Március 15. a Petőfi-csontok árnyékában

Szerkesztő A, p, 03/15/2013 - 20:59

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kitűző, amelyre mindenki  saját véleményét írhatja

 

Ünneplünk, mint ilyenkor mindig. Vagy mégsem? Évente kitűzzük a nemzetszínű kokárdát, és méltatjuk a bátor márciusi ifjak tetteit, a magyar szabadságvágy Habsburg-korabeli kinyilatkoztatását. Azután valaki elszavalja Petőfitől a Nemzeti dalt. A „Talpra magyar, hí a haza, itt az idő, most, vagy soha” sorokat hallgatva fájlaljuk, hogy nem járulhatunk főhajtásra a lánglelkű nemzeti költőnk sírjához. A hivatalos „magyar” történelemtudomány szerint Petőfi Sándor 1849. július 31-én elesett a segesvári ütközetben, és csontjai tömegsírban nyugszanak.

„Vagy mégsem!?”- tesszük hozzá immár 23 esztendeje, amióta a Morvai Ferenc szponzorálta kutatócsoport a szibériai Burguzinban megtalálta költőnk csontjait. Félreértés kizárva. Az összes testi ismertetőjegy azonossága, tanúvallomások, az elhunyt verseinek stílusa mind ezt bizonyítják. De még ennél is nagyobb bizonyíték az idegenlelkűek táborában beindult összehangolt csalás és hazugságáradat. Bizonygatják, a Petőfi-csontváz egy zsidó nőé volt, és a Magyar (?) Tudományos (?) Akadémia gyűjteményében nincs, soha nem is volt az a Petőfi-hajtincs, amit Szendrei Júliáéval helyeztek ott letétbe.  Ennek a hajtincsnek egyetlen szálával, vagy Petőfi édesanyjának egyetlen csont-darabkájával ugyanis elvégezhető lenne a DNS-azonosítás. Végképp kiderülne, hogy a bizonyítékok helytállóak, s méltó kegyelettel helyezhetnénk Petőfi csontjait hazai sírjába, amely a magyarságtudatot erősítő nemzeti zarándokhellyé válna.

Ha az idegenlelkűek annyira biztosak az igazukban, miért nem vállalják a hazafias oldal, a „Petőfieskedők” földbedöngölését a csontok azonosításával? Netalán ők maguk tudják kétséget kizáróan, hogy a barguzini csontváz kétségtelenül Petőfié?

Az elmúlt hetekben heves indulatoktól sem mentes találkozó zajlott le a Magyarok Világszövetsége rendezésében. A Petőfi-sír feltárását vezető régész bevallotta, hogy a Magyar(?) Tudományos(?) Akadémia elnökének megbízásából vett részt a barguzini expedícióban. Morvai Ferenc csak ekkor, 23 év után tudta meg, hogy az ellenoldal emberének akcióját pénzelte. A sír feltárása alkalmával titokzatos módon eltűnt a Petőfi koponyához tartozó, néhány hajszálat tartalmazó kis bőrdarab. A lelet, amely az MTA tulajdonában lévő (leleplezés után hirtelen megkerült) Petőfi-hajtinccsel könnyen azonosítható. A Burguzinból eltűnt Petőfi-haj hollétére az MTA elnöke által megbízott régész kitérő választ adott. A Morvai-expedíció tagjai feltételezik, hogy a sírból előkerült hajszálak őket megelőzve érkeztek Magyarországra, és laboratóriumokban azonosítva egyértelműen igazolták, hogy a sír Petőfi Sándor csontjait tartalmazza. Ezzel magyarázzák a beindult hatalmas hazugság- és rágalomhadjáratot. A csontok nyilvános azonosításához a Magyar(?) Tudományos(?) Akadémia nem hajlandó feláldozni egy hajszálat a Petőfi-hajtincsből, a forradalmi(?) magyar kormány pedig egy csontdarabkát a költő édesanyjának sírjából. Kérdezzük meg őket, miért nem?

Petőfi Sándor magyar kultúránk kiemelkedő alakja. Az iskolában Petőfi verseken keresztül tanultuk nyelvünket. „Ej, mi a kő, tyúkanyó kend…”. Tőle erednek szerelmi költészetünk legszebb sorai: „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…”. Tőle tanultunk hazafiaknak lenni: , „Akasszátok fel a királyokat…”, vagy „Talpra magyar, hí a haza…!”. Kik merészelik elhazudni, megakadályozni a magyar nemzet költőjének, Petőfi Sándor csontjainak azonosítását, méltó temetését? Azok a hatalmasságok, akiket a magyar nép emelt magas posztjaikra és közpénzen tart el úri módon?

Ez a március 15-e nem a Habsburgok gyalázatáról szól. Ez a március idusa egy másik gyalázatról szól. A hazugok nem hitegethetnek bennünket tovább, Petőfi 23 éve közöttünk van! A bűnösöknek törvény előtt kell felelniük az elkövetett csalásokért, az elszabotált azonosításért. A nemzet megköveteli, hogy legnagyobb költője, forradalmára, nemzeti hőse az őt megillető, méltó helyen nyugodjék.

Ezt kívánja tőlünk Március 15-e is!

Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő. most, vagy soha!

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap