Mádl Ferenc temetésén

Ács Mária, h, 01/29/2018 - 00:04

 

 

 

 

 

2011. június 7-én, pár órával Mádl Ferenc temetése előtt a családja viharveszély miatt óvott a részvételtől a temetői szertartáson. A virágok és koszorúk elhelyezése helyett a sírján arra hívták fel a részt venni szándékozók figyelmét, hogy az erre szánt összeget inkább a Mádl Ferenc által létrehozott Istenadta Tehetség nevű alapítvány számlájára utalják át.

Létezik az, hogy még holtában is legfőbb tulajdonsága, a másokért érzett felelősség, a szerénysége mutatkozzék meg?  Hát ilyen jól ismerte őt a családja! A búcsúztató beszédekből, illetve Mádl Ferenc önvallomásából kiderült, hogy hat gyermekes paraszt családból származott, s egész életét végigkísérték a szülői ház és a szülőfaluja dolgos közössége által közvetített szellemi, erkölcsi értékek.

Antall József temetésén voltam utoljára a Fiumei úti sírkertben, s nem lepett meg, hogy Mádl Ferenc nyughelye a rendszerváltozás utáni első szabad választást megnyerő pártból, az MDF-ből kikerülő miniszterelnök sírja mellett lesz. Ők életükben is közel álltak egymáshoz, összetartoztak.

Az Antall-síremlék látványa felkavarta a rendszerváltozásról őrzött emlékeimet. Az MDF az egyetlen párt, melynek tagja voltam nem is akármilyen elkötelezettséggel. A lehetőség megélése 1990-ben - egy a magyar nemzet érdekeit őszintén képviselő kormányzásra – felnőtt életem talán legnagyobb élménye volt. A megvalósulás küzdelmének tanújaként az európai orientáció következetes híveként őrzöm magamban az egykori miniszterelnök, Antall József, s a most már ugyancsak egykori – 1998-2003. közötti köztársasági elnök, Mádl Ferenc emlékét. Számomra ők mindketten kiemelkedő alakjai maradnak az elmúlt 20 évnek a jelenlegi miniszterelnökkel, Orbán Viktorral együtt.

Micsoda 20 év volt! Tele felemelő, megrázó és elkeserítő történésekkel.

A temetésen a roncsolást, s nem csak az idő múlását, hanem a lelkiállapotunk romlását is érzékelni véltem az egykori és mai önmagunk közötti különbségben. Láttam bottal elballagni Durai Miklóst, aki apám felvidéki szülőhelye közeléből származik, és akinek mindig kitüntetett figyelemmel viseltettem a nemzetpolitikai tevékenysége iránt. Sorban feltűntek a hajdan dinamikus, nagy reményeket tápláló rendszerváltók, Göncz Árpád, Sólyom László, a régi MDF-esek, KDNP-sek, az Antall-kormányban Mádl Ferenc minisztertársai, Kónya Imre, Szabó Tamás, Keresztes K. Sándor. Jó volt őket újra látni, s egyben lehangoló is. Ki emlékszik ma már rájuk? S hová lett, mivé vált az MDF?  

Mégis ezen a temetésen éreztem meg igazán, hogy vannak ennek a korszaknak is olyan személyiségei, akik a hétköznapi kisszerűség fölé nőnek belső értékeik által diktált cselekedeteik, tehetségük révén. Ilyen - az idő rostáján ki nem hulló – történelmi személyiség számomra most már az Antall József mellett végső nyughelyére került Mádl Ferenc elnök úr is. Rájuk érdemes figyelni, mert tőlük még holtukban is életpéldát kaphatunk. Ennek elismerését véltem felfedezni a megjelentek néma tiszteletet kifejező arcán, még talán az éppen előttem ülő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrén is. (Csak az ország leromlott állapotát, csak azt tudnám feledni!) Mögötte ülve azon töprengtem, hogy nem kellett volna ennyire beleroppanni, olykor belehalni a küzdelembe annyi kiváló embernek, ha Magyarországon sokan tudnák Mádl Ferenc lelkületével élni az életet.

Szerencsére, vannak követői, van utánpótlás energiában és elszántságban, csak tudjuk észrevenni és megbecsülni, s ne csak akkor, amikor már késő. Emlékszem, mennyi méltatlan támadás érte életében Antall Józsefet is, s most egy friss felmérés szerint Orbán Viktor után őt tekintik a második legrátermettebb miniszterelnöknek a rendszerváltozás óta.  Bízzunk benne, s magunk is tegyünk érte, hogy legyenek és kibontakozhassanak azok az „istenadta tehetségek”, az élet minden területén, akikre rábízhatjuk a hazánk gondjait. 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap