„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 2/7

Kocsis István, v, 04/07/2019 - 00:08

 

 

  

Dráma három felvonásban

 (2000–2006)

 Történik a XV. század második felében

 

 Személyek

MÁTYÁS, Magyarország királya
BEATRIX, a királyné
VITÉZ, János, esztergomi érsek
CSEZMICEI, János  (Janus Pannonius), pécsi püspök
GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa
ORSZÁGH, Mihály nádor
PECCHINOLI, Angelo, nuncius

BONFINI, Antonio
GALEOTTO, Marzio
TUBERO, Ludovicus
BANDINI, Francesco                        itáliai vendégek
CONSTANZI, Antonio
UGOLETTI, Taddeo
POLIZIANO, Angelo

KINIZSI, Pál
VÁRADI, Péter
BÁTHORY István
BÁNFI, István
TORDAI, Dénes
BÁTHORY Sándor
CSÁKY, Géza

Mátyás király regösei, színészei.
A király színészeinek játékában: Margit, Csenge, Alinka, Olimpiá­desz.

 

 

  Folytatás..

 

3. kép

Mátyás dolgozószobájában. Ugyanazok.

    BONFINI (olvas) Leó pápa szavait olvasom: „... vess vé­get az őrjöngésnek és a gyilkolásnak, kegyelmezz az emberi vérnek, mert az Isten haragját már beteljesítetted, tartózkodj Itáliától és Róma város­ától.” És most következik az, miképpen hatott Attilára a pápa beszéde.
    MÁTYÁS Olvasd.
    BONFINI „Alarik esetét forgatta az elméjében, és még inkább hinnie kellett Leónak. Végül röviden azt felelte, hogy a férfi tekintélye és tiszte­letreméltó megjelenése meggyőzte őt arról, hogy ez Isten parancsa, és mert a Mincio folyónál már meg is állt, e megtor­panásból ráismert az égi akaratra; Alarik példáján megrettenve egy ideje ott állomá­soztatja a tábo­rát, nem is fogja a szellemek engedélye nélkül átlépni sohasem a Pót, és nem tesz semmit; komolyan megígéri tehát, hogy a sereggel nem vonul tovább, meg­fékezi haragját, amelyet isteni terv öntött bele, és azonnal szót fogad a szentséges férfiúnak, Krisztus helytartójának, ahogy parancsolta.”
    MÁTYÁS Ó, a félelem elbátortalanította Attila elkullog az általad ki­talált drámai helyzet színteréről, de nem úgy, ahogy a valóságban elvonult Rómától, miután tudomásul vette az Égi Lény által kifejezett akaratát Istennek... A te Attilád, Antonio, királyhoz méltatlanul gondolkozik el a Leó pápa szájába adott érveléseden... (Mérgesen.) Te már nem hiszed el, hogy Attilát az Élő Égi Igaz­ság térítette vissza, ezért drámai erejű szöve­get adsz Leó pápa szájába: legyen mitől megijednie Attilának... Hát ez eléggé mulatságos... Nyilvánvaló, hogy csak egyetlen esetben tarthatjuk hitelesnek Leó pápa szónoklatát: ha feltéte­lezzük, hogy nem ő, hanem maga az Élő Égi Igazság mondja Attilának.
    BONFINI De meghallgattam a másik felet, és írok az Égi Lényekről is, akikről Attila beszél vallomásában: „Nem a kis papi csoport ijesztett meg engem, mondta, és nem a pápa, hanem az a két öreg keltett bennem rette­gést, aki hosszú szakállal, tiszteletet és félelmet parancsoló arckifejezéssel a férfi feje fölött kivont karddal állt, és nekem szegezett fegyverével szörnyhalállal fenye­getett meg, ha küldöttjének nem engedel­meskedem.”
    MÁTYÁS Melyik magyarázatban hiszel? Ki győzte meg Attilát: a pápa vagy az égi lények?
    BONFINI A pápa.
    MÁTYÁS Ó, mestere a történetírásnak, hát mi történt veled?! Leírod az Élő Égi Igazság megjelenési formáit, de hinni nem hi­szed, amit leírsz...  Ki az Élő Igazság? Hallottál vagy olvastál máskor is róla?
    BONFINI (sértődötten) Hogy ne tudnám, hogy ki az Élő Igazság? (Hadarja.) Hogy ne tudnám, az Élő Égi Igazság Isten Önvédő megnyilvá­nulása: az Isten akaratát érvényesítő legna­gyobb Erő, legszilár­dabb Hata­lom. Büntető vagy védelmező hatalom: igazságérvényesítő, illetve szeretetoltalmazó... Hogy ne tudnám, hogy az Égi Igazságnak – mint Isten önvédő meg­nyilvánulásának – formát öltése nagyon változatos lehet, de jelen lehet testetöltés nélkül is mint legfelfoghatatlanabb, de nagyon is érzékelhető isteni erő... A numen érzékelhető, de nem látható, az Élő Égi Igazság más megje­lenési formái láthatók. Azt is tudom, hogy a magyar nép úgy hívja az Élő Égi Igazságot, hogy Hadnemtő Tündér, hadi végzetet beteljesítő tündér, de még úgy is, hogy  Magyarok Istene...
    CSEZMICEI Hogy is mondta Bulcsú, amikor egy nyugati hadjárat so­rán fogságba esett? „Mi a magasságos Isten bosszúja vagyunk, Ő rendelt rátok ostorul.”
    BONFINI Tudom én mindezeket, csak abban nem vagyok biztos, hogy... Nos, én csak Attila vallomásának a hitelességét vonom kétségbe.
    MÁTYÁS Kétségbe vonod?! Miért?!
    GERGELY Azért vonja kétségbe, hogy ne kelljen felismernie a Róma falainál történtekből, hogy Attila a Krisztus utáni idők leg­nagyobb királya.
    TUBERO (élesen) Feltétlenül hencegned kell azzal a magyar király je­lenlétében, hogy éppen egy magyar király a Krisztus utáni idők legna­gyobb királya?
    GERGELY Nem azért legnagyobb, mert magyar, hanem azért, mert az égi parancsot teljesítette, azaz az Ég akaratának enge­delmeskedve önként visszavonult... Nem elkergették, hanem visszavonult. Győzelmét ki nem használva visszavonult. Győztes hadaival visszavonult.
    TUBERO Ti csak hozzatok fel példákat a magyar tör­té­nelemből, de én akkor beszélek az Égi Élő Igazság itáliai és né­metföldi kultuszáról! Itáliá­ban többször emlegetik, mint Magyar­országon.
    CSEZMICEI Hát Dante sokat írt róla, az bizonyos!
    TUBERO Persze hogy sokat írt róla, és mások is sokat írtak róla!... De már a régi rómaiak is sokat írtak róla... Tacitus pedig az ősgermánok numen-tiszteletéről ír szép szavakkal.
    GERGELY Róma történetéről, képzeld, mi is elég sokat olvasgattunk... És a britek Grál-mítoszáról, az Arthur király legendáiról is olvasgattunk.
    TUBERO Akkor miért tesztek úgy, mintha a Grál-történetekben soha meg se jelenne az Égi Igazság?!
    BANDINI Hát nem tesznek úgy... Senki sem tesz úgy.
    MÁTYÁS (Tuberóhoz) Megjutalmazlak, ha helyesen felelsz a követ­kező kérdésre: a Grál-történetekben milyen formában jelenik meg leg­többször az Égi Igazság?
    TUBERO Mint titokzatos, Égi Hölgy.
    MÁTYÁS És Danténál?
    TUBERO Danténál is.
    MÁTYÁS Helyes válasz... Tapsoljátok meg.
    Megtapsolják.
   
TUBERO (kihúzza magát) De azt se fogom sohasem elismerni, hogy Attila nagyobb király volt, mint Arthur!
    MÁTYÁS Miért ismernéd el?! Az ő szintjükön már nincs ki­sebb meg nagyobb... Akik Isten szavát meghallják, azokat már nem illik mérics­kélni. (Vitézhez.) De erről nekem az jut eszembe, hogy Margit királylány szentté avatásáról még mindig nem nyilatkozott a Szentszék.
    VITÉZ Igen, még nem válaszoltak.
    MÁTYÁS Küldlek akkor megint Rómába.
    VITÉZ Remélem, szerencsével járok.
    MÁTYÁS Okos legyél... Ne arra hivatkozz, hogy én miért szeretem Margitot... De a ti elméteket megvilágosítom: Margit királylány nem mondja királyatyja szemébe, de tulajdonképpen az 1241. évi vereséget nem tudja neki megbocsátani... Mert az ő hite szerint valódi király, Isten akaratából uralkodó király vereséget nem szenvedhet... Margit elvárná atyjától, hogy bizonyítsa: méltóvá vált arra, hogy Isten közvetlenül szóljon hozzá, mint egykor Szent Lász­lóhoz. (Rövid szünet, majd más hangon.) És Frigyes császár, János atya?! Visszaadja pénzért az ellopott Szent Koronát, vagy megvárja, míg haddal megyünk érte?
    VITÉZ Elmegyek hozzá még egyszer.
    CSEZMICEI Ha nem fizetnénk neki?... Vállalván az 1440. évi megol­dást.
    MÁTYÁS Megoldást?!
    CSEZMICEI (kedélyesen) Hát tulajdonképpen nem számított megol­dásnak... Amikor negyvenben a rendek ki­rályt választanak, Ulászlót, nem áll ren­del­ke­zé­sük­re a Szent Ko­ro­na, aki ál­tal a ki­rá­lyi jo­go­kat át­ru­ház­hat­nák a ki­rály­ra... Hát mit tesznek? Határozatot hoznak arról, hogy Ulászlót egy pótkoronával fogják meg­ko­ro­náz­ni, s hogy meg is tehessék, a Szent Korona min­den ha­talmát, misz­té­ri­u­mát és ere­jét er­re a ko­ro­ná­ra ruházzák át.
    MÁTYÁSAzt se hallgasd el, hogy mi történt a királlyal, akit azzal a koronával koronáztak meg, amelyre átruházták a Szent Korona hatalmát, jogait, misztériumát... Ki vele! Mi történt Ulászló királlyal?... Elesett a várnai csatában, vagy nem esett el?
    CSEZMICEI Elesett.
    MÁTYÁS Uralkodásának negyedik esztendejében esett el? Fiatalem­berként?
    CSEZMICEI Igen, uralkodásának negyedik esztendejében, fiatalem­berként... De nem látom az összefüggést.
    MÁTYÁS Csak úgy eleshet egy király?! Biztos vagy abban, hogy nem engesztelő áldozatként esett el?! Mert őérette sértették meg legsúlyosab­ban a Szent Koronát?! Lelked üdvösségére esküszöl, hogy fel sem tudod fogni, hogy engesztelő áldozatként is eleshetett?! Azt akarjátok, hogy én is essek el engesztelő áldozatként?! (Szünet, majd vidáman kiabálva.) Gyűjtsünk a Szent Korona kiváltására! Kezdődik a gyűjtés! Senki nem kezdi? Én döntsem el, ki mennyit ajánljon fel? Vigyázzatok, ha nem ál­doztok elég pénzt, véreteket lesztek kénytelenek áldozni.
    BANDINI Ha véren leszel kénytelen visszaszerezni a Szent Koronát, akkor mireánk, vendégeidre is számíthatsz.
    TUBERO Én bízom Frigyes császár jóindulatában… És elszomorít, hogy csak én bízom abban, hogy egy keresztény csá­szár magatartása ke­resztényi is lehet!
    GALEOTTO Frigyes még többet kérne a Koronáért, ha tudná mindazt, amit mi ma megtudtunk!
    MÁTYÁS Remélem, senki nem árulja el neki, hogy a százszor száz­ezer aranyat is megadnám érte... Ó, nincs annyi. (Vitézre néz.) De minden püspök minden pénzét elvenném, hogy legyen.
    VITÉZ Éntőlem mindent elvehetsz, az utolsó garasomat is, de csak tör­vényesen.
    MÁTYÁS Ki mondta, hogy törvénytelenül? Országgyűlés vetne ki rád hadi adót.
    VITÉZ Nincs törvény, amire hivatkozhatna az országgyűlés.
    MÁTYÁS Meghozná előbb a törvényt.
    CSEZMICEI Ó, az áldott jó alkotmányos monarchia!
    GALEOTTO Éljen a magyar király, éljen az esztergomi érsek és éljen a pécsi püspök!
    MÁTYÁS Mindenki éljen! De kezdődjék végre a felajánlás a Szent Korona kiváltására.
    POLIZIANO Ha nekem lenne pénzem...
    MÁTYÁS Egy garasod csak van.
    POLIZIANO Annyi van.
    MÁTYÁS Hát annyit ajánlj fel.
    POLIZIANO Felajánlom egyetlen garasomat.
    ORSZÁGH Egyévi jövedelmemet ajánlom fel a Szent Korona kiváltá­sára.
    GERGELY Rendem egy évi jövedelmét ajánlom fel...
    BÁTHORY ISTVÁN Egyévi jövedelmemet ajánlom fel a Szent Ko­rona kiváltására.
    VITÉZ Egyévi jövedelmemet ajánlom fel...
    KINIZSI Minden vagyonomat felajánlom a Szent Korona kiváltására.
    MÁTYÁS Ha nem vonod azonnal vissza, elfogadom!
    KINIZSI Nem vonom vissza, ha egyszer kimondtam.
    ORSZÁGH  Arra ne számíts, hogy én foglak eltartani.
    KINIZSI Amíg az országnak vannak ellenségei, rajtam ne szánakozza­tok.
    MÁTYÁS (nevet) Hogy nehogy a barátot is ellenségnek nézd, mégsem fogadom el minden vagyonodat!
    Sötét.

4. kép

    A könyvtárban. Magyar tisztségviselők, olasz vendégek. Mátyást vár­ják.

 

TUBERO (élesen) Azzal vádollak titeket, hogy elhitettétek Őfel­ségé­vel, hogy ő az egyetlen méltó uralkodó az egész keresztény világban!

BANDINI Ó! Fején találtad a szöget, Ludovicus! Gratulálok!

TUBERO Ha Őfelsége megingathatatlanná válik annak hitében, hogy ő az egyetlen méltó uralkodó az egész keresztény világban, akkor ebből a leghelytelenebb és legveszélyesebb következteté­seket fogja levonni!

CONSTANZI (ugrató hangon) Vonna le, ha te nem állanál oda áldo­zatkészen Őfelsége és közénk.

TUBERO Őfelsége lelki nyugalmát védem.

CONSTANZI Ne féltsd te tőlünk Őfelsége lelki nyugalmát...

    MÁTYÁS (már az ajtóból, hévvel) Komoly kérdésre kell ma válaszol­notok: milyen veszélyekkel jár, ha az ember beleszédül az emberi faj fejlődőképessége tetszetős elméletébe? Ha elhiszi, hogy az emberi faj valóban fejlődésre ítéltetett… Fejlő­désre ítéltetett, mert létezése mi­nősé­gétől függetlenül megmarad, sőt fejlődik… Milyen veszélyekkel jár? A legnagyobbal is: áldozatává válhat az ember saját butaságának, önteltsé­gének és tiszteletlenségének… Miképpen? Fölényesen leegyszerűsíti a régi időket – és magabiztos mosollyal fordul el Istentől... Magabiztos mosollyal fogadja így el a Minden helyett a Semmit... Önmaga jelenték­telenségét hirdeti tehát ma­gabiz­tosan... Miképpen válik  áldozatává buta­ságának, önteltségének és tiszteletlenségének? Diadallal üresíti ki a míto­szok világát... Kiszabadítja magát a mítoszok világa „rabságából”, s még elégedetten kiabálja is közben: lám, ő nem halhatatlan, hanem egyszerű halandó – de mily nagy dolog, hogy egy halandó „hal” a többi halhoz viszonyítva ily nagyszerű halandóvá fejlő­dött... Mintha nem lenne a leg­fejletlenebb halhatatlan is magasabb rendű a legfejlettebb halandónál... Csak ennyit hagy ki a számításból... És fölényével – mely a legnagyobb butaságot leplezi – meg is teremti a feltételeit az ember halandóvá válásá­nak.

    BANDINI Miért hallgattál el? Folytasd, Felség... Nagyon ér­dekes.

MÁTYÁS Ne vegyétek komolyan, amit mondtam. Nem vagyok sem bölcselő, sem teológus.

BANDINI Engem nagyon feldúlt.

VITÉZ (harag nélkül) Csodálkozom rajtatok... Mindannyi­otokon... Rajtad is, felség... Hogy lehettek éppen most borúlátók? Hát nem közele­dik a koronázás nagy napja? Teljesült leghőbb vágyunk: visszaszereztük a Szent Koronát, és nem ünnepelünk mél­tóképpen?!... Egy hét múlva végre Őfelsége fejére tehetem a Szent Koronát, és erről egy szó el nem hangzott ma este!

    MÁTYÁS Igaza van az érsek atyának! Mikor kezdjük el végre az ünnep­lést?! Elrendelem, hogy a koronázásig senki ne beszélhessen semmi más­ról, mint a koronázásról.

    ORSZÁGH Ha már a koronázásról beszélgetünk, akkor figyel­meztetlek, Felség, hogy talán el kellene halasztanunk… Erdélyben és Felvidéken a nagy esők  járhatatlanokká tették  az utakat, áradások vannak, a  víz sok hidat elsodort… Biztosan nem érnek ide virág­va­sárnapra… Várunk, míg megérkezik minden nemes, vagy megtartjuk nélkülük a koronázást…

    MÁTYÁS Természetesen  megvárjuk őket.

    VITÉZ A koronázás akkor húsvét vasárnapján lesz.

    MÁTYÁS A koronázást addig nem tartjuk meg, míg meg nem érkezik minden nemes… Ha virágvasárnapra nem érkeznek meg, akkor nem tar­juk meg virágvasárnap… Még nem  állíthatjuk, hogy biztosan nem érkez­nek meg. Ha Isten úgy akarja, akkor megér­keznek…

    CSEZMICEI  Tehát húsvét vasárnapján vagy a következő vasár­napon.

    MÁTYÁS Szombaton jelentjük be, hogy vasárnap nem tartjuk meg, nem előbb… Ha elhalasztottuk, akkor a következő szavakkal halasztjuk el: ha bármelyik virágvasárnap utáni napon megbizo­nyo­sodunk arról, hogy mindenki megérkezett, akkor másnap meg is tartjuk.

    CSEZMICEI Vasárnap legyen és ne hétköznap.

    MÁTYÁS Akármilyen napon… Ha hétköznap lesz, akkor hét­köz­nap.

    ORSZÁGH Azt a hétköznapot ünnepé fényesíti a koronázás.

    VITÉZ Lehet hétköznap a koronázás napja, de nagypénteken nem koro­názhatunk… Határozzunk így: vagy virágvasárnap és nagycsütörtök kö­zött bármelyik napon, vagy húsvét vasárnapján, illetve a húsvét vasárnap­ját követő bármelyik napon.

    MÁTYÁS Így mondtam: ha bármelyik virágvasárnap utáni napon megbi­zonyosodunk arról, hogy mindenki megérkezett, akkor másnap meg is tartjuk.

    VITÉZ Kivéve, ha az a másnap nagypéntek.

    MÁTYÁS Ha nagycsütörtökön érkezik meg az utolsó vendég, akkor Isten azt akarja, hogy nagypéntek legyen a koronázásom napja. Miután tudomá­sul vettük, hogy az általunk kiválasztott napon, virágvasárnap nem lehet, ne szóljunk bele többé abba, hogy mikor legyen…

    VITÉZ Bocsáss meg nekem, Felség, de én nem hallgatom el, hogy okve­tetlenkedésnek  tartom állásfoglalásodat.

    MÁTYÁS Mert most az egyszer nem veszed tekintetbe, hogy a Szent Koronával koronáztatom meg… Ha a Szent Korona azért szent, mert Isten küldte a magyar nemzetnek, akkor Isten döntse el, hogy mikor illesse Hunyadi Mátyás fejét, és ne Hunyadi Mátyás döntse el…

    VITÉZ Akkor imádkozzunk azért, hogy ne nagypénteken…

    MÁTYÁS (szünet, majd csendesen) Mintha már nem hinnél abban, János atya, amire oly gyönyörű szavakkal figyelmeztettél királlyá választásom másnapján: királynak lenni azt is jelenti, mint szüntelenül Isten-ítélet alatt állani.

    VITÉZ Hiszek én ebben, hát hogy ne hinnék…

    MÁTYÁS Akkor ne nevezd okvetetlenkedésnek, amit most eldöntöttem…

    VITÉZ Nem nevezem okvetetlenkedésnek, de akkor próbálj meg vála­szolni arra a kérdésre, hogy mit válthat ki egy király lelkéből annak tu­data, hogy éppen nagypénteken koronázták meg…

    MÁTYÁS Semmi mást, mint annak tudatát, hogy királynak lenni azt is jelenti, mint szüntelenül Isten-ítélet alatt állani… Meneküljek Isten aka­rata elől?

    VITÉZ Imádkozni fogok elsősorban azért, hogy ne nagy­pén­teken koro­náztassál meg, és imádkozni fogok azért is, hogy ha mégis nagypénteken koronáztatol meg, akkor soha se kényszerül­jek emlékezetedbe idézni, hogy nagypénteken koronáztattál meg…

    MÁTYÁS Köszönöm, János atya.

    Sötét. 

 

5. kép

A székesfehérvári székesegyházban. Mátyás koronázásának  középső, legfontosabb része.

    VITÉZ(miközben felkeni Mátyást szentelt olajjal)Maradj mind­halálig az Igazság útján, arass győzelmet ellenségeiden, vezesd küzdő seregeidet Jézus Urunk nevében és dicsőségére. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevé­ben.
   
MÁTYÁS Ámen.
   
VITÉZ Én, I. Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Hor­vátország, Ráma,  Szerbia, Galícia, Lodomeria, Kunország és Bulgária kirá­lya…
   
Mátyás megismétli.
   
…es­kü­szöm a mindenható Is­ten­re, a bol­dog­sá­gos Szűz Már­iá­ra és  Jé­zus Krisztus szent evangéliumára,…
    Mátyás megismétli.
 
   …hogy Is­ten egy­há­za­it, Ma­gyar­or­szág és társ­or­szá­gai tör­vény­ha­tó­sá­ga­it, valamint egy­há­zi és vi­lá­gi min­den ren­dű la­ko­sa­it jo­ga­ik­ban, ki­vált­sá­ga­ik­ban, sza­bad­sá­ga­ik­ban, tör­vé­nye­ik­ben, ré­gi jó és hely­ben­ha­gyott szo­ká­sa­ik­ban megtartandom,…
   
Mátyás megismétli.
   
…szentnek és sérthetetlennek tekintem a minden nemes egy és ugyan­azon szabadságának elvét,   megerősítem az ősi­ség tör­vé­nyét,…
      Mátyás utánamondja. 
    …min­den­ki­nek igaz­sá­got szol­gál­ta­tok, Ma­gyar­or­szág és társ­or­szá­gai te­rü­le­ti ép­sé­gét megőrzöm…
  
 Mátyás utánamondja. 
    Szentnek és sérthetetlennek tekintem di­cső­ült II. And­rás ki­rály Arany­bullának nevezett törvénye  azon cikkelyét is, melyben az áll, hogy a ki­rálynak büntetlenül, a hűt­len­ség min­den vét­ke nél­kül ellentmondhat az országlakos, sőt fegyveresen ellenszegülhet  aka­­­­ra­tának,  ha a király mél­tat­lan­ná vá­lik – megszegvén esküjét, fo­­ga­dal­ma­it, valamint az országnak törvényeit…
   Mátyás utánamondja. 
    Is­ten engem úgy se­gél­jen!
    MÁTYÁS Ne siessünk, érsek… Valamit kifelejtettünk… A hűségről…
    VITÉZ Királyi magatartásomat minden körülményben meg fogja hatá­rozni annak hite, hogy a magyarok királya szemében az hűséges, aki kép­telen megtagadni Istent. A hűséges tehát az, aki felismeri az utasítások­ban, törvényekben, parancsokban Isten akaratát, aki így engedelmeskedni csak Istennek engedel­mes­kedik... E felismerés alapja engedelmességének.
    Mátyás megismétli.
VITÉZ Nyugodt lélekkel tudomásul veszem, hogy a hűség a királyt csak akkor illeti meg, ha a király Isten akaratát közvetíti.
    Mátyás megismétli.
    VITÉZ Miképpen megtartok minden, a mai koronázáson megerősített királyi fogadalmat, azonképpen megtartok minden, a mai koronázáson a magam akaratából kinyilvánított új fogadalmat,  Isten engem úgy segéljen!
    Mátyás megismétli.
    Az érsek átveszi a nádortól a Szent Koronát, felemeli.
    A Szent Koronát Istentől kapta  – meghatározott céllal, meghatározott üzenettel  – a magyar nemzet. Ez az üzenet az Igazsággal van összefüg­gésben.Az Égi Élő Igazságról, a legyőzhetetlenről van szó, arról, aki Isten Önvédő megnyilvánulása: az Isten akaratát érvényesítő legna­gyobb Erő, legszilár­dabb Hatalom. Büntető vagy védelmező hatalom: igazságérvé­nyesítő, illetve szeretetoltalmazó. A magyar küldetéstudatban a ma­gyarság különle­ges szerepe ennek az Élő, Égi Igazságnak a méltó szolgálata... Hiszed és vallod mindezeket, magyarok választott királya?!
   
MÁTYÁS Hiszem és vallom.
   
VITÉZ Minden magyar erőfeszítés a Szent Koronában találja meg az értelmét: Őt erősíti, Őbenne marad meg. Benne van Szent István minden próbá­jának az értéke, minden magyar szent minden próbájának értéke, de a mi próbánk értéke is: minden magyar vállalás értéke benne összegező­dik... A Szent Korona az ég egy darabja... Mivel érdemeltük ki Istentől? Mit vár tőlünk cserében továbbra is?  A Szent Koronára függeszt­vén sze­münket tekinthe­tünk az örökkévalóságba.... Hisszük, szentségé­ben, misz­tériumá­ban mindaz benne van, amit szentnek, misztikusnak, titoknak te­kintett a magyar nemzet eszmélése óta... És a Szent Korona misztériuma, szentsége a magyar keresztény életnek mindenképpen központi, sajátos kérdése... A Szent Korona a ma­gyar nemzet szent titka. A magyar nemzet fennmaradásának, létének szent titka...A Szent Korona Isten gondolata a magyar létről, magyarságról, magyar küldetésről... A magyar nép pedig a Szent Korona ál­tal ragaszkodik a legmagasabb rendű hagyo­mányunkhoz, amelynek lényege Isten akaratának komolyan vétele, a külde­téstudatunk ko­molyan vétele… Ezért magyar király a Szent Koronával soha nem for­dul szembe.
   
MÁTYÁS Soha nem fordulok szembe a Szent Koronával.
   
VITÉZ S azt is nyugodt lélekkel tudomásul veszed, hogy a Szent Ko­rona nemcsak jóságos cselekedetekre képes, de a szigorú büntetéstől sem riad vissza?
 
    MÁTYÁS Nyugodt lélekkel tudomásul veszem.
    Letérdepel.
    VITÉZ (miközben a Mátyás fejére helyezi a Szent Koronát) Isten aka­ratából fejedre szállott a Szent Korona a mai napon, az 1464. esztendő nagypéntekén.
    Sötét. 

 6. kép

 A király dolgozószobájában. Mátyás, a magyar tisztségviselők és az olasz vendégek.

     MÁTYÁS (határozottan) Jól hallottátok: nem áll szándékomban had­járatot indítani a török birodalom ellen, mert  nem hiszek abban, hogy most győzedelmes hadjáratot vezethetek ellene!
   
TUBERO Kishitűségedet, Felséges Úr, képtelenek vagyunk meg­érteni.
   
MÁTYÁS Isten nemcsak engem figyel most, hanem az egész országot és az egész kereszténységet.
   
TUBERO Ha hiszel abban a küldetésben, amelyről oly szép előadáso­kat hallgattam meg itt udvarodban, akkor indulj hadba Isten védelme alatt.
    MÁTYÁS (mérgesen) Ó, tegyek úgy én is, mint aki se nem lát, se nem hall?! Megkövetelnétek tőlem, hogy vakon nekirohanjak a pogány világ­nak?! Hallgassam el, hogy a keresztény uralkodóktól most nemhogy segít­séget nem kapnék, de képesek lennének hátba támadni engem?!
   
TUBERO Felséges Úr, én kimondom most is, amit mások nem mernek kimondani a jelenlétedben! Téged rossz tanácsadóid na­gyon csúnyán megtévesztettek, hogy a nyugati keresztény világ ellen fordítsanak. De én ismételten kinyilvánítom meggyőződé­semet, hogy a keresztény világ kész az összefogásra a török ellen,  keresztes hadjáratra is kész, úgyhogy a török ellen harcoló magyar király nem maradna magára.
   
GALEOTTO Kiknek a nevében nyilvánítod te ezt ki, mely fejedelmek és királyok nevében?!
   
TUBERO Annak tudatában, hogy a nyugati hagyományok arra készte­tik a nyugati fejedelmeket, hogy megvédjék a török által veszélyeztetett keresztény országokat.
   
MÁTYÁS A keresztény országok egyesített hadereje miért nincs akkor most a Balkánon?! Konstantinápoly miért van török kézen?!
   
TUBERO A keresztény hadak vissza fogják foglalni! Ha senki nem szítja tovább az ellentétet a keresztény uralkodók között!
   
MÁTYÁS Legfőbb célunk az ellentétek feloldása! De az ellentétek fel­oldásának nem az a módja, hogy vaknak és süketnek tesszük magunkat, és kijelentjük, hogy nincsenek is ellentétek a keresztény világban... A romlás akkor is romlás, ha nem nevezzük nevén!
   
TUBERO Fel nem foghatom, hogy egyes itáliai férfiaknak miképpen lehet most minden másnál fontosabb, hogy ellentétet szítsanak a magyar királyság és a nyugati keresztény országok között!
   
GALEOTTO Keresztény országok... Hát itt van példának Ve­lence... De menj el Frigyes udvarába vagy a francia udvarba, tölts ott néhány hónapot, aztán gyere vissza, és foglald össze tapasz­talataidat.
   
TUBERO Őfelségét akarod megtéveszteni te is. Még szerencse, hogy én is jelen vagyok, és figyelmeztetem Felséges Urunkat…
   
MÁTYÁS Örömmel és köszönettel fogadom figyelmeztető szavaidat, Ludovicus... De ha most az itáliaiak és a németországiak küzdőszellemé­ről, a törökkel vívandó nagy háborúban való nyugati részvétel előkészü­leteiről számolhatnál be, akkor még jobban örvendeznék... Ó, küzdőszel­lemük most egészen más irányba haj­szolja őket. (Indulatosan.) Mint pél­dául a velenceieket. Nem a török ellen harcolnak, hanem a mi Veglia-szigetünket akarják elfoglalni, mégpedig alávaló módon: csellel... És ki támogatja őket? A Szentatya.
   
TUBERO Ha a Szentatya ilyesmiben támogatja őket, akkor biztosan félrevezették.
   
MÁTYÁS Ebben reménykedem én is... Hát rövidesen megtudjuk, fél­revezették-e? A válaszából. (Csezmiceihez) Janus atya, ülj asztalhoz, azonnal levelet írunk Őszentségének Veglia ügyében.
   
Csezmicei leül, íráshoz készülődik.
   
Így kezdjük levelünket a szokásos üdvözlés után: „...Alapos okom van gyanítani, hogy Boldogságodat már befolyásolták, és eleve a velenceiek pártján van, áhítatos engedelmességemben, főleg pedig érdemeimet is számba véve mégsem hagyhatom, hogy Szentséged továbbra is tévhitek áldozata legyen. Igaz ugyan, hogy Boldogságod előző ilyen tárgyú és nekem nagyon visszatetsző levelére követemmel is világos választ küld­hetnék... Nem győzök csodálkozni Szentséged hiszékenységén; a másik fél véleményét meg sem hallgatva lépre megy az első rábeszélő szóra ahelyett, hogy mindkét fél érveinek mérlegelése után döntené el, mi hát az igazság... Ha nem nekik volna teljesen elkötelezve, sohasem írt volna Szentséged ilyesmit, nem is hitte volna el ilyen könnyedén, hogy a sziget joga, amelyet számos meggyőző okirat csatol – lát­hatta Szentséged! – országunk Szent Koronájához, a velen­ceieket illetheti... Ha az én igazamat hallgatta volna meg először, és ér­veimet méltányosságához híven fonto­lóra vette volna Szent­séged, akkor nem biztatna most arra, hogy az engem és koronámat illető jogot átengedjem a velenceieknek, akik magamnak és orszá­gomnak számtalan igazságtalanságot okozva végül odáig merész­kedtek, hogy a szigetet, amelynek tulajdonjogáról sem velük, sem mással semmiféle vitám nem volt, meg akarják kaparintani, dacolva Istennel és az ő igazságával... Követeim bővebben is kifejtik majd a véleményemet. Legalább ekkora meglepetés ért akkor is, amikor arról értesültem, hogy Szentséged nem elégedve meg az előző, Itália hatalma­saival kötött szövetséggel, új egyez­ségről tárgyal a velenceiekkel. Nem akartam hinni a fülemnek; képtelenség, hogy a római pápa szövetkezik azokkal, akik a török csatlósai és alattvalói...” (Tuberóra néz.) Remélem, értesz most már te is engem, Ludovicus!
   
TUBERO Én nem azt mondtam, hogy máris harmonikus az együtt­mű­ködés a keresztény országok között...
   
MÁTYÁS Folytassuk a levelet. Írjad: „Bizony fájdalom, Szent­séges Atyám, hogy cserbenhagyva bennünket idáig sodródott; bár elsőként ta­pasztalta a törökkel szövetkező velenceiek hűtlenségét, mégis a szövetsé­güket keresi. Lesz-e olyan, aki nem veszi észre és nem sajnálja majd, hogy a római pápa azok társa és híve, akik egyezségre léptek a kereszténység ellenségeivel, nekik rendelve alá magukat? A törökök csatlósaival, a ve­lenceiekkel kötött szövetség megmutatja egyébként azt is, mennyit remél­het a kereszténység az Apostoli Szentszéktől... Ezért, Szentséges Atyám, ha inkább a kereszténység javát és az Apostoli Szentszék becsületét kí­vánja szolgálni, nem pedig a velenceiek galádságát, akkor semmiképp ne akarjon olyat tenni, amiből nem származhat más, mint botrány... Csele­kedjék úgy, hogy később ne gyötörje szégyen, amiért olyasmibe bonyoló­dott, amiből csak botrány árán keveredhet ki, és amiből csak igen kínosan tisztázhatja magát.” Ennyi a levél. Fejezd be a szokásos módon.
   
Sötét.

 

 [1]Szabó Lőrinc fordítása

 

  

 Folytatjuk

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap