A Magyar Dráma Napja

Szerkesztő A, cs, 09/21/2017 - 00:12

 

 

 

 

1984 óta szeptember 21-én ünnepeljük a magyar dráma napját, Madách Imre Az ember tragédiája című művének 130 évvel ezelőtti, 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve. Madách alkotása az európai irodalom kiemelkedő darabja, a világirodalom része. Hosszú út vezetett a tragédia megírásáig. A táblabíróként, majd főbiztosként tevékenykedő Madách Imre meggyőződéssel vet részt a szabadságharcban, a nemzetőrség felfegyverzésében és ellátásában munkálkodva, de betegsége miatt a harctérre nem jutott el (pedig ő maga ajánlkozott erre). Megrendítette őt a forradalom bukása, 1852-53-ban (Kossuth titkárának rejtegetéséért) börtönbüntetésre ítélték, összeesküvéssel is vádolták. A börtönévek házasságát is felbontották, a fogságban eltávolodott feleségétől, a nála öt évvel fiatalabb Fráter Erzsébettől („Lidércké”-től), s a költő megkezdte magányos életét Alsósztregován. Madách földesúr volta mellett, éjszakánként írta verseit, drámakísérleteit. Megszületett A civilizátor című komédia, gúnyirat a Bach-rendszerről; s aztán 1859. február 17. és 1860. március 26. között, egy bő év alatt megszületett a nagy mű, Az ember tragédiája. Ez a nagy drámai költemény Goethe Faustjának, Byron Kainjának rokona, hatalmas ívű eszmefuttatás az életről, a történelemről, magáról a küzdő, mindig elbukó, de mindig újra felálló emberről. „… az élet küzdelem./ S az ember célja a küzdés maga.” Ez a végső tanulsága a műnek: Ádám folyamatosan keresi a helyét, eszméit elleneszmék s a küzdelmében fogant új eszmék váltják, idealizmusával minden bukás után újrakezdi a keresést, s a tagadás ellenében az igeneket kutatja. Lucifer a kétely és tagadás szelleme, kifejezi a szabadságharc utáni nemzedék vívódásait. Ádám végső bukása közel van, mégsem történik meg, nem történhet meg, hiszen ott a nő, az életet adó, Éva, aki anyaságával a küzdés, az élet: a folytatás, a jövő, ez emberiség továbbvitele mellé állítja a férfit. Az ember tragédiája mélységes alámerülés az emberi történelembe és az eszmék világába, s útravalóul a hitet adja meg: „Mondottam, ember:/Küzdj és bízva bízzál!” – szól az Úr, mert a küzdésnek értelme van: ez maga az élet. S az új ember születésének záloga. Madách drámáját Arany János csiszolta mai formájára, javítgatta jambusait és helyesírását, miközben érintetlenül hagyta a mű eszmerendszerét. Madách a Bach-rendszer bukása után új hittel dolgozott, Mózes című alkotása a nép öntudatra eszmélésének, a szabadság felé való elindulásának drámája.

A magyar nyelv napja célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a magyar drámairodalomra, az elfeledett vagy kevéssé emlegetett művekre is; hogy gondoljunk Katona József Bánk bánjára, Illyés Gyula és Németh László drámáira, s hogy tudatosítsuk: a magyar irodalom drámákban is gazdag.

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap