A Magyar-Földről...

humattila83, szo, 03/09/2013 - 00:02

A Magyar Földről...

Üzenet a Sátán Kutyáinak
Hiszek a Magyarok Istenében!
Hiszek a Szent Koronában!
Hiszek a szeretet erejében,
s a Magyar-Nép feltámadásában!
Ti pedig, kik ezekben nem hisztek,
Magyar Földre ne vágyjatok!

Ez a Föld mindig is a miénk volt,
s mindig az is marad!
Hiába fenekedtek hát Sátán Kutyái!
Hiába éheztek hát őseink földjére!
Gőgötökben azt gondolják tán,
győzhettek Isten népe felett?

Így üzenem nektek: vigyázzatok jól,
mert tévútra csal benneteket az irigység,
és a sötétség kelepcéjébe a gyűlölet!
„Viharokat arat az, ki szeleket vet!”
S az Isten viharait kévébe rakni nem lehet!
Mert tűzből vannak azok! A pokol tüzéből!

 

Költő nem vagyok, nem is török efféle babérokra! E néhány sor csupán a Magyar-Földdel, és az azt ilyen-olyan módon megkaparintani szándékozó érdek csoportokkal, oligarchákkal kapcsolatban eszembe ötlő gondolataim és érzéseim összességének esszenciája!

Sok mindenről lehetne beszélni ebben a témában, de az egyetlen igazán fontos dolog szerintem az, hogy tisztában kell lennünk vele, miért rendelte Isten a Magyarokat éppen a Kárpát-medencébe! Miért bízta ránk ezt az egyedülállóan különleges tájat? És miért nem tudják soha elvenni tőlünk, pedig sok-sok éve próbálják már (az utóbbi ezer évben mindenképpen, és akkor még nem is számoltuk a meghamisított történelmünk miatt elfeledett korokkal)?

Itt elsősorban nem mezőgazdasági szempontok az elsődlegesek (hiszen azok csúnyán fogalmazva nem többek, mint testi létfenntartásunk szükségleteit kielégíteni hivatott melléktermékei a Kárpát-medencének), melyeket figyelembe kell vennünk, hanem sokkal inkább ennek a témakörnek a szakrális oldala az, ami reményt és hitet adhat számunkra! Hiszen Isten nem véletlenül bízta a Földanya legfontosabb szervét éppen arra a népre, amelyik gyűlölet, harag és düh helyett a szeretettel él és gondolkodik.

Tegyük fel a kérdést magunknak! Hát van még egy olyan nép ezen a világon, amelyiket így tapossák, tiporják, elnyomják, ellehetetlenítik, eladósítják, amelyiknek kilopják a szemét, és mindennek ellenére tűr és tűr, látszólag soha ki nem fogyó nyugalommal? És őszintén nézzünk magunkba, zsidózhatunk, cigányozhatunk habzó szájjal, de mélyen magunkban egyáltalán semmiféle gyűlöletet nem érzünk irántuk, mert az teljesen idegen a Magyar néptől. Mindezt csak szeretnék belénk plántálni, mert ha ez sikerül, azzal elvesztenénk azt az identitásunkat, ami szorosan a Földanyához és Istenhez köt minket! Ez az egyetlen dolog mellyel megfosztanánk magunkat a Magyar-Földhöz való Isten adta jogunktól! Mert a papír az csak papír, emberi gőg csupán mellyel azt feltételezzük, hogy birtokolhatunk egyetlen morzsányit is a teremtésből pénz és hatalom által. De ez tévút! Wass Alber írta a „Kard és Kasza”-ban: „A föld azé, aki megműveli!”, mert aki megműveli, az szereti is, s aki szereti, azé a Teremtés!

Amíg szeretet lakozik a szívünkben, addig semmilyen kufárok nem vehetik el tőlünk az Isten által ránk ruházott földet!

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap