Liszt Ferenc kárpátaljai barátja

Kárpátalja-szer..., h, 07/30/2018 - 00:02

    Ki gondolná, hogy Liszt Ferenc igen sok szállal kötődik Kárpátaljához. Sőt, az ukránokhoz is volt némi köze. Mint életrajzából tudjuk, ukrajnai koncertkörútja során ismerkedett meg egyik nagy szerelmével. Azok között az ifjú zenei tehetségek között pedig, akiket az európai hírű zeneszerző felkarolt és támogatott, számos kárpátaljai származású is volt. Ezért sem meglepő, hogy Ung megye egyik településén, Nagylázon szobor őrzi az emlékét, mégpedig egykori barátja, Plotényi Nándor gróf kastélya előtt.

    A helyszín nem szorul különösebb magyarázatra, hiszen a Nagylázon jelentős birtokokkal rendelkező gróf Plotényi Nándor és Liszt Ferenc kapcsolata, együttműködése és barátsága közismert művelődéstörténeti tény. Hosszú éveken át muzsikáltak együtt, és szereztek örömet Európa számos városába a közönségnek. Így, a nemrég felállított szoborral egyben tiszteleghetünk Liszt Ferenc és Plotényi Nándor emléke előtt. A gróf nagyon szerette a családi birtoknak helyet adó települést, és életében nagy megbecsülés és tisztelet övezte. Sajnos mára csak nagyon kevés tárgyi emlék maradt meg a gazdag Plotényi hagyatékból, ezek közül néhány a szomszédos iskola múzeumában található. A régi fényképeket ott nagy becsben tartják a művészeti oktatási központ tanárai és diákjai. Mindez azt mutatja, hogy Nagylázon toleráns emberek laknak, akik őrzik a közös múlt örökségét, és értékként kezelik azt. A szobor alkotója, a kiváló kárpátaljai művész, Beleny Mihály, akinek több magyar vonatkozású köztéri szobra látható nemcsak a megyében, hanem annak határain túl is. Munkásságában békésen megfér egymás mellett az ukrán, ruszin és a magyar tematika. Az ő életműve bizonyíték arra, hogy igazán nemes és magas színvonalú kultúra és művészet egyszerre képes kötődni akár különböző nemzetekhez, népekhez is. Egyébként ezt erősíti meg Liszt Ferenc élete és valamennyi műve is: az ő alkotásai egyetemes értékeket hordoznak.

Nagylázon, itt, az ősi parkban a legöregebb fák még hallhatták Liszt Ferenc és Plotényi Nándor muzsikáját. Nem jegyezték fel pontos adattal, hányszor járt Liszt Ferenc a Plotényi-kúriában Kárpátalján, azt viszont igen, hogy Plotényi sok tehetséges kárpátaljai művészpalántát ajánlott a figyelmében, akiket Liszt meghallgatott és ha meglátta bennük azt a bizonyos szikrát, támogatott a zongoraművészi pálya elindításán.

A jelenleg művészeti oktatási központnak helyet adó Plotényi-kastélyban a nemrég felavatásra kerülő Liszt-szobor, valamint a patinás épület falán látható többi Beleny-alkotás híre remélhetőleg messzire eljut, és így remélhetőleg a jövőben egyre növekedni fog az emlékhelyet felkereső magyar turisták száma is.

Beleny Mihályt, a mű alkotóját egyébként arról is faggattam, milyen gondolatok foglalkoztatták a szobor megtervezésekor. Talán legkönnyebb lett volna az ifjú Liszt Ferencet ábrázolni, válaszolta a szobrász, azt a fiatal művészt, akinek zseniális játéka előtt meghajolt az akkori művészetkedvelő Európa. És a családi problémák terhe alatt megroppant idős zeneszerző alakjának megformálása is komoly kihívásnak tűnt volna. Ám a Plotényi-kastély előtti téren álló mű mégis a középkorú Liszt Ferencet ábrázolja, a már befutott művészt, aki kellő bölcsességgel szemléli a világ dolgait és a fiatalokat, akik a művészeti iskola tehetséges diákjaiként talán, valamikor szintén a nagy muzsikúsok körét gyarapítják a nagyvilágban.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap