„Magyarországnak fényes tüköre” (Hunyadi Mátyás) 7/7

Kocsis István, cs, 04/12/2018 - 00:04

 

 

  

Dráma három felvonásban

 (2000–2006)

 Történik a XV. század második felében

 

 Személyek

MÁTYÁS, Magyarország királya
BEATRIX, a királyné
VITÉZ, János, esztergomi érsek
CSEZMICEI, János  (Janus Pannonius), pécsi püspök
GERGELY atya, a pálos szerzetesrend generálisa
ORSZÁGH, Mihály nádor
PECCHINOLI, Angelo, nuncius

BONFINI, Antonio
GALEOTTO, Marzio
TUBERO, Ludovicus
BANDINI, Francesco                        itáliai vendégek
CONSTANZI, Antonio
UGOLETTI, Taddeo
POLIZIANO, Angelo

KINIZSI, Pál
VÁRADI, Péter
BÁTHORY István
BÁNFI, István
TORDAI, Dénes
BÁTHORY Sándor
CSÁKY, Géza

Mátyás király regösei, színészei.
A király színészeinek játékában: Margit, Csenge, Alinka, Olimpiá­desz.

 

  Folytatás...
 

3. kép 

Mátyás dolgozószobájában. Mátyás és Beatrix, majd Vitéz és a töb­biek.

    BEATRIX Már Róma falainál lehetnél, ha...
  
MÁTYÁS Isten parancsát várom... Rómát király csak Isten parancsára foglalhatja el.
  
BEATRIX Hát foglald el Isten parancsára.
  
MÁTYÁS Várom Isten parancsát.
  
BEATRIX (indulatosan) Ha Isten nem támogat, akkor Isten nélkül!... Eltűri, mint Nagy Sándornak vagy Julius Caesarnak a világhódítást... Vagy ahogy eltűri most a töröknek.
  
MÁTYÁS A törökök becsapják önmagukat.
  
BEATRIX És a régi időkben Julius Caesar és Nagy Sándor is?
  
MÁTYÁS Én azért többet látok, tudok, mint ők... Én tudom, hogy Is­ten nélkül nem érdemes... Semmi értelme.
  
BEATRIX Most már nem az a fontos számodra, hogy az összeková­csolt keresztény világ hadait rávezesd a törökre.
  
MÁTYÁS Isten parancsa nélkül hiába kényszerítem a ke­resztény vilá­got...
  
BEATRIX És ha soha nem hallod meg a parancsát?! Mert nincs is pa­rancsa?! Ha az embernek meg kell szoknia, hogy magára van utalva ebben a hatalmas világban?
  
MÁTYÁS Isten az embert nem hagyhatja magára!
  
BEATRIX Hát jó...  Én most bevallom neked, hogy én már kételkedem abban, hogy Isten valaha is beleavatkozott az ember életébe. Igen, számolj azzal is, hátha csak kitalálta Istent az ember... Hát számoljon ezzel is egy igazi király!
  
MÁTYÁS Remélem, hogy csak kétségbeesettségedben született meg a legszörnyűbb kétely a lelkedben.
  
BEATRIX Nem kétségbeesettségemben... Kételkedem kamasz­korom óta, és nem csak én... Csak mások nem merik bevallani.
  
MÁTYÁS Ide jutottatok... Ó, humanizálódó világ!
  
BEATRIX Azt hiszed Julius Caesar nem kételkedett?!
  
MÁTYÁS Nem kételkedett. A kételyt az én szörnyű századom szülte.
  
BEATRIX Olvasd el ismét a Julius Caesar könyvét a had­já­ratairól... De most szigorúbb szemmel, a hitét vizsgálva... Látni fogod, hogy kiben hisz... Hogy önmagában hisz... Látni fogod, hogy helytelenül ítélitek meg, végzetesen elfogultan Julius Ca­esar szerepét... Ti mintha a Melkizedek nagyságú szakrális világkirály szerepét könnyedén osztogatnátok! Hát Caesar könyve arról is szól, hogy Caesarnak mennyire bizonytalan a hite. Indulj te is az újabb hadjáratra önmagadban bízva. 
  
MÁTYÁS Ennyit fűzök hozzá mindahhoz, amit képes voltál kimon­dani:  ha téren és időn túl nincs semmi, akkor semminek sincs értelme. Akkor tiszavirágok vagyunk. Akkor a tiszavirág-lét és ember-lét között lényeges különbség nincs. Semminek nincs akkor értelme. Az egész világ meghódításának sincs akkor értelme.
  
BEATRIX Ó, tudsz ennél okosabbakat is mondani?
  
MÁTYÁS A tudatlanság erejéről és vonzásáról gondolkodom... Szo­morú dolgokról... Gondolkozz csak el te is azon, hogy az Úr Jézust ugyan ember tudatosan nem képes megtagadni, de az ember képes tudatlanná bűvölni magát... Nem lehet annyira ostoba egy emberi elmével bíró lény, hogy tudatosan megtagadhatná, önként lemondván így az örökkévalóság­ról, de az ember képes tudatlanná bűvölni magát...  Ennek mi a titka? A tudatlanság erejének és vonzásának mi a titka? Az ember menekülni képes annak bizo­nyosságától, hogy halhatatlan is le­hetne? Miért? Nem bírja a szeme a fényt?
  
BEATRIX Akivel ma beszélgetek, az ugyanaz a király, aki elfoglalta Bécs várát?... Teológussá vagy filozófussá változtál?
  
MÁTYÁS Szeretlek, Beatrix.
  
BEATRIX Az én támogatásomra miért nincs szükséged?!  Mi az én küldetésem a királynéi szerepben? Meg szeretnélek érteni... Támadd meg Rómát, legyél római császár és római pápa, ahogy azt el is várják tőled a Galeotto-félék, és ne menekülj többé a cselek­vés elől... Uralkodj méltó­képpen!
  
MÁTYÁS Légy türelmesebb.
  
BEATRIX Semmibe veszel! Eltitkolod előlem gondjaidat... A püspö­kök összeesküvéséről sem szóltál!
   MÁTYÁS Mit nem tettem?
  
BEATRIX A püspökök összeesküvését másoktól kellett megtud­nom!
  
MÁTYÁS Az összeesküvés... Ó, milyen régen volt az... Vezetői már nem is élnek... Nem voltunk veszélyben, azért nem szóltam... Sze­gény János atya. Nem lett volna szabad magára hagynom.
  
BEATRIX Te mindig mindenféle veszélyt alábecsülsz... Itthon is, hadjáratokban is.
  
MÁTYÁS Mitől félnénk? Királynak lenni annyi, mint folya­matosan Isten-ítélet alatt állni.
  
Beatrix kimegy. Mátyás az íróasztal fölé hajol, írni kezd... Vitéz János közeledik az íróasztalához. Hosszú csend. Mátyás végre felnéz.
  
MÁTYÁS (megdöbben, de nem fél) Visszajöttél hát... Nagy örömet szereztél ezzel nekem... Hiányoztál... Naponta ki szerettem volna kérni tanácsodat. A temetéseden nem lehettem jelen. Bocsáss meg.
  
VITÉZ Ó, szóra sem érdemes.
  
MÁTYÁS (szünet, majd szinte vidáman) Bizonnyal most már olyan helyen vagy, ahonnan könnyű megítélni, folytatnom kell-e, amit elkezd­tem... Isten akarata szerint való, hogy folytassam?
  
Vitéz hallgat.
    Mátyás hosszasan nézi Vitézt
    Nézlek, nézlek és úgy érzem, megszűnőben a határozatlan­sá­gom... Te vagy a Jel?... Így üzent hát Isten, hogy nyugodtan foly­tathatom a hadjára­tot?
  
VITÉZ Ó, Te valójában egy percig sem vetted komolyan, hogy nem folytatod.
  
MÁTYÁS Ez mintha igaz lenne... De azért most is kikérem a tanácsod.
  
Vitéz hallgat. Szomorúan nézi Mátyást. 
Tegyünk még egy próbát? Írassak még egy levelet a Szent­atyának?
  
VITÉZ Nem tanácsot adni jöttem... Nehezebb most a feladatom. Kö­zölnöm kell veled az Ég akaratát... Nehéz, nagyon nehéz... Mert nem azt fogom közölni veled, amit hallani szeretnél. Istennek tetszők magasztos terveid, és nincs ma ember a földön, aki Isten szeretetét jobban kiérde­melte volna, mint Te, mindazonáltal Isten a győzelmedet elodázza. Győ­zelmed most nem időszerű... Nem a világot fogod elfoglalni, hanem Jézus-Isten szenvedéseit fogod átélni.
  
MÁTYÁS Ó, János atya, Pannonius barátunk egykori jóslatát jöttél emléke­ze­­tembe idézni? „…lennének
egváltód bűn fia, emberiség.” Jól emlékszem? És arra is, hogy a Fény énrajtam ke­resztül jön vissza a Földre? Ó, bocsánat, nem akartam sze­mé­lyeskedni: a Fény a ke­resztre feszített Országomra jön vissza, még­pedig Országom Feltá­ma­­dásának napján…
  
VITÉZ (komor marad) Isten a magyaroktól a szent küldetést nem vonja vissza, de a magyar küldetés mássá válik.
  
MÁTYÁS (előbb nem hiányzik a válaszából az  évődés sem) Ó, most sem mást kérsz Isten ostorától, mint azt, hogy vegye végre vállára a ke­resztet?  (Szünet, majd kitör.) De hiszen a keresztény világ megigazulásá­nak továbbra sincs semmi jele, ezért a had­járatot, melynek végső célja Konstantinápoly elfoglalása, köze­lebbi célja Róma elfoglalása, e hatalmas hadjáratot én semmi­képpen sem odázhatom el! Miért? Válaszomban semmi rejtélyes nincs, mert válaszom mindössze ennyi: a keresztény világot senki más nem tudja most megmenteni, csak én. De ha csak én tudom most megmenteni, akkor nem tétlenkedhetek tovább! Indul­nom kell.
    VITÉZ Jézus Urunk fájdalmával jössz át a Láthatatlan Világba... Ezt kapod hát cserébe a nagy győzelmekért:  Frankfurt, Róma, Konstantiná­poly elfoglalása helyett, de ne ess kétségbe... Semmi okod rá, mert a győztes mégis Te vagy, és ott, ahol nincs tér és idő, Te is át fogod élni győzelmedet, éppúgy, ahogyan most vere­ségedet éled át... Ez hát Isten szava, és neked módodban áll szem­befordulni Isten akaratával.
  
MÁTYÁS Folytatnom kell utamat Róma felé, tudván tudva, hogy Konstantinápolyba Rómán keresztül visz az út!
  
VITÉZ Ó, nem fogtad fel, hogy nem a magam nevében be­szélek… Nem fogtad még fel, hogy győzelmed nem azért marad el, mert Isten megtagadott téged, hanem azért, mert méltónak talált az Ő keresztjére.
    MÁTYÁS Azt vedd tekintetbe, hogy mi van a Szentatyához küldött leveleimben... Először is a kétségbeesés kérdései: vagy lesz ereje megte­remteni azt az egyesült keresztény világot, amely a hitnek és fegyvernek erejével képes lesz győzedelmes hadjáratot viselni a török ellen, vagy magamnak kell hozzáfognom e keresz­tény világ megteremtéséhez... Ért­hetetlenek talán az érveim?
  
VITÉZ Nem érthetetlenek, csak értelmetlenek... Mert most már csak az ítéletnek van értelme... Megismétlem: Istennek tetszők magasztos terveid, és nincs ma ember a földön, aki Isten szeretetét jobban kiérdemelte volna, mint Te, mindazonáltal Isten a győzel­medet elodázza. Isten a magyaroktól a szent küldetést nem vonja vissza, de néped küldetése mássá válik... Igen, győzelmedet Isten elodázza, királyságodat keresztre feszíti ráadásnak... Országod szétesik, néped az Ég Ura ellen küzdő sátán leglátványosabb, leg­súlyosabb ellentámadásának lesz a szenvedő alanya: kivá­lasztott volta a legnagyobb áldozatban teljesedik ki, a legnagyobb áldo­zatban, az abban való belenyugvásban, hogy az Úr Jézus helyett feszíttetik a Magyarok Királysága keresztre… Ha megérted, miről van szó, akkor meg is nyug­szol.
     MÁTYÁS (felüvölt) Nem tudom kimondani, hogy legyen meg Isten akarata, nem tudom kimondani!
  
VITÉZ Népünk hát a kereszt népe marad mindaddig, amíg szükséges; nem áltatlak azzal, hogy rövid ideig... Győzelmed nem azért marad el, mert Isten megtagadott téged, hanem azért, mert méltónak talált az Ő keresztjére.
  
MÁTYÁS (kínlódva) Legyen meg Isten akarata.
  
VITÉZ Nyugodj meg, Isten szeretettje, védettje, kiválasztottja, győ­zelmedet Isten csak elodázza.
  
MÁTYÁS Nem, nem hiszek neked... Ki tudja, ki küldött? Le­hetséges, hogy nem is Isten küldött? Isten üzenetét az Élő Igazság valamelyik méltó megjelenési formája hozta volna... Annyit megérdemeltem volna, hogy Ő hozza...

VITÉZ Ha most nem hiszel nekem, akkor minden szavamat el fogod hinni, amikor az Ég másképpen figyelmeztet: a Duna be­fagy, és a befa­gyott Dunát villámok világosítják meg, oroszlánjaid pedig egyszerre el­pusztulnak, s a budai hollók mind Fehérvárra re­pülnek. De ha akkor na­gyon megijedsz, jussanak eszedbe régi szavaim: a népünk az Ég népe lesz, mert az üdvöt csak a ma­gyarság által érheti el az emberiség… Ki­rályságod keresztre feszíttetik, de az emberiség megváltása csak Magyar­ország fel­támadása által követ­kezhet be… Országod az üdvtörténet leg­fontosabb országa lesz. A Fény a keresztre feszített Országunkon keresz­tül jön vissza a Földre…
  
Vitéz János kimegy.
  
MÁTYÁS (suttogja) Az Úr Jézus helyett a Magyar Ki­rályság feszíttetik keresztre… A Fény a keresztre feszített Országunkon ke­resz­tül jön vissza a Földre. (Felugrik, az ajtóhoz rohan.) Az egész Ta­nácsot, Gergely atyát és a vendégeket kéretem, azonnal jöjjenek! (Visszaül; csendesen.)  „...belenyugszik a fajtánk/ abba, amit közösen oszt ki az égi parancs./ Sőt, ha magunk, hunnok vezekelhetnénk a vilá­gért,/ lennénk megváltód, bűn fia, embe­riség!” (Szünet.) Talán azért kín­zott meg a legrémesebb álom, mert el akartam felejteni ezt a verset... Miért ne felejteném el?... El lehet felejteni? Vagy mégis el lehet fogadni? A magyarság az Ég népe lesz? Az üdvöt a magyarság által érheti el az emberiség?… Miért ne reménykedhetnék mégis abban, hogy legnagyobb örömére vál­hatna a magyarságnak, legnagyobb örömére és nem legna­gyobb fájdalmára, hogy Isten a magyarság sorsát és az én sorsomat össze­kötötte? (Szünet; motyogja.) A Duna befagy, és a befagyott Dunát villá­mok világosítják meg, oroszlánjaim pedig egyszerre elpusz­tulnak, s a budai hollók mind Fehérvárra repülnek.   
  
Besietnek Gergely atya, Kinizsi, Galeotto, Bandini és Tubero. 
Elbóbiskoltam, és rossz álom nehezedett rám, és éppen akkor, amikor legújabb trónbeszédemet fogalmaztam... Az álom szerint az üdvöt a ma­gyarság által érheti el az emberiség… Királyságom keresztre feszíttetik, de az emberiség megváltása csak Magyaror­szág keresztre feszíttetése, majd feltámadása által következhet be. Jól hallottátok: álmom szerint  országom az üdvtörténet legfon­tosabb országa lesz. A Fény a keresztre feszített Országunkon ke­resztül jön vissza a Földre… A hadjárat folytatá­sának szándékától akart eltántorítani az álom, láthatjátok… Nem lett volna illő, hogy elhallgassam ezt az álmot…  Mindazonáltal nem azt szándéko­zom most bejelenteni, hogy nem folytatjuk a nyugati hadjáratot... Aki álmomban megjelent, meggyőzően bizonygatta, hogy Isten üzene­tét hozta… De magamhoz térvén, én már nemcsak azt látom, amit álmomban láttam… Azt látom, hogy a török minden sikerét annak köszönheti, hogy a keresztény világ méltatlanná vált önmagához... Ha nem így lenne, nem zsoldosok, hanem lovagok küzdenének a keresztény hadakban... S ezt  látva csak megerősödik az abban való hitem, hogy Isten akaratából foly­tatom a hadjáratot, indítom el lovagjaimat, egész hadaimat nyugat felé... Róma felé!
  
GALEOTTO Ha Őfelsége folytatja a nyugati hadjáratot, akkor a ke­resztény világot védi... Mert ha nem tisztul meg a keresztény világ, akkor előbb-utóbb elpusztul... Bizonnyal Isten is veszni hagy­ja, ha nem tisztul meg... Megsemmisíti önmagát!
  
BANDINI Igen, ha Őfelsége nem tisztítja meg a keresztény világot, azaz ha nem vet gátat a kereszténység „humanizálásának”, Isten ellen fordulásának: istentelenülésének, akkor a keresztény világ elpusztítja önmagát!
  
TUBERO Ne segítsétek  a királyt önmaga megtévesztésében!
  
ORSZÁGH  Galeotto és társai, Itália leghivatottabbjai, láthatod, elin­dultak megtalálni a királyt... Azt mondják, megtalálták.
  
BANDINI  Hittel hisszük mindannyian, hogy királyunk a ke­resztény világ szent hadjáratát a török ellen csak Rómából irá­nyíthatja!
   
GALEOTTO Az iszlám világ is egyesült az oszmán-törökök kezdemé­nyezésére, akaratából, a keresztény világnak is egyesülnie kell – Mátyás királyunk körül!
  
MÁTYÁS Köszönöm hozzászólásotokat... Nyugodjatok meg: nem bi­zonytalanodom el többé! Hagyjatok most magamra Gergely atyával.
  
Kimennek.
  
Álmomban Vitéz János volt a látogatóm. Arról beszélt, hogy győzel­memet Isten elodázza, királyságom keresztre feszíttetik ráadásnak. Orszá­gom szétesik, népem az Ég Ura ellen küzdő sátán leglátványosabb, legsú­lyosabb ellentámadásának lesz a szenvedő alanya: kiválasztott volta a legnagyobb áldozatban teljesedik ki, a legnagyobb áldozatban, az abban való belenyugvásban, hogy az Úr Jézus helyett feszíttetik a Magyarok Királysága keresztre... El­hihetném, hogy Vitéz János képében az Égi Igazság beszélt velem? Hogy nem rossz álom volt, és következtetést kell levonnom be­lőle?... Nyilatkozz erről, Gergely atya.
  
GERGELY Nem tudok eleget az álmodról.
  
MÁTYÁS Talán csak eszembe jutottak régi vitáim János atyával… Az ő hatalmas hite arról, hogy az üdvöt a magyarság által érheti el az emberi­ség… 
  
GERGELY Emlékszem én is János érsek szavaira: Magyaror­szágon szökken szárba és nő az Égig az üdvnek fája, és addig terebélyesedik, míg ágai körül nem ölelik a földet… 
  
MÁTYÁS Ó, János atya az álmomban nagyon határozott volt: „Jézus Urunk fájdalmával jössz át a Láthatatlan Vi­lágba... Ezt kapod hát cserébe a nagy győzelmekért:  Frankfurt, Róma, Kons­tantinápoly elfoglalása helyett…” Halljam hát véleményedet, Gergely atya.
  
  GERGELY (hosszú szünet, majd csendesen) Kiválasztott­sá­godban én sosem kételkedtem… Eszembe jutnak az uralkodásod alatt történt cso­dák... Kezdve azzal, hogy a Duna befagyott, hogy megválaszthassunk... De hogy a látomásod hiteles-e?
  
MÁTYÁS Az álom – vagy látomás? – szerint nem fognak hi­ányozni elvesztetésem, földi megsemmisülésem évében a mindenki által érthető jelek sem: a Duna befagy, és a befagyott Dunát villá­mok világosítják meg, oroszlánjaim pedig egyszerre elpusztulnak, s a budai hollók mind Fehér­várra repülnek. E jelekkel figyel­mezteti  az Ég a magyarokat, hogy köze­leg utolsó földi órám. E figyel­meztető jelekre én tekintettel leszek, de most – hallhattad nyilatkozatomat – folytatom a hadjáratot. Bízom abban, hogy elhatározásom Istennek tetsző, és bízom abban, hogy a római meg­ko­ro­názásomat az egész keresztény világ örömujjongással fogad­ja... Add áldásodat az utamra.
  
GERGELY Megáldalak.
  
MÁTYÁS Várj... Ha nem álom volt... Ha szembe merünk nézni azzal a lehetőséggel, hogy az Ég üzenetét hallottam, akkor kö­vetkeztetéseket kell levonnunk... Ha nem a keresztény világot fog­lalom el, hanem Jézus-Isten szenvedéseit élem át? Ezt hogy kell értenünk?
  
GERGELY Úgy, hogy Te vagy most az egyetlen király, a Tied most az egyetlen királyság... De ha királyságodat, az utolsó valódi királyságot Isten ke­resztre szánja? Nem egyesül akkor a keresztény világ a török ellen, hanem martaléka lesz a széthúzásnak, hitetlen­ségnek, keresztény farizeusságnak... És más súlyosabbnál súlyo­sabb következményei lesznek.
  
MÁTYÁS Ha Isten üzent Vitéz Jánossal? Nem, nem... Amit Vitéz Já­nos mondott, az nem lehetIsten szándéka…
  
GERGELY (magába mélyed, majd csendesen) Ha Vitéz János szavai­ban Isten üzenete rejlik, akkor ez az üzenet, ó, nem nehéz ezt felfogni, hogy akkor ez az üzenet nem is félelmetes... Istennek világára támadnak rá a sötétség erői, és a magyar királyság esik szét, de nem örök időkre, mert a Királyság, mely Isten helyett feszíttetik keresztre, nem ­semmisülhet meg, hanem csak megsem­mi­sít­hetetlenné válik... 
  
MÁTYÁS Azzal vigasztalsz, amivel látomásomban János atya… „Ne ess kétségbe... Semmi okod rá, mert a győztes mégis Te vagy, és ott, ahol nincs tér és idő, Te is át fogod élni győ­zelmedet, éppúgy, ahogyan rövidesen vereségedet éled át... Isten­nek tetszők magasztos terveid, és nincs ma ember a földön, aki Isten szeretetét jobban kiérdemelte volna, mint Te, mindazonáltal Isten a győzelmedet elodázza... Országod szétesik, néped az Ég Ura ellen küzdő sátán leglátványosabb, legsúlyosabb ellentámadá­sának lesz a szenvedő alanya: kiválasztott volta a legnagyobb áldozatban teljesedik ki, a legnagyobb áldozatban, az abban való belenyugvásban, hogy az Úr Jézus helyett feszíttetik a Magyarok Királysága keresztre.”
  
GERGELY Szépen fogalmazott látomásodban Vitéz János.
  
MÁTYÁS (határozottan) Akár megjelent Vitéz János, akár nem, akár Isten küldte, akár nem, akár képzelődtem, akár nem, én önmagamnak most a nagy készülődés órájában még arra sem ad­hatok időt, hogy megnyu­godjak... Légy te is segítségemre, Gergely atya. Szaladj az országos gyűlésbe, hagyják abba a mun­kájukat, akármit tárgyalnak... A törvénytu­dókat pedig ide kére­tem... Még ma megfogalmaztatom a törvényeket... A törvényeket, amelyekkel a nemzetem túléli a keresztre fe­szítést. (Elbizonytala­nodva.) Vagy ne a törvényalkotással törődjünk, míg meg nem találtuk a méltó választ a rettentő kérdésre, hogy mikép­pen lehet egy országot, egy nemzetet keresztre feszíteni?
  
GERGELY Isten rejtélyes akaratát ne próbáljuk meg meg­fejteni... Mondtam: Isten üzenete nem is félelmetes: Istennek vilá­gára támadnak rá a sötétség erői, és a magyar királyság esik szét, de nem örök időkre, mert a Királyság, mely Isten helyett fe­szíttetik keresztre, nem ­semmisülhet meg, hanem csak megsemmisít­he­tetlenné válik...  De Te szebben fogalmaztál: az üdvöt a ma­gyarság által érheti el az emberiség…  Az emberiség megváltása csak Ma­gyar­ország keresztre feszíttetése, majd feltámadása által követ­kezhet be… A Fény a keresztre feszített Országun­kon keresztül jön vissza a Földre… Nyugodjunk hát meg.
  
MÁTYÁS Megnyugodni... Törvényeket alkotni a Feltámadás előké­szítésére… Tedd, amit mondtam. Indulj az országgyűlésbe.
  
Sötét. 

 

4. kép

Ugyanott. Mátyás és az ország főtisztségviselői, törvénytudói.

   MÁTYÁS (lázas igyekezettel) Át akarom adni a hatalmat egy sérthe­tetlen, megtörhetetlen, visszavonhatatlan alkotmánynak... Ér­tettétek?
  
ORSZÁGH Nem teljesen értjük, felség.
  
MÁTYÁS Törvényekkel kötöm gúzsba a jövendő azon méltatlan kirá­lyainak a kezét, akik árthatnának országomnak!
  
VÁRADI Már hozattál ilyen törvényeket.
  
MÁTYÁS Még akarok ilyen törvényeket... Itt vannak-e mind a tör­vényhez értő tudós férfiak?
  
ORSZÁGH Itt vagyunk, csak...
  
MÁTYÁS Törvényekkel támasztom alá az épületeimet! Ha méltó tör­vényekkel támasztom alá, hiszem, sem tehetségtelen, méltatlan uralkodó, sem ellenség nem lesz képes lerombolni... Kezdjük hát. Mindenekelőtt fogalmazzunk meg egy törvénycikket a vármegyei főis­pánok, illetve alispánok helyzetéről... Lényeges­nek a következőket tartom: választott legyen az alispán és ne a király előtt tegyen esküt, mint a főis­pán, hanem a vár­megye köz­gyű­lése előtt, ezt nagyon világosan fogalmaz­zuk meg! És az alispánnak, a választottnak legyen a megyében irányítói hatásköre, a főispánnak, a kinevezettnek csak ellenőrzési joga legyen! 
  
VÁRADI Figyelmeztetlek, felséges urunk, hogy ennek beláthatatlan következményei lesznek!
  
MÁTYÁS Így akarom!... Azt akarom, hogy a vármegyének ön­kor­mányzata le­gyen, a vármegye ellenállásra legyen képes, a vármegye le­gyen erős ellen­fele minden méltatlan királynak, minden méltatlan király minden  szolgá­jának!
  
ORSZÁGH Felség, Te tudod... Én...
  
MÁTYÁS Mást is találjunk ki annak érdekében, hogy kibővüljön a vármegye jogköre... A megye joghatóságát terjesszük ki a főrendűek fölé is... Folytassuk! Összegezzük, foglaljuk írásba a Szent Korona és a király viszonyát... Mindent foglaljatok írásba... Attól kezdve, hogy már vetettek fogságba magyar királyt azzal a váddal, hogy szembefordult a Szent Ko­ronával... Azt is foglaljátok írásba, hogy a Szent Korona a magyar köz­jogban fölöttese a királynak... Kötelező erejű közjogi tanra gondoljatok... Bizonnyal tudjátok, mit kezdeményeztek a közjog terén elődeink... Fog­lal­játok össze, amit erről tudtok... Olvassátok újra a régi jegyzőkönyveket, okleveleket, országgyűlési határozatokat... Mire gondolok még? (Láza­san.) A Szent Ko­ro­nát a ha­ta­lom tel­jes­sé­ge il­le­ti, tag­ja­i­nak egyi­ke sem tör­het, sem a ki­rály, sem a nem­zet nem törhet a Szent  Korona egész ha­ta­l­mára, az­az telj­ha­ta­lom­ra. És még ezt is tegyétek hozzá: mi­kép­pen a ki­rály sem,  a nem­zet
nem ha­tá­roz­hat­ja meg a Szent Ko­ro­ná­hoz va­ló vi­szo­nyát.
  
BÁTHORY ISTVÁN Sietsz, ó, nagyon sietsz, felséges urunk. Miért?!
  
MÁTYÁS Folytassuk! A magyar állam biztonságos jövendőjének meg­semmisíthe­tetlen alkotmányjogi garanciái legyenek!
  
VÁRADI  Nem értjük szándékodat, felséges úr.
  
MÁTYÁS Megteremtjük a törvényeket, amelyekkel a nemzet méltóvá válik a megváltói léthez... Kivirágzik a kereszt, melyre fe­szíttetik.
  
VÁRADI Nem értjük... Biztosan nagyon fontos, felséges urunk, amit mondottál, de nem értjük.
  
MÁTYÁS Induljatok az országgyűlésbe... Még ma alá szeret­ném írni a törvényeket.
  
BÁTHORY ISTVÁN Igyekszünk, felség.
  
A főurak és a törvénytudók kimennek.
  
MÁTYÁS(letérdepel) Istenem, Mindenem, köszönöm, hogy még hagytál annyi erőt, hogy ezt megtehessem.
   BEATRIX (berohan) Nem értelek! Miért tetted?! Magyarázd meg hitvesednek és barátodnak, hogy miért tetted?... Miért kö­tötted újabb törvényekkel gúzsba a kezedet?! Miért rombolod továbbra is oly elszántan a királyi hatalmat?!
   
MÁTYÁS Ó, te mártudod? Ügyes az embered...
  
BEATRIX Minden utódod átkozni fog... Minden utódodnak az lesz a célja, hogy a törvényeidet visszavonassa!
  
MÁTYÁS Reménykedjünk abban, hogy Isten megvilágosítja elméjü­ket, vagy másképpen akadályozza meg, hogy árthassanak.
  
BEATRIX Mi történt veled, szerencsétlen ember?! Téged én legna­gyobb királyként tiszteltelek... Hogy egy király gyöngítse önmaga és utó­dai hatalmát! Jaj, hova jutottunk?! Mindenki ellened fog fordulni!
  
MÁTYÁS (elmosolyodik) Nem, nem fogom visszasírni a magyar király teljhatalmát. Mert mindössze két eset lehetséges. Első: ha a keresztény világ császára leszek, könnyen el fogom viselni, hogy Magyarországon nincs teljhatalmam. Második: ha nem leszek a keresztény világ császára, akkor a török úgyis elveszi országomat.
  
BEATRIX Szégyelld magad.
  
MÁTYÁS (szünet, majd csendesen) Fáradt vagyok.
  
Sötét.  
 

5. kép

Mátyás lakosztályában, betegágyánál.

   GALEOTTO A király elviselhetetlen fájdalmat él át, de to­vábbra is képtelenek vagyunk felfogni, mi okozza.
  
BEATRIX Nem hallottátok? A király elviselhetetlenül nagy fájdalmat tűr el, ne súlyosbítsátok helyzetét jelenlétetekkel! Ne zavarjátok, azon­nal távoz­zatok!
  
GALEOTTO   A király nem lát titeket, nem hallja a hangotokat, marad­hattok.
  
BEATRIX Engedelmeskedjetek!
  
BANDINI Aki most magára tudja hagyni a királyt, lelke rajta.
  
BEATRIX (sikoltva) Meg fog gyógyulni a király, soha beteg nem volt, meg fog gyógyulni! Akadályozzátok őt gyógy­ulásában, átkozottak! 
  
GERGELY (csendesen) Mondotta nekem Őfelsége, hogy láto­másban látta: nem fognak hiányozni elvesztetése, földi megsem­misülése évében a mindenki által érthető jelek sem: az oroszlánjai elpusztulnak, a budai hollók mind Fehérvárra repülnek, a Duna pedig befagy és a befagyott Dunát villámok világosítják meg.
  
BONFINI (remegve)Befagyott ezen esztendő elején a Duna, és vil­lám­lott a befagyott Duna fölött. Hüledezve néztem, miképpen villámlik a be­fagyott Duna fölött. De nem tudtam, mit jelent, ó nem tudtam, mit jelent.
  
BÁTHORY ISTVÁN A budai a hollók is mind átköltöztek már Fehér­várra... Átköltöztek a budai hollók Fehérvárra, ó, átköltöztek!
  
ORSZÁGH Őfelsége oroszlánjai pedig mind elpusztultak. Ne­kem je­lentették, hogy elpusztultak… De honnan tudhattam volna, miért pusztul­tak el?! Én képtelen voltam olvasni a jelekből…
  
GALEOTTO Már nem érzem Őfelsége pulzusát. Félek, nem tér többé magához.   
  K
INIZSI (ordít) Nem hagyhat minket magunkra a király, nem hagyhat minket magunkra!... Mi lesz velünk nélküle?!
  
TUBERO Azok a villámok a téli égbolton, a befagyott Duna fölött... Én is ámulva láttam… Isten üzent így? Nekem is üzent? Bizonnyal nekem is üzent, de nem fogtam fel, mert méltatlan vol­tam. (Letérdepel.) Ó, most tudtam meg, királyunk, Mátyás, hogy amikor Veled szembefordultam, akkor Istent is megtagadtam. Bocsáss meg nekem királyunk, Mátyás. Bocsáss meg nekem és könyörögj érettem.
   
GERGELY (letérdepel) Ó, mindenható Istenünk, nincs ember a földön, ki szeretetedet és bizalmadat jobban kiérdemelte volna, mint a mi királyunk… Ne odázzad el királyunk győzelmét, add vissza királyunk erejét, mert a keresztény világot senki más nem tudja már megmenteni, csak ő… Soha senki más…
  
Mindannyian letérdepelnek.
  
Sötét, majd függöny.

 

 [1]Szabó Lőrinc fordítása

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap