A magyar jog az uniós jog fölött áll

Polszerkesztő2, v, 04/15/2018 - 00:15

A választások után kétharmados legitimációval rendelkező kormány alkotmányba foglalná, hogy amennyiben a magyar törvények és a külföldi jog ellentmondásban áll egymással, ebben az esetben a magyar törvények lesznek irányadóak – áll a 444.hu beszámolójában.

 

A megszűnés előtt álló liberális lap azt írta, a kormány az országgyűlési választásokon kétharmados többség megszerzésével olyan erős legitimitást szerzett, hogy alkotmányba foglalhatja; amennyiben a magyar törvényekkel ellentétes rendelkezéseket hoznak a külföldi hivatalok, ebben az esetben is a magyar jog lesz az irányadó.

 

A beszámolóban az áll; a 2016-os kvótanépszavazás után a kormány megpróbált keresztülvinni egy alkotmánymódosítást – ami a Jobbik ellenkezése miatt elbukott -, és ebben az alkotmánymódosításban benne foglaltatott a magyar törvények elsődlegessége az uniós joghoz képest. Erre a kitételre a migránsok kötelező elosztását előíró kvótarendszer miatt lett volna szükség, ám ehhez ellenzéki pártok támogatását nem sikerült elnyerni, így elmaradt a kívánt módosítás.

 

A lap szerint a kormány az újabb kétharmad birtokában keresztülviheti a korábban tervezett alkotmánymódosítást. A tágabb kontextust tekintve ez a változtatás a nemzeti szuverenitás alkotmányba foglalását jelenti, hiszen egyértelműen kimondja, hogy bármilyen jogi követelése van az Európai Uniónak, ez csak abban az esetben érvényes Magyaarországra, ha a magyar joggal is összeegyeztethető.

 

“Az akkor tervezett szöveg nem is kifejezetten a kötelező kvóták alkotmányos tilalma miatt volt igazán érdekes. A legizgalmasabb az volt benne, hogy kimondta volna, hogy az EU-s jogszabályok csak bizonyos korlátozásokkal kötik Magyarországot, meglehetősen rugalmasan megfogalmazva a feltételeket. Ez azért elég kemény ügy, mert az EU-tagság közben arra kötelezi Magyarországot, hogy a közösen hozott szabályokat mindenképpen tartsa be” – írták. Magyarország 2025-re kell kilépjen az Európai Unióból

 

Az Európai Unió a közeljövőben azonban nem csak a migránskvóta keresztülvitelét tervezi; számos olyan változás van folyamatban az EU mag-országai közt, ami alapjaiban megkérdőjelezheti a magyar államiságot. A nyugat-európai országok az európai integráció olyan mértékű mélyítését tartják irányadónak, ami a nemzetállamiság nyílt megkérdőjelezését jelenti.

 

Többek közt Németország és Franciaország venne részt az Európai Egyesült Államok létrehozásában, ami a tagállamoktól gyakorlatilag elvenné az állami jogosultságokat. Ebben az esetben Magyarország számára védelmet jelenthet ez az alkotmánymódosítás, hiszen egyértelműen az alkotmányba lenne foglalva, hogy amennyiben az uniós döntések ellenkeznek a magyar joggal, azok nem lehetnek érvényesek Magyarországra.

 

“Egészen bizarr jogi helyzethez vezethet ez: előfordulhat például, hogy Magyarországot egy törvény betartására kötelezi az EU bírósága, amit a magyar kormány a saját alkotmányára hivatkozva nem hajt majd végre” – írták.

 

Az utóbbi évek során az európai politika központi kérdésévé vált a nemzeti szuverenitás vagy annak elutasítása. Az Egyesült Királyság EU-ból kilépését követően a nyugat-európai országok egy föderális európai államot akarnak létrehozni. A közép- és kelet-európai országok többsége azonban szuverenista politikát kezdett követni, és törekszik saját államiságának megőrzésére.

 

A konfliktus legbelső lényege, hogy Magyarország ezeréves államiságát kell megőrizze olyan nyugat-európai országokkal szemben, melyek demográfiájukból adódóan akár 50 éven belül muszlim kalifátusokká válhatnak.

 

 

 

Forrás:hidfo.ru

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap