Március 10., A Székely Szabadság Napja!

Szerkesztő A, szo, 03/10/2018 - 00:16

 

 

 

 

 

Ez a nap Székelyföld önrendelkezésének újra megfogalmazásáról szól, ami nem egyedülálló óhaj és kívánság az Európai Unióban.

  Székelyföld több mint egy évezreden keresztül az egykori történelmi Magyarország keleti területén helyezkedett el, sajátos önrendelkezéssel, autonómiával. Jól körülhatárolható földrajzi-történelmi-néprajzi tájegység, melynek  10.876 km², területe közel 500 települést foglal magába. Lakossága 808.827 fő, s ennek több mint 80%-a magyar nemzetiségű.

 Összehasonlítva Székelyföldet néhány európai országgal, mint Málta 316 km² területtel és 381.603 lakossal, Ciprus 9.251 km² területtel és 754.064 lakossal vagy az Európai Unióban igen jelentős szerepet játszó Luxemburg 2.586 km² területtel és 429.080 lakossal, láthatjuk, hogy Székelyföld 10.876 km² területtel és 808.827 lakossal (1992-ben) méltán létezhetne, önálló államként is, akkor miért ne létezhetne önálló önkormányzati régióként.

A székely önkormányzatiság kezdete pontosan nem állapítható meg, de csírái kitapinthatóak már a XII.-XIII. századtól, sőt Anonymus vagy Kézai Simon Magyarok krónikája is utal a székely nép korai szervezettségére. Krónikáink arról tanúskodnak, hogy a Kárpát-medencében élő székelyek megtudva azt, hogy Árpád fejedelem vezetésével a magyarok Pannóniába akarnak bevonulni, kimennek Ruténiába találkozni Árpád magyarjaival, hogy segítséget nyújtsanak a hadműveletekhez. Kézai Simon krónikája arról tanúskodik, hogy a székelyeknek már Árpad fejedelem idején is volt hadseregük.

  Mátyás király idejében, 1466-ban az erdélyi vajda Zabolán összefoglalja és kiadja a „székelyek törvényeit és jogait”. A székelység jogait az 1499-es kiváltságlevelet megelőzően főleg a szokásjog szabályozta, melyeknek nagy részét nem foglalták írásba. A székelyek közgyűlését vagy nemzetgyűlését 1505-ben foglalják először írásba.

A székely önkormányzat alappillére, a székely falutörvény már 1581-től írásban megfogalmazódik. A falugyűléseken a közösség minden tagja részt vehetett. Ezeken a gyűléseken alkották meg a falutörvényeket.

A székelység önkormányzatisága az 1867-es kiegyezés után, ha fel is éled rövid időre, hamarosan mindinkább háttérbe kerül. A modernnek gondolt területi, közigazgatási reformok oda vezetnek, hogy felszámolják a több évszázados hagyományokon alapuló székely önkormányzatiság rendszerét és az egységes szervezésű Magyarországon a vármegye-rendszert vezetik be.

Nicolae Ceauşescu kezdeményezésére az erdélyi magyarság megmaradásának utolsó menedékvára is összeomlott, ugyanis az 1968. évi I. törvénnyel felszámolták a Maros Magyar Autonóm Tartományt.

 

A székelyek azonban soha nem mondtak le autonómiaigényükről és a Ceauşescu kommunista diktatúrájának bukása után a székelység legjobb gondolkodói 1990-től egyre gyakrabban kezdték hangoztatni az önkormányzatiság eszméjét. A megvalósításhoz azonban nem elégséges az álmodozás, vagy a tengerparti üdülőkben köttetett paktum, mely akár nemzetárulásnak is nevezhető, hanem bátor, magyar emberek kemény kitartó megalkuvás nélküli, önfeláldozó munkájára van szükség.
 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap