MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE

Szerkesztő C, k, 04/26/2011 - 02:25

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP JA

2011. április 25., hétfõ

Tartalomjegyzék

Magyarország Alaptörvénye

(2011. április 25.)

10656

MAGYAR KÖZLÖNY 43. szám

Magyarország Alaptörvénye*

(2011. április 25.)

Isten, áldd meg a magyart!

NEMZETI HITVALLÁS

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelõsséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelõtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot,

és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdõ õseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerû szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával

gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különbözõ vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megõrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét.

A velünk élõ nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezõk.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét

és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelõsséget viselünk

utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erõforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövõ

nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínûségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttmûködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttmûködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvetõ értékei a hûség,

a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás

nélkül intézi.

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország

alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk

a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen

bûnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk

érvénytelenségét.

Egyetértünk az elsõ szabad Országgyûlés képviselõivel, akik elsõ határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk

az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

* Magyarország Alaptörvényét az Országgyûlés a 2011. április 18-i ülésnapján fogadta el.

10656 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától,

az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája

és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezetõ évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki

és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövõben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink

tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerzõdés a múlt, a jelen és a jövõ magyarjai között. Élõ keret, amely kifejezi

a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttmûködésére alapítsuk.

ALAPVETÉS

A) cikk

HAZÁNK neve Magyarország.

B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.

(2) Magyarország államformája köztársaság.

(3) A közhatalom forrása a nép.

(4) A nép a hatalmát választott képviselõi útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.

C) cikk

(1) A magyar állam mûködése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erõszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos

birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

(3) Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására az állam jogosult.

D) cikk

Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem elõtt tartva felelõsséget visel a határain kívül élõ

magyarok sorsáért, elõsegíti közösségeik fennmaradását és fejlõdését, támogatja magyarságuk megõrzésére irányuló

törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülõföldön való

boldogulásukat, valamint elõmozdítja együttmûködésüket egymással és Magyarországgal.

E) cikk

(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közremûködik

az európai egység megteremtésében.

(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerzõdés alapján – az alapító

szerzõdésekbõl fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvénybõl

eredõ egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.

(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelezõ magatartási szabályt.

(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az

országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

F) cikk

(1) Magyarország fõvárosa Budapest.

(2) Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10657

G) cikk

(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar állampolgárság

keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.

(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.

(3) Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerûen szerzett magyar állampolgárságától megfosztani.

(4) Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

H) cikk

(1) Magyarországon a hivatalos nyelv a magyar.

(2) Magyarország védi a magyar nyelvet.

(3) Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.

I) cikk

(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Elsõ mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös

mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedõ középsõ részén ezüst kettõs kereszt. A pajzson a magyar

Szent Korona nyugszik.

(2) Magyarország zászlaja három, egyenlõ szélességû, sorrendben felülrõl piros, fehér és zöld színû, vízszintes sávból áll,

amelyben a piros szín az erõ, a fehér szín a hûség, a zöld szín a remény jelképe.

(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz címû költeménye Erkel Ferenc zenéjével.

(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló használatának

részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.

J) cikk

(1) Magyarország nemzeti ünnepei:

a) március 15. napja, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;

b) augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;

c) október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.

(2) A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.

K) cikk

Magyarország hivatalos pénzneme a forint.

L) cikk

(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nõ között, önkéntes elhatározás alapján létrejött

életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.

(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.

(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.

10658 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtõ munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erõfölénnyel való

visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

N) cikk

(1) Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elv érvényesítéséért elsõdlegesen az Országgyûlés és a Kormány felelõs.

(3) Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az

(1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.

O) cikk

Mindenki felelõs önmagáért, képességei és lehetõségei szerint köteles az állami és közösségi feladatok ellátásához

hozzájárulni.

P) cikk

A természeti erõforrások, különösen a termõföld, az erdõk és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos

növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása

és a jövõ nemzedékek számára való megõrzése az állam és mindenki kötelessége.

Q) cikk

(1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megõrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlõdése

érdekében együttmûködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.

(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog

összhangját.

(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai

jogszabályban történõ kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.

R) cikk

(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.

(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezõek.

(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk

vívmányaival összhangban kell értelmezni.

S) cikk

(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány,

országgyûlési bizottság vagy országgyûlési képviselõ terjeszthet elõ.

(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának

szavazata szükséges.

(3) Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyûlés elnöke aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek.

A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását a kézhezvételétõl számított öt napon belül

aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését.

(4) Az Alaptörvény módosításának kihirdetés során történõ megjelölése a címet, a módosítás sorszámát és a kihirdetés

napját foglalja magában.

T) cikk

(1) Általánosan kötelezõ magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ szerv által

megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérõen is megállapíthatja

az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.

(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank

elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetõjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály

továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott

rendelete.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10659

(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.

(4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévõ országgyûlési képviselõk

kétharmadának szavazata szükséges.

SZABADSÁG ÉS FELELÕSSÉG

I. cikk

(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetõ jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsõrendû

kötelezettsége.

(2) Magyarország elismeri az ember alapvetõ egyéni és közösségi jogait.

(3) Az alapvetõ jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvetõ jog más alapvetõ jog

érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni

kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvetõ jogok, valamint õket is terhelik azok

a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

II. cikk

Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét

a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

III. cikk

(1) Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban

tartani. Tilos az emberkereskedelem.

(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

(3) Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú felhasználása, valamint

az emberi egyedmásolás.

IV. cikk

(1) Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.

(2) Senkit nem lehet szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben meghatározott

eljárás alapján megfosztani. Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erõszakos bûncselekmény

elkövetése miatt szabható ki.

(3) A bûncselekmény elkövetésével gyanúsított és õrizetbe vett személyt a lehetõ legrövidebb idõn belül szabadon kell

bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított személyt meghallgatni és írásbeli indokolással

ellátott határozatban szabadlábra helyezésérõl vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.

(4) Akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértõen korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.

V. cikk

Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy

az ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához.

VI. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben

tartsák.

(2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekû adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.

(3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekû adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos

törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenõrzi.

10660 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

VII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más

meggyõzõdés szabad megválasztását vagy megváltoztatását és azt a szabadságot, hogy vallását vagy más

meggyõzõdését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár

másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellõzze, gyakorolja vagy

tanítsa.

(2) Az állam és az egyházak különváltan mûködnek. Az egyházak önállóak. Az állam a közösségi célok érdekében

együttmûködik az egyházakkal.

(3) Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

VIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.

(2) Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni, és joga van szervezetekhez csatlakozni.

(3) Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok közremûködnek a nép

akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak.

(4) A pártok mûködésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

(5) Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és

tevékenykedhetnek.

IX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.

(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínûségét, biztosítja a demokratikus közvélemény

kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(3) A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre

vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

X. cikk

(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és mûvészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehetõ legmagasabb

szintû tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás

szabadságát.

(2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag

a tudomány mûvelõi jogosultak.

(3) Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Mûvészeti Akadémia tudományos és mûvészeti

szabadságát. A felsõoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetõen önállóak, szervezeti

rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.

XI. cikk

(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a mûvelõdéshez.

(2) Magyarország ezt a jogot a közmûvelõdés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelezõ alapfokú,

az ingyenes és mindenki számára hozzáférhetõ középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára

hozzáférhetõ felsõfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülõk törvényben meghatározottak szerinti anyagi

támogatásával biztosítja.

XII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz. Képességeinek

és lehetõségeinek megfelelõ munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához.

(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar,

dolgozhasson.

XIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelõsséggel jár.

(2) Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekbõl, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes,

feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10661

XIV. cikk

(1) Magyar állampolgár Magyarország területérõl nem utasítható ki, és külföldrõl bármikor hazatérhet. Magyarország

területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet kiutasítani. Tilos a csoportos kiutasítás.

(2) Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra

ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.

(3) Magyarország – ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet – kérelemre menedékjogot biztosít

azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti

országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai

meggyõzõdésük miatt üldöznek, vagy az üldöztetéstõl való félelmük megalapozott.

XV. cikk

(1) A törvény elõtt mindenki egyenlõ. Minden ember jogképes.

(2) Magyarország az alapvetõ jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem,

fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy

egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

(3) A nõk és a férfiak egyenjogúak.

(4) Magyarország az esélyegyenlõség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

(5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nõket, az idõseket és a fogyatékkal élõket.

XVI. cikk

(1) Minden gyermeknek joga van a megfelelõ testi, szellemi és erkölcsi fejlõdéséhez szükséges védelemhez és

gondoskodáshoz.

(2) A szülõknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.

(3) A szülõk kötelesek kiskorú gyermekükrõl gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.

(4) A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikrõl gondoskodni.

XVII. cikk

(1) A munkavállalók és a munkaadók – a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság fenntarthatóságára és más

közösségi célokra is figyelemmel – együttmûködnek egymással.

(2) Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, a munkaadóknak, valamint szervezeteiknek joguk van

ahhoz, hogy egymással tárgyalást folytassanak, annak alapján kollektív szerzõdést kössenek, érdekeik védelmében

együttesen fellépjenek, vagy munkabeszüntetést tartsanak.

(3) Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.

(4) Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenõidõhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.

XVIII. cikk

(1) Gyermekek foglalkoztatása – testi, szellemi és erkölcsi fejlõdésüket nem veszélyeztetõ, törvényben meghatározott

esetek kivételével – tilos.

(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülõk munkahelyi védelmét.

XIX. cikk

(1) Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség,

rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar

állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

(2) Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a szociális intézmények

és intézkedések rendszerével valósítja meg.

(3) Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevõ személynek a közösség

számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.

(4) Magyarország az idõskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami

nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények mûködésének lehetõvé tételével

segíti elõ. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság feltételeit a nõk fokozott védelmének követelményére

tekintettel is megállapíthatja.

10662 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

XX. cikk

(1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élõlényektõl mentes

mezõgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem

és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint

a környezet védelmének biztosításával segíti elõ.

XXI. cikk

(1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

(2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt – törvényben meghatározottak szerint – helyreállítani vagy a helyreállítás

költségét viselni.

(3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyezõ hulladékot behozni.

XXII. cikk

Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést

mindenki számára biztosítsa.

XXIII. cikk

(1) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati

képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk választásán választó és választható legyen.

(2) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkezõ minden nagykorú állampolgárának joga

van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselõk

választásán választó és választható legyen.

(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagykorú személynek joga

van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán választó legyen.

(4) Sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további

feltételekhez kötheti.

(5) A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán a választópolgár lakóhelyén vagy bejelentett

tartózkodási helyén választhat. A választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén

gyakorolhatja.

(6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bûncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt

a bíróság a választójogból kizárt. Nem választható az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel

rendelkezõ állampolgára, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján

hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

(7) Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyûlési képviselõk választásán választó.

Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek

választásán választó.

(8) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának

megfelelõen közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy

tisztségviselõje nem tölthet be.

XXIV. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerû határidõn

belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

(2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki

jogellenesen okozott kár megtérítésére.

XXV. cikk

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal

forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10663

XXVI. cikk

Az állam – a mûködésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága

és az esélyegyenlõség elõmozdítása érdekében – törekszik az új mûszaki megoldásoknak és a tudomány

eredményeinek az alkalmazására.

XXVII. cikk

(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási

helye szabad megválasztásához.

(2) Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét

élvezze.

XXVIII. cikk

(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit

törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerû határidõn belül

bírálja el.

(2) Senki nem tekinthetõ bûnösnek mindaddig, amíg büntetõjogi felelõsségét a bíróság jogerõs határozata nem

állapította meg.

(3) A büntetõeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A védõ nem vonható

felelõsségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

(4) Senki nem nyilvánítható bûnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején

a magyar jog vagy – nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben – más állam

joga szerint nem volt bûncselekmény.

(5) A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetõeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely

elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bûncselekmény volt.

(6) A jogorvoslat törvényben meghatározott rendkívüli esetei kivételével senki nem vonható büntetõeljárás alá, és nem

ítélhetõ el olyan bûncselekményért, amely miatt Magyarországon vagy – nemzetközi szerzõdés, illetve az Európai Unió

jogi aktusa által meghatározott körben – más államban törvénynek megfelelõen már jogerõsen felmentették vagy

elítélték.

(7) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen,

amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.

XXIX. cikk

(1) A Magyarországon élõ nemzetiségek államalkotó tényezõk. Minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar

állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megõrzéséhez. A Magyarországon élõ

nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz,

saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvû oktatáshoz.

(2) A Magyarországon élõ nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

(3) A Magyarországon élõ nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos

önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

XXX. cikk

(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelõen mindenki hozzájárul a közös

szükségletek fedezéséhez.

(2) A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelõk esetében a gyermeknevelés

kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.

XXXI. cikk

(1) Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

(2) Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.

(3) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelõzõ védelmi helyzetben az Országgyûlés határoz, a magyarországi

lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai szolgálatot teljesítenek. Ha a hadkötelezett

lelkiismereti meggyõzõdésével a fegyveres szolgálat teljesítése összeegyeztethetetlen, fegyver nélküli szolgálatot

teljesít. A katonai szolgálat teljesítésének formáit és részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

10664 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

(4) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére – sarkalatos

törvényben meghatározottak szerint – honvédelmi munkakötelezettség írható elõ.

(5) Magyarországi lakóhellyel rendelkezõ, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi

feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – polgári védelmi kötelezettség

írható elõ.

(6) Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –

mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetõ.

AZ ÁLLAM

Az Országgyûlés

1. cikk

(1) MAGYARORSZÁG legfõbb népképviseleti szerve az Országgyûlés.

(2) Az Országgyûlés

a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;

b) törvényeket alkot;

c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;

d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályának elismerésére;

e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfõbb ügyészt,

az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevõszék elnökét;

f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésrõl;

g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet;

h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésrõl;

i) különleges jogrendet érintõ, valamint katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz;

j) közkegyelmet gyakorol;

k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

2. cikk

(1) Az országgyûlési képviselõket a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos

szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott

módon választják.

(2) A Magyarországon élõ nemzetiségek részvételét az Országgyûlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza.

(3) Az országgyûlési képviselõk általános választását – az Országgyûlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás

kivételével – az elõzõ Országgyûlés megválasztását követõ negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

3. cikk

(1) Az Országgyûlés megbízatása az alakuló ülésével kezdõdik, és a következõ Országgyûlés alakuló üléséig tart.

Az alakuló ülést – a választást követõ harminc napon belüli idõpontra – a köztársasági elnök hívja össze.

(2) Az Országgyûlés kimondhatja feloszlását.

(3) A köztársasági elnök a választások egyidejû kitûzésével feloszlathatja az Országgyûlést, ha

a) a Kormány megbízatásának megszûnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt

az Országgyûlés az elsõ személyi javaslat megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja

meg, vagy

b) az Országgyûlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.

(4) Az Országgyûlés feloszlatása elõtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az Országgyûlés elnökének

és az országgyûlési képviselõcsoportok vezetõinek véleményét.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyûlés meg nem

választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg

az Országgyûlés a központi költségvetést nem fogadja el.

(6) Az Országgyûlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Országgyûlést kell választani.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10665

4. cikk

(1) Az országgyûlési képviselõk jogai és kötelezettségei egyenlõk, tevékenységüket a köz érdekében végzik, e tekintetben

nem utasíthatók.

(2) Az országgyûlési képviselõt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg. Sarkalatos

törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyûlési képviselõ nem tölthet be, valamint más

összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.

(3) Az országgyûlési képviselõ megbízatása megszûnik

a) az Országgyûlés megbízatásának megszûnésével;

b) halálával;

c) összeférhetetlenség kimondásával;

d) lemondásával;

e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;

f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyûlés munkájában.

(4) Az országgyûlési képviselõ megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról, az

összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyûlési képviselõ egy éven

keresztül nem vett részt az Országgyûlés munkájában, az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk

kétharmadának szavazatával határoz.

(5) Az országgyûlési képviselõk jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény

határozza meg.

5. cikk

(1) Az Országgyûlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyûlési képviselõ kérelmére az Országgyûlés

az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáról határozhat.

(2) Az Országgyûlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzõket választ.

(3) Az Országgyûlés országgyûlési képviselõkbõl álló állandó bizottságokat alakít.

(4) Az országgyûlési képviselõk tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint

országgyûlési képviselõcsoportot alakíthatnak.

(5) Az Országgyûlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyûlési képviselõknek több mint a fele jelen van.

(6) Ha az Alaptörvény eltérõen nem rendelkezik, az Országgyûlés határozatait a jelen lévõ országgyûlési képviselõk több

mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések meghozatalát minõsített többséghez kötheti.

(7) Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja

meg mûködésének szabályait és tárgyalási rendjét.

(8) Az Országgyûlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza meg.

6. cikk

(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyûlési bizottság vagy országgyûlési képviselõ kezdeményezhet.

(2) Az Országgyûlés – a törvény kezdeményezõje, a Kormány, illetve az Országgyûlés elnöke zárószavazás elõtt megtett

indítványára – az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az

Alkotmánybíróságnak. Az Országgyûlés az indítványról a zárószavazást követõen határoz. Az indítvány elfogadása

esetén az Országgyûlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára

haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.

(3) Az elfogadott törvényt az Országgyûlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek.

A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyûlés

a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak,

az Országgyûlés elnöke csak akkor írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság

nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.

(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja – és

a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor –, a törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára

az Alkotmánybíróságnak megküldi.

(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és a (4) bekezdés szerinti

jogával nem élt, a törvényt az aláírás elõtt észrevételeinek közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az

Országgyûlésnek. Az Országgyûlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök

e jogával akkor is élhet, ha az Országgyûlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem

állapított meg alaptörvény-ellenességet.

10666 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésõbb harminc napon belül

határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyûlés a törvényt az

alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.

(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során nem állapít meg

alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.

(8) Az Országgyûlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának

vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhetõ az Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt

indítványról soron kívül, de legkésõbb tíz napon belül határoz.

(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyûlés módosítja, az Alaptörvénnyel

való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag a módosított rendelkezések tekintetében vagy arra

hivatkozással kérhetõ, hogy a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények

nem teljesültek. Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyûlés változatlan

szöveggel fogadja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási

követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.

7. cikk

(1) Az országgyûlési képviselõ kérdést intézhet az alapvetõ jogok biztosához, az Állami Számvevõszék elnökéhez,

a legfõbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.

(2) Az országgyûlési képviselõ interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához a feladatkörükbe

tartozó bármely ügyben.

(3) Az országgyûlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok elõtti megjelenés kötelezettségét sarkalatos

törvény szabályozza.

Országos népszavazás

8. cikk

(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos népszavazást rendel el.

A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyûlés országos

népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyûlésre kötelezõ.

(2) Országos népszavazás tárgya az Országgyûlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

(3) Nem lehet országos népszavazást tartani

a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésrõl;

b) a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemrõl, illetékrõl, járulékról,

vámról, valamint a helyi adók központi feltételeirõl szóló törvény tartalmáról;

c) az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint az európai parlamenti

képviselõk választásáról szóló törvények tartalmáról;

d) nemzetközi szerzõdésbõl eredõ kötelezettségrõl;

e) az Országgyûlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésrõl;

f) az Országgyûlés feloszlásáról;

g) képviselõ-testület feloszlatásáról;

h) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetésérõl, valamint megelõzõ védelmi

helyzet kihirdetésérõl és meghosszabbításáról;

i) katonai mûveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésrõl;

j) közkegyelem gyakorlásáról.

(4) Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes,

ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10667

A köztársasági elnök

9. cikk

(1) Magyarország államfõje a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és õrködik az államszervezet

demokratikus mûködése felett.

(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség fõparancsnoka.

(3) A köztársasági elnök

a) képviseli Magyarországot;

b) részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein;

c) törvényt kezdeményezhet;

d) országos népszavazást kezdeményezhet;

e) kitûzi az országgyûlési képviselõk, a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választását,

valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás idõpontját;

f) különleges jogrendet érintõ döntéseket hoz;

g) összehívja az Országgyûlés alakuló ülését;

h) feloszlathatja az Országgyûlést;

i) az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak,

vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyûlésnek;

j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfõbb ügyész és az alapvetõ jogok biztosa személyére;

k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;

l) megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;

m) kialakítja hivatala szervezetét.

(4) A köztársasági elnök

a) az Országgyûlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát;

b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;

c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetõjét

és az egyetemi tanárokat;

d) megbízza az egyetemek rektorait;

e) kinevezi és elõlépteti a tábornokokat;

f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami

kitüntetések viselését;

g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;

h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;

i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszûnésével kapcsolatos ügyekben;

j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának

ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt

döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.

(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek

hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus mûködésének súlyos zavarát

eredményezné.

(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét

sértené.

10. cikk

(1) A köztársasági elnököt az Országgyûlés öt évre választja.

(2) Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

11. cikk

(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta elõtt legalább harminc, legfeljebb hatvan

nappal, ha pedig a megbízatás idõ elõtt szûnt meg, a megszûnéstõl számított harminc napon belül kell megválasztani.

10668 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

A köztársasági elnök választását az Országgyûlés elnöke tûzi ki. Az Országgyûlés a köztársasági elnököt titkos

szavazással választja.

(2) A köztársasági elnök választását jelölés elõzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyûlési képviselõk legalább

egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyûlés elnökéhez a szavazás elrendelése elõtt kell

benyújtani. Minden országgyûlési képviselõ egy jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása

érvénytelen.

(3) Az elsõ szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyûlési képviselõk kétharmadának

szavazatát megkapta.

(4) Ha az elsõ szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során a két legtöbb

szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az elsõ szavazáskor az elsõ helyen szavazategyenlõség alakul ki, azokra

a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták. Ha az elsõ szavazáskor csak a második helyen

áll elõ szavazategyenlõség, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták.

A második szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevõk

számára – a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján

új választást kell tartani.

(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követõ nap alatt be kell fejezni.

(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a megbízatás idõ elõtti

megszûnése esetén a választás eredményének kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését

megelõzõen az Országgyûlés elõtt esküt tesz.

12. cikk

(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen.

(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági és politikai tisztséggel

vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresõfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a szerzõi

jogi védelem alá esõ tevékenység kivételével – díjazást nem fogadhat el.

(3) A köztársasági elnök megbízatása megszûnik

a) megbízatási idejének lejártával;

b) halálával;

c) ha kilencven napot meghaladó idõn át képtelen feladatköreinek ellátására;

d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;

e) összeférhetetlenség kimondásával;

f) lemondásával;

g) a köztársasági elnöki tisztségtõl való megfosztással.

(4) A köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevõ állapotának és a megválasztásához

szükséges feltételek hiányának megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyûlés

a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.

(5) A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

13. cikk

(1) A köztársasági elnök ellen büntetõeljárást csak megbízatásának megszûnése után lehet indítani.

(2) Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértõ, illetve

szándékos bûncselekményt elkövetõ köztársasági elnökkel szemben az országgyûlési képviselõk egyötöde

indítványozhatja a tisztségtõl való megfosztást.

(3) A megfosztási eljárás megindításához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges. A szavazás

titkos.

(4) Az Országgyûlés határozatának meghozatalától kezdõdõen a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök

nem gyakorolhatja hatásköreit.

(5) A megfosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelõsségét megállapítja,

a köztársasági elnököt tisztségétõl megfoszthatja.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10669

14. cikk

(1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszûnéséig vagy a köztársasági elnök

megbízatásának megszûnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és

hatásköreit az Országgyûlés elnöke gyakorolja.

(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy bármely országgyûlési

képviselõ kezdeményezésére az Országgyûlés állapítja meg.

(3) A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyûlés elnöke országgyûlési képviselõi jogait nem gyakorolhatja,

és helyette az Országgyûlés elnökének feladatait az Országgyûlés által kijelölt alelnök látja el.

A Kormány

15. cikk

(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az

Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyûlésnek

felelõs.

(2) A Kormány a közigazgatás legfõbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat

létre.

(3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott

felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.

16. cikk

(1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.

(3) A miniszterelnököt az Országgyûlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.

(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges.

A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.

(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával szûnt meg, az új

Országgyûlés alakuló ülésén teszi meg;

b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával,

a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szûnt meg, mert az Országgyûlés a bizalmi

szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása

megszûnésétõl számított tizenöt napon belül teszi meg.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyûlés nem választotta meg, a köztársasági

elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.

(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt

idõpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

(9) A Kormány tagja az Országgyûlés elõtt esküt tesz.

17. cikk

(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.

(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhetõ ki.

(3) A Kormány általános hatáskörû területi államigazgatási szerve a fõvárosi és megyei kormányhivatal.

(4) Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó rendelkezését törvény

módosíthatja.

(5) A kormánytisztviselõk jogállását törvény szabályozza.

10670 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

18. cikk

(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe

tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott

feladatokat.

(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva,

önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar

Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.

(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelõs az Országgyûlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány

tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyûlés ülésein. Az Országgyûlés és az országgyûlési bizottság az ülésén való

megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.

(5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét

törvény határozza meg.

19. cikk

Az Országgyûlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mûködõ intézményeinek

döntéshozatali eljárásában képviselendõ kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplõ

tervezetrõl. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyûlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.

20. cikk

(1) A miniszterelnök megbízatásának megszûnésével a Kormány megbízatása megszûnik.

(2) A miniszterelnök megbízatása megszûnik

a) az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával;

b) ha az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ;

c) ha az Országgyûlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben

bizalmatlanságát fejezi ki;

d) lemondásával;

e) halálával;

f) összeférhetetlenség kimondásával;

g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.

(3) A miniszter megbízatása megszûnik

a) a miniszterelnök megbízatásának megszûnésével;

b) a miniszter lemondásával;

c) felmentésével;

d) halálával.

(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség

kimondásáról az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával határoz.

21. cikk

(1) Az országgyûlési képviselõk egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki tisztségre javasolt

személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be.

(2) Ha az Országgyûlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel

szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt

személyt. Az Országgyûlés döntéséhez az országgyûlési képviselõk több mint a felének szavazata szükséges.

(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát

fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyûlési képviselõk több mint a fele nem

támogatja a miniszterelnököt.

(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi

szavazás legyen. Az Országgyûlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által

benyújtott elõterjesztést nem támogatja.

(5) Az Országgyûlés bizalmi kérdésrõl való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és

(4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétõl számított három nap után, de legkésõbb a beterjesztéstõl számított

nyolc napon belül hozza meg.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10671

22. cikk

(1) A Kormány a megbízatása megszûnésétõl az új Kormány megalakulásáig ügyvezetõ kormányként gyakorolja

hatáskörét, nemzetközi szerzõdés kötelezõ hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása

alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyûlés megalakulásával szûnik

meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetõ miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét,

miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény

felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

(3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges

feltételek hiánya miatt vagy azért szûnt meg, mert az Országgyûlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben

bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben

meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy – több miniszterelnök-helyettes esetén – az elsõ

helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

(4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszûnésétõl az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány

más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezetõ miniszterként gyakorolja

hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

Önálló szabályozó szervek

23. cikk

(1) Az Országgyûlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására

és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.

(2) Az önálló szabályozó szerv vezetõjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi

ki sarkalatos törvényben meghatározott idõtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetõje kinevezi helyettesét vagy

helyetteseit.

(3) Az önálló szabályozó szerv vezetõje az önálló szabályozó szerv tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek.

(4) Az önálló szabályozó szerv vezetõje törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott

feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri

rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv

vezetõjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.

Az Alkotmánybíróság

24. cikk

(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfõbb szerve.

(2) Az Alkotmánybíróság

a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket;

b) bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való

összhangját;

c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való

összhangját;

d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;

e) a Kormány, az országgyûlési képviselõk egynegyede vagy az alapvetõ jogok biztosa kezdeményezésére

felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját;

f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerzõdésbe ütközését;

g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(3) Az Alkotmánybíróság

a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt

vagy jogszabályi rendelkezést;

b) a (2) bekezdés d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;

10672 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

c) a (2) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerzõdésbe ütközõ jogszabályt

vagy jogszabályi rendelkezést;

illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk

kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának

szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje

lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(5) Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza

meg.

A bíróság

25. cikk

(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfõbb bírósági szerv a Kúria.

(2) A bíróság dönt

a) büntetõügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;

b) a közigazgatási határozatok törvényességérõl;

c) az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésérõl és megsemmisítésérõl;

d) a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.

(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra

kötelezõ jogegységi határozatot hoz.

(4) A bírósági szervezet többszintû. Az ügyek meghatározott csoportjaira – különösen a közigazgatási és munkaügyi

jogvitákra – külön bíróságok létesíthetõk.

(5) A bírói önkormányzati szervek közremûködnek a bíróságok igazgatásában.

(6) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetõvé teheti.

(7) A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását

sarkalatos törvény határozza meg.

26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

A bírákat tisztségükbõl csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani.

A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá

az nevezhetõ ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya

az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja. A Kúria elnökének

megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

27. cikk

(1) A bíróság – ha törvény másképpen nem rendelkezik – tanácsban ítélkezik.

(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben.

(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró

hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.

28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsõsorban azok céljával és az Alaptörvénnyel

összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek

és a közjónak megfelelõ, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10673

Az ügyészség

29. cikk

(1) A legfõbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közremûködõjeként az állam büntetõigényét érvényesíti.

Az ügyészség üldözi a bûncselekményeket, fellép más jogsértõ cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint

elõsegíti a jogellenes cselekmények megelõzését.

(2) A legfõbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint

a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;

b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;

c) felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;

d) törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(3) Az ügyészi szervezetet a legfõbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfõbb ügyész kivételével

az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.

(4) A legfõbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja kilenc évre. A legfõbb

ügyész megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(5) A legfõbb ügyész évente beszámol tevékenységérõl az Országgyûlésnek.

(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

(7) Az ügyészség szervezetének és mûködésének, a legfõbb ügyész és az ügyészek jogállásának részletes szabályait,

valamint javadalmazásukat sarkalatos törvény határozza meg.

Az alapvetõ jogok biztosa

30. cikk

(1) Az alapvetõ jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.

(2) Az alapvetõ jogok biztosa az alapvetõ jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy

kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

(3) Az alapvetõ jogok biztosát és helyetteseit az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával

hat évre választja. A helyettesek a jövõ nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élõ nemzetiségek

jogainak védelmét látják el. Az alapvetõ jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak

politikai tevékenységet.

(4) Az alapvetõ jogok biztosa évente beszámol tevékenységérõl az Országgyûlésnek.

(5) Az alapvetõ jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg.

A helyi önkormányzatok

31. cikk

(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok

mûködnek.

(2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyrõl törvényben meghatározottak szerint helyi népszavazást

lehet tartani.

(3) A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

32. cikk

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

a) rendeletet alkot;

b) határozatot hoz;

c) önállóan igazgat;

d) meghatározza szervezeti és mûködési rendjét;

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megilletõ jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

10674 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelezõ feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül

vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékérõl;

i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerõ címeket alapíthat;

j) a feladat- és hatáskörrel rendelkezõ szervtõl tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt

nyilváníthat;

k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és

hatáskörében együttmûködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati

szervezetnek;

l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére,

illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követõen haladéktalanul megküldi a fõvárosi

és megyei kormányhivatalnak. Ha a fõvárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak

valamely rendelkezését jogszabálysértõnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet

felülvizsgálatát.

(5) A fõvárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló

jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének

a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott idõpontig nem tesz eleget, a bíróság a fõvárosi

és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati

rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fõvárosi és a megyei kormányhivatal vezetõje alkossa meg.

(6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.

33. cikk

(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselõ-testület gyakorolja.

(2) A helyi képviselõ-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselõ-testület elnökét a megyei képviselõ-testület

saját tagjai közül választja megbízatásának idõtartamára.

(3) A képviselõ-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.

34. cikk

(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttmûködnek. A helyi

önkormányzat részére kötelezõ feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelezõ feladatés

hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.

(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelezõ feladatának társulásban történõ ellátását.

(3) A polgármester és a megyei képviselõ-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi

felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.

(4) A Kormány a fõvárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

(5) Törvény a költségvetési egyensúly megõrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékû

kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.

35. cikk

(1) A helyi önkormányzati képviselõket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján,

közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben

meghatározott módon választják.

(2) A helyi önkormányzati képviselõket és polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre

választják.

(3) A képviselõ-testület megbízatása a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek általános választásának napjáig

tart. Jelöltek hiányában elmaradt választás esetén a képviselõ-testület megbízatása meghosszabbodik az idõközi

választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.

(4) A képviselõ-testület – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – kimondhatja feloszlását.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10675

(5) Az Országgyûlés a Kormány – az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követõen elõterjesztett – indítványára

feloszlatja az alaptörvény-ellenesen mûködõ képviselõ-testületet.

(6) A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.

A közpénzek

36. cikk

(1) Az Országgyûlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésrõl és a központi költségvetés

végrehajtásáról. A központi költségvetésrõl és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat

a Kormány törvényben elõírt határidõben az Országgyûlés elé terjeszti.

(2) A központi költségvetésrõl és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható

módon és ésszerû részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.

(3) A központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásával az Országgyûlés felhatalmazza a Kormányt az abban

meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.

(4) Az Országgyûlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésrõl szóló törvényt, amelynek eredményeképpen

az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyûlés csak olyan központi

költségvetésrõl szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának

csökkentését tartalmazza.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta

következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentõs visszaesése esetén,

a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.

(7) Ha a központi költségvetésrõl szóló törvényt az Országgyûlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány

jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az elõzõ naptári évre a központi költségvetésrõl szóló

törvényben meghatározott kiadási elõirányzatok keretei között a kiadásokat idõarányosan teljesíteni.

37. cikk

(1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerûen, a közpénzek eredményes kezelésével és az

átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.

(2) A központi költségvetés végrehajtása során – a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel – nem vehetõ fel

olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság

meghaladja a teljes hazai össztermék felét.

(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja – a 36. cikk (6) bekezdésében

meghatározott kivételekkel – a központi költségvetés végrehajtása során nem vehetõ fel olyan kölcsön, és nem

vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez

viszonyított aránya a megelõzõ évben fennállóhoz képest növekedne.

(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk

(2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésrõl, a központi költségvetés

végrehajtásáról, a központi adónemekrõl, az illetékekrõl és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi

feltételeirõl szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való

joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal

vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt

semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult

megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási

követelmények nem teljesültek.

(5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)–(3) bekezdésben

foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

38. cikk

(1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja

a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erõforrások megóvása, valamint a jövõ

nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megõrzésének, védelmének és a nemzeti

vagyonnal való felelõs gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.

10676 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

(2) Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a nemzetgazdasági

szempontból kiemelt jelentõségû nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit az (1) bekezdés szerinti

célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.

(3) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel

az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerzõdés csak olyan szervezettel köthetõ, amelynek

tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére

vonatkozó tevékenysége átlátható.

(5) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon,

önállóan és felelõsen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerûség és az eredményesség követelményei szerint.

39. cikk

(1) A központi költségvetésbõl csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthetõ szerzõdés alapján

kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége

átlátható.

(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság elõtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó

gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell

kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekû adatok.

40. cikk

A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvetõ szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez való kiszámítható

hozzájárulás és az idõskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény határozza meg.

41. cikk

(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos törvényben

meghatározott módon felelõs a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott

feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet

kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.

(5) A Magyar Nemzeti Bank szervezetének és mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

42. cikk

A pénzügyi közvetítõrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

43. cikk

(1) Az Állami Számvevõszék az Országgyûlés pénzügyi és gazdasági ellenõrzõ szerve. Az Állami Számvevõszék

törvényben meghatározott feladatkörében ellenõrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás

gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami

Számvevõszék ellenõrzéseit törvényességi, célszerûségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(2) Az Állami Számvevõszék elnökét az Országgyûlés az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával tizenkét

évre választja meg.

(3) Az Állami Számvevõszék elnöke az Állami Számvevõszék tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek.

(4) Az Állami Számvevõszék szervezetének és mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

44. cikk

(1) A Költségvetési Tanács az Országgyûlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés

megalapozottságát vizsgálja.

(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közremûködik a központi költségvetésrõl szóló törvény

elõkészítésében.

(3) A központi költségvetésrõl szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása

érdekében a Költségvetési Tanács elõzetes hozzájárulása szükséges.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10677

(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevõszék

elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

(5) A Költségvetési Tanács mûködésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

A Magyar Honvédség

45. cikk

(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvetõ feladata Magyarország

függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi szerzõdésbõl eredõ közös védelmi

és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység

végzése.

(2) A Magyar Honvédség irányítására – ha nemzetközi szerzõdés másként nem rendelkezik – az Alaptörvényben

és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács,

a Kormány, valamint a feladat- és hatáskörrel rendelkezõ miniszter jogosult. A Magyar Honvédség mûködését

a Kormány irányítja.

(3) A Magyar Honvédség közremûködik a katasztrófák megelõzésében, következményeik elhárításában és

felszámolásában.

(4) A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai

tevékenységet.

(5) A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, mûködésére vonatkozó részletes

szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

A rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok

46. cikk

(1) A rendõrség alapvetõ feladata a bûncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és

az államhatár rendjének védelme.

(2) A rendõrség mûködését a Kormány irányítja.

(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvetõ feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme,

nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.

(4) A nemzetbiztonsági szolgálatok mûködését a Kormány irányítja.

(5) A rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem

folytathatnak politikai tevékenységet.

(6) A rendõrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, mûködésére vonatkozó részletes szabályokat,

a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel

összefüggõ szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Döntés katonai mûveletekben való részvételrõl

47. cikk

(1) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erõk határátlépéssel járó csapatmozgásairól.

(2) Az Országgyûlés a jelen lévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával dönt – a (3) bekezdésben

meghatározott esetek kivételével – a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, külföldi

állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy Magyarország területérõl kiinduló

alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról.

(3) A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erõk (2) bekezdés szerinti, az Európai Unió vagy

az Észak-atlanti Szerzõdés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásáról.

(4) A Kormány – a köztársasági elnök egyidejû tájékoztatása mellett – haladéktalanul beszámol az Országgyûlésnek

a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban való részvételének vagy külföldi

hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységének engedélyezése tárgyában hozott döntésérõl.

10678 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

A KÜLÖNLEGES JOGREND

A rendkívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok

48. cikk

(1) Az Országgyûlés

a) hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély)

esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre;

b) a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények,

továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetõ, fegyveresen vagy felfegyverkezve

elkövetett súlyos, erõszakos cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.

(2) A hadiállapot kinyilvánításához, a békekötéshez, valamint az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez

az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére és a Honvédelmi Tanács

létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az Országgyûlés e döntések meghozatalában

akadályoztatva van.

(4) Az Országgyûlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és összehívása az idõ

rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a szükségállapotot kiváltó események miatt

elháríthatatlan akadályba ütközik.

(5) Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot

kihirdetésének indokoltságát az Országgyûlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a miniszterelnök

egybehangzóan állapítja meg.

(6) Az Országgyûlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot kihirdetésének

indokoltságát az akadályoztatásának megszûnése utáni elsõ ülésén felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések

jogszerûségérõl. E döntéshez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(7) Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyûlés nem mondhatja ki feloszlását, és nem oszlatható fel.

Az országgyûlési képviselõk általános választását rendkívüli állapot és szükségállapot idején nem lehet kitûzni, és nem

lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot megszûnésétõl számított kilencven napon

belül új Országgyûlést kell választani. Ha az országgyûlési képviselõk általános választását már megtartották, de az

új Országgyûlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot

megszûnésétõl számított harminc napon belüli idõpontra hívja össze.

(8) A feloszlott vagy feloszlatott Országgyûlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács, szükségállapot idején

a köztársasági elnök is összehívhatja.

A rendkívüli állapot

49. cikk

(1) A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyûlés elnöke, az országgyûlési képviselõcsoportok

vezetõi, a miniszterelnök, a miniszterek és – tanácskozási joggal – a Honvéd Vezérkar fõnöke.

(2) A Honvédelmi Tanács gyakorolja

a) az Országgyûlés által rá átruházott jogokat;

b) a köztársasági elnök jogait;

c) a Kormány jogait.

(3) A Honvédelmi Tanács dönt

a) a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi alkalmazásáról, békefenntartásban való részvételérõl, külföldi

hadmûveleti területen végzett humanitárius tevékenységérõl, valamint külföldi állomásozásáról;

b) a külföldi fegyveres erõk magyarországi vagy Magyarország területérõl kiinduló alkalmazásáról, valamint

magyarországi állomásozásáról;

c) sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésérõl.

(4) A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes

törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket

hozhat.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10679

(5) A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszûnésével hatályát veszti, kivéve, ha az Országgyûlés

a rendelet hatályát meghosszabbítja.

A szükségállapot

50. cikk

(1) A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendõrség és a nemzetbiztonsági

szolgálatok alkalmazása nem elegendõ.

(2) A szükségállapot idején az Országgyûlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a Magyar Honvédség

(1) bekezdés szerinti felhasználásáról.

(3) Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket rendeleti úton a köztársasági

elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények

alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekrõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlés elnökét.

A szükségállapot idején az Országgyûlés – akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó

bizottsága – folyamatosan ülésezik. Az Országgyûlés – akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel

foglalkozó bizottsága – a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását felfüggesztheti.

(5) A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban, kivéve, ha hatályukat

az Országgyûlés – akadályoztatása esetén az Országgyûlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága –

meghosszabbítja.

(6) A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszûnésével hatályát veszti.

A megelõzõ védelmi helyzet

51. cikk

(1) Az Országgyûlés külsõ fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében

meghatározott idõre kihirdeti a megelõzõ védelmi helyzetet, ezzel egyidejûleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos

törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetésére. A megelõzõ védelmi helyzet idõtartama

meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévõ országgyûlési

képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

(3) A Kormány rendeletben a megelõzõ védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követõen a közigazgatás,

a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek mûködését érintõ törvényektõl eltérõ intézkedéseket vezethet be,

amelyekrõl a köztársasági elnököt és az Országgyûlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkezõ állandó

bizottságait folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyûlés megelõzõ védelmi

helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.

(4) A Kormány a megelõzõ védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak

szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli

intézkedéseket hozhat.

(5) A Kormány rendelete a megelõzõ védelmi helyzet megszûnésével hatályát veszti.

A váratlan támadás

52. cikk

(1) A Kormány külsõ fegyveres csoportoknak Magyarország területére történõ váratlan betörése esetén a támadás

elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és repülõ készültségi erõkkel való

oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a közrend és a közbiztonság védelme érdekében

– szükség esetén a köztársasági elnök által jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint – a szükségállapot vagy

a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntésig a támadással arányos és arra felkészített erõkkel azonnal

intézkedni köteles.

10680 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

(2) A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedésérõl haladéktalanul tájékoztatja az Országgyûlést és

a köztársasági elnököt.

(3) A Kormány váratlan támadás esetén sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be,

valamint rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények

alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

(4) A Kormány rendelete a váratlan támadás megszûnésével hatályát veszti.

A veszélyhelyzet

53. cikk

(1) A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint

ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott

rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

(2) A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –

egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektõl eltérhet, valamint egyéb rendkívüli

intézkedéseket hozhat.

(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány – az Országgyûlés

felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja.

(4) A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszûnésével hatályát veszti.

A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok

54. cikk

(1) Különleges jogrendben az alapvetõ jogok gyakorlása – a II. és a III. cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)–(6) bekezdésében

megállapított alapvetõ jogok kivételével – felfüggeszthetõ vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl

korlátozható.

(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthetõ fel, az Alkotmánybíróság mûködése nem

korlátozható.

(3) A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha kihirdetésének feltételei

már nem állnak fenn.

(4) A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.

2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyûlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3) bekezdése

alapján fogadja el.

3. Az ezen Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyûlés a 2. pont szerinti eljárásban,

külön fogadja el.

4. A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyûlés elé

terjeszteni.

*

Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyûlés képviselõi, Isten és ember elõtti felelõsségünk tudatában, élve

alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország elsõ egységes Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Dr. Schmitt Pál s. k., Kövér László s. k.,

köztársasági elnök az Országgyûlés elnöke

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám 10681

10682 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 43. szám

A Magyar Közlönyt a Szerkesztõbizottság közremûködésével a Közigazgatási és Igazságügyi

Minisztérium szerkeszti.

A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Gál András Levente,

a szer kesz té sért fe le lõs: dr. Borókainé dr. Vajdovits Éva.

A szerkesztõség címe: Budapest V., Kossuth tér 1–3.

A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a http://kozlony.magyarorszag.hu

honlapon érhetõ el.

A Magyar Közlöny oldalhû másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó.

Fe le lõs ki adó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igaz ga tó. 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap