A magyar nyelvről magyaroknak 4/6

Varga Csaba, k, 10/31/2017 - 00:04

A LYUK SZÓ JELENTÉSE

MOTTÓ: A magyar nyelv különlegességét csupán az adja, hogy ez a nyelv őrzite meg legeredetibb állapotában az egykor még közös ősnyelvet, míg a többi nyelvek sokkal jobban eltávolodtak már tőle. De a közös eredet lépten-nyomon kimutatható.

A lyuk, luk, lik, lék szó elemi gyöke: le. Értsd: ami lefele, lejjebb, lent van, részletesen ld. a LE címszó alatt.

Lu|k képzése: le-ék > lék, luk. Luk: valamely testbe vagy térbe mélyedő nyílás. Luk a lék is, csak kissé beszűkült a jelentése, leginkább dinnyébe, jégbe, koponyába vágott nyílást értünk alatta. További jelentése a székelyeknél: lák = tó, mocsár, a románok is átvették: lac(Rom: nagyobb tó (míg a kisebb tó, tavacska: tău(Rom. Továbbá még a székely lók = két hegy közötti völgyecske, lakúna (Or (лакуна) = hiány, hézag, kihagyás. A székelyek a lék szót vék-nek is ejtik.

Lengyel: loch = üreg

Orosz: lyuk = lyuk

Magyar: lyuk, luk, lék, lák, lók

Német: luk = luk (lejáró hajón); Luke = lék, lyuk, nyílás; leck = lukas, lékes hajó; Loch = lyuk (börtönt is jelent), Loch|en = lyukni (-en = -ni): lyukasztani,

Loch|presse = lukasztó

Francia: lac = tó; luc|arne = luk; lac = női nemiszerv

Angol: leac = lék;

loch = luk (pl. Loch|ness);

lack = hiány

lac|una = üreg, rés

Latin: lac|uno = mélyeszt;

lac|una = lyuk, mélyedés

lac|us = tó

Ógörög: lakk|osz = üreg, tó.

(Itt is hangsúlyozom: nem kell népeket vándoroltatni, továbbá keresztül-kasul átadás-átvételeket feltételezni: e nagy egyezés az egykor még közös ősnyelv máig változatlanul maradt részlete.)

Folytatjuk

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez