Márai Sándor Napok

Szerkesztő A, sze, 02/21/2018 - 00:24

 

 

 

 

 

 

 

 

Márai Sándor a 20. századi irodalom nagy alakja, akit az utóbbi évtizedekben újra felfedezett az olvasóközönség. Kassán született, itt kapta egész életére kiható benyomásait a polgárságról. 1948-ban ment külföldre, ahonnan már nem is tért vissza. Márai költő volt, író és újságíró, de mindenekelőtt polgár: európai műveltségű, kassai élményeit és magyarságát olasz és német tanulmányokkal-tapasztalatokkal, filozófiai, esztétikai ismeretekkel felvértező művész. Publicisztikája izgalmas és gondolatébresztő, a történelem tükre a polgár szemével láttatva. Költészete kevésbé maradt meg az utókor emlékezetében, de líránk örök értékű és örök érvényű darabja, a Halotti beszéd hitelesíti Márai költő voltát. A vers fájó hangú vallomás az anyanyelv torzulásáról, az egyéniség és a gyökerek elvesztéséről, az idegenben való feloldódásról. Márainak, az anyanyelv nagy művészének meggyőződése az volt, hogy át kell mentenünk a nyelvünket, mert „ez, csakis ez dönti el majd népünk sorsát”. Regényeivel került irodalmunk legnagyobbjai közé: a Zendülők, az Egy polgár vallomásai, a Csutora, a Vendégjáték Bolzanóban, a Szindbád hazamegy és A gyertyák csonkig égnek régen és ma is kedvelt és elismert olvasmányai a hazai és külföldi közönségnek. Márai nyelve lágyan gördülő, tökéletes stílusú, elegáns és magas szépirodalmi rangú. Kosztolányi és Krúdy rokona ő, a magyar próza 20. századi nagy mestereié, akik ismerték és tudták anyanyelvünk titkait, a minden gondolatot-érzést kifejezni tudó varázsát, az álmok-vágyak képiségét visszaadni képes csodaerejét. Márai tudta, hogy az írás felelősség, Füves könyvében így vall: „Vigyázz arra, hogy ne mulaszd el a pillanatot, amely csak a te pillanatod, műved kivitelének végzetszerűen kijelölt időszaka. Kényelem, szöszmötölés, gyávaság, lustaság néha késleltetik feladatod kivitelét, noha szíved mélyén tudod jól, hogy az idő telítve van azzal, amit rajtad keresztül el akar mondani, s egy pillanatot sem mulaszthatsz, mert elmondja más helyetted, s nem úgy mondja el, ahogyan te jónak és igaznak hiszed. Tudományban, művészetben, irodalomban, közéletben vannak ilyen sürgető pillanatok, mikor egy igazság megérett és ki kell mondani.” Az írástudók felelősségének sajátos megfogalmazása ez, annak a Márai által teljesített kötelességnek a kifejeződése, hogy a művésznek szólnia kell, nem hallgathat. Persze ehhez önismeret – a saját képességek ismerete – és küldetéstudat szükséges. Márai Sándor hitt a küldetésben, abban, hogy az embernek a földön szerepe van. Ezért írta panaszosan-vádlón: „Ez a kor mintha már csak élni akarna, szerep és küldetés nélkül. Én azt hiszem, így nem lehet élni.” Hazajöhetett volna, ha akar. De – hitével, világlátásával – a hazatérés nem fért volna össze. Ő így gondolta. Nem akart visszatérni oda, nem lehetett helye neki, a polgárnak ott, ahol az elnyomás, a tudatos-szándékos pusztítás uralkodott. Figyeljünk a szándékos szóra, s vessük össze azzal, amit A gyertyák csonkig égnek című regényben olvashatunk! „Az ember nem azzal vétkezik, amit csinál, hanem a szándékkal, amellyel elköveti ezt vagy azt. Minden a szándék... Egy ember elkövethet hűtlenséget, aljasságot, igen, a legrosszabbat is, gyilkolhat, s belülről tiszta marad. A cselekedet még nem az igazság. Mindig csak következmény, s ha az ember egy napon bíró és ítélni akar,...meg kell tudnia azt, amit indítóoknak neveznek. ...” Márai kikötötte, hogy művei addig nem jelenhetnek meg Magyarországon, amíg az orosz hadsereg itt állomásozik. Ismerte, tudta a szocializmus szándékát, ember és Isten elleni indítékait, hite szerint ezért nem jöhetett haza. Életműve a 20. századi európai történelem válságos-szörnyű helyzeteire (a világháborúra, a kommunizmusra és szocializmusra, az emigrációs létre) adható egyféle válasz. Mert létezik több is – azoké, akik nem mentek el, azoké, akik elhallgattak… Márai válasza hiteles volt, de bizonyosan vívódásokkal is teli. Életét önkezével zárta le, ez is egy választás, ez is egy válasz volt.

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap