor még a körülfekvő nagy erdőségben nem lakott senki csak egy Vác nevű remete, akit szent életűnek mondtak. Róla nevezte el utóbb a várost Géza herceg, melyet a mogyoródi csata után ott alapított.

                Midőn tehát itt várakoztak a király seregére, hogy szembe jöjjön, egyik reggel a hercegek lóháton tanácskoztak a harc módozatait illetően. Azon a helyen történt ez, ahol később Szent Péter apostol kő-kápolnáját emelték. Hát amint így lovon tanakodnak, világos nappal mennyei látomás jelent meg Szent Lászlónak. Kérdezte is rögtön Gézát, láttál-e valamit? Mire az felelé, hogy semmit.

                László ezért belefogott, hogy elbeszélje a látomást. Amidőn az előbb itt álldogáltunk és beszélgettünk, az Úr angyala leszállott az égből kezében aranykoronával és azt a fejedre helyezte. Ebből nyilvánvaló lehet számunkra, hogy az Isten minékünk fogja adni a győzelmet Salamon felett. Salamon pedig 1egyőzetve, számkivetve fog kifutni az országból, száműzetésben fog elpusztulni. A királyságot és a koronát pedig bizonyosan neked adja az Úr.

                Géza erre fogadalmat tett azonnal. Ha az Úristen velünk lesz és megoltalmaz ellenségeinkkel szemben, ha beteljesül a látomásod, akkor egyházat építtetek ezen a szentséges helyen Jézus szentséges szűz anyjának, Máriának.

 

  

 

Magyar Irodalmi Lap

 

  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap