„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort…”

Szerkesztő A, szo, 08/08/2015 - 00:08

 Talán nincs is olyan magyar a világon, aki ne ismerné, vagy legalább ne hallotta volna Kölcsey Ferenc egyik leghíresebb aforizmáját „Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” Azt is mindenki tudja, hogy az idézett sor Huszt c. költeményéből való. Azt viszont talán kevesebben, hogy hol, melyik elszakított nemzetrészen található a város, s maga a helyszín, ahol a fenti sorok születtek. Kölcsey Ferenc 1831-ben írta az epigrammát.  Többször járt a Máramarosi koronavárosok vidékén, például 1838-ban várhegyi fürdőzései alkalmával a Huszt melletti Visken. Ennek emlékére 2012-ben a helyi magyarság a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola falán emléktáblát avatott.

    A 330 m magas hegykúpon épült, a Tisza és a Nagyág találkozásánál fekvő huszti várat már Kölcsey Ferenc is romvárként énekelte meg. Mégis érdemes időt és fáradságot fordítani a romok megtekintésére, mert áthaladva az épen maradt nyugati kapu boltíve alatt, s a megmaradt várfalak közt sétálva csodálatos kilátás nyílik az ezüst szalagként kanyargó Tiszára és a Máramarosi-medencére. A Tisza partjáról nézve a várhegy oldalában a Trianon előtti időben látható volt még a fenyőfákból kialakított Szent Korona. A cseh érában tüntették el az egykori Rákóczi-házat övező erdővel együtt.
    A vár bejáratát jobbról négyszögű bástya védte. A felső várban volt a várnagy háza, a kaszárnyák, a lőportorony és a kút. Az alsó várban templom, lakó-és gazdasági épületek, börtön és kazamaták voltak.
   A huszti vár elsősorban a máramarosi só útjának őrzője volt, de fontos stratégiai szerepet is betöltött: a Toronyai-és a Tatár-hágó védelmét. Nem véletlen tehát, hogy a királyi uradalom központja lett, s döntő szerepet játszott Magyarország legfiatalabb vármegyéjének a kialakulásában.
    Első írásos említése 1353-ból való. Zsigmond király a Drágfyaknak adományozta a várat, 1405-tól a Perényiék bérelték, majd Hunyadi János, később Hunyadi Mátyás birtokolta. A mohácsi vészt követően, Magyarország széthullása után Huszt vára az Erdélyi Fejedelemséghez kerül, kulcsfontosságú szerepet tölt be, Erdély kapujaként emlegetik. Fénykorát Bethlen István és Rédey Ferenc főispánok idejében élte.
     Az 1700-as évek elején a Rákóczi-szabadságharc egyik központja volt az erődítmény, a szabadságharc végén a császári helyőrség állomáshelye lett.
    1766-ban egy éjszaka alatt a várba három helyen is villám sújtott, a tűz hatalmas pusztítást végzett. Mária Terézia megígérte ugyan a vár újjáépítését, de végül sem ő, sem II. József nem járult hozzá a felújításhoz. a kaput. A vár lakóinak jelentős része a romok között lelte halálát. A vár, romba dőlt. Egyik útján II. József megszemlélte ugyan a várat, de nem járult hozzá újjáépítéséhez. A helyőrséget a munkácsi várba telepítette át, és engedélyezte köveinek felhasználását a huszti római katolikus templom építésénél. A vártemplom harangja napjainkban a katolikus templomból szólítja misére a híveit. Utolsó épen maradt bástyája 1798 nyarán dőlt le.

   Ma a várat szinte teljesen benőtte a növényzet, de romos állapotában is nagyszerű látványt nyújt. A romjaiban is méltóságos huszti várat Kölcsey Ferenc Huszt c. költeményével tette halhatatlanná.

     Ám nem a vár volt Huszt egyetlen erőssége. Az 1594-es tatár támadást követően a város magisztrátusa határozatot hozott arról, hogy a település belterületén is kell emelni egy erődítményt. Így a következő esztendőben támpillérekkel megerősített, masszív kőfalat húztak a református templom köré, s ezzel megszületett a huszti templomerőd, mely ma is áll a város központjában.

   Az 1717-es utolsó magyarországi tatárjárást követően békés évtizedek köszöntöttek a városra is. A kézműipar a XIX. században élte virágkorát. Rengeteg csizmadia, sok tímár, szűcs, kerékgyártó, kalapkészítő élt és dolgozott a településen, s híres volt a huszti vásár, melyre messzi településekről is elszekereztek az árusok és a vásárlók. 1910-ben 10292 lakosa volt a városnak, 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német. A legutolsó népszámlás adatai alpján 31900-an lakják a települést, akik közül 28500-at tesz ki az ukránok, 1700-at a magyarok, 1200-at az oroszok és 100-at a cigányok száma.

   A Huszt című epigrammában Kölcsey a dicső múlttal szemben a jelenre hívja fel a figyelmet. A jelenben kell cselekedni, és nagy dolgokat kell véghez vinni. Ma már nem kőből emelt bástyák, hanem társadalmi szervezetek védelmezik az asszimiláció által fenyegetett huszti magyarságot. Ha valakire, rájuk valóban igazak Reményik Sándor sorai, melyek hangsúlyozzák: ne hagyjuk a templomot és az iskolát. Lássuk hát, milyen munkát végeznek a közösségépítés terén a huszti magyarok.

– 1989-ben alakult meg a helyi magyarságot tömörítő szervezet – tájékoztat Puka Éva elnök, a magyar tannyelvű általános iskola igazgatóhelyettese. – Jelenleg 887 tagunk van, de megjegyezném, hogy tavaly 165 belépővel bővült a tagság. A református erődtemplom parkjában két emléktáblát avattunk a "málenykij robot" áldozatai, illetve a 2. világháborúban elesett honvédek tiszteletére, két éve pedig, rendbe hoztuk az első világháborús magyar katonatemetőt. A város magyar tannyelvű általános iskolájával együtt rendszeresen megemlékezünk március 15-ről, október 23-ról, megünnepeljük az anyák napját, februárban pedig farsangi batyubált szervezünk.

    Most pedig térjünk rá az ukrán nacionalista beállítottságú Dzsanda polgármester által a korábbi években többször is támadott, magyar tannyelvű általános iskolára.

– Az oktatási intézménynek jelenleg nyolc elsős és ugyanennyi 9. osztályos tanulója van – tájékoztat beszélgetőtársam. – A végzősök a Técsői Magyar Tannyelvű Líceumban, a Munkácsi Szent István Líceumban, a helyi ukrán tannyelvű középiskolákban, a Huszti Erdészeti Technikumban vagy a Munkácsi Technológiai Főiskola Nagyszőlősi Kihelyezett Képzésén tanulnak tovább, a középiskolát elvégzett volt diákjaink pedig a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, az Ungvári Nemzeti Egyetemen, illetve magyarországi felsőoktatási intézményekben folytatják tanulmányaikat. Egy egykori tanulónk ma már földrajzot tanít az alma materében. Van öt szaktantermünk: informatikai, matematikai, biológiai, magyar nyelv és irodalom, illetve ukrán nyelv és irodalom. A számítógépes szaktantermünkben hat komputer található, melyeket 2004-ben adományozott az iskolának egy korábban Ukrajnából Amerikába kivándorolt emigráns. A közelmúltban kaptunk egy házimozi-rendszert magyarországi barátainktól, s egy kivetítővel is rendelkezünk. Könyvtárunk pedig több mint ötezer kötetet tartalmaz, sok szépirodalmi kiadványt kaptunk Magyarországról, illetve a helybeli magyar lakosok adományaiként.

– Egyházközségünk mintegy 1500 hívet számlál – mutatja be a Huszti Római Katolikus Gyülekezetet Tóth István, a hitközség kurátora. – Sajnos, fogyatkozik a magyar közösség. Sok a vegyes házasság, melyekben az ukrán nyelv dominál. Templomunk alapkövét 1799-ben rakták le, s 1824-re épült fel a szentegyház, melyben 1995-ben végeztünk el nagyobb karbantartási munkálatokat, többek között kívül-belül felújítottuk az épületet. 2007-ben modernizáltuk a fűtési rendszert, két-három évvel ezelőtt helyreállítottuk a Fájdalmas Szűzanya-oltárt, tavaly pedig átszereltük a világítási rendszert, s kicseréltük a bejárati ajtót. Tervbe van még véve a tető átfedése, de ehhez nagyon nagy összeg szükségeltetnék. A plébánia egyik felét 1995-ben, a másikat pedig 1998-ban kaptuk vissza. Teljesen felújítottuk az épületet, bevezettük a földgázt, a vizet, s csatornáztuk a plébániát. A munkálatokhoz nagy segítséget kaptunk a Nagyszőlősi Ferenc-rendi Missziótól, illetve a Karitásztól, s a gyülekezet tagjai is sokat dolgoztak az építkezésen.

   Plébánosunk Szulincsák Sándor atya szerdán, pénteken, szombaton és vasárnap tart misét. Vasárnap a magyar nyelvű istentiszteletet követően ukránul is misézik, mivel sok ukrán tagja is van a katolikus gyülekezetünknek, szombaton pedig gyermekmisére kerül sor, melyen a tisztelendő úr a gyermekek szintjén magyarázza meg az evangéliumot. Jelenleg mintegy 150 gyermek részesül vallásoktatásban, a magyar és az ukrán gyerekek egyaránt az anyanyelvükön sajátíthatják el hitünk alapjait. Emellett pedig plébánosunk hetente egyszer a felnőttek számára is tart hittan foglalkozást.

    Végezetül pedig szólnék pár szót az egyházi könyvtárunkról, mely egyaránt tartalmaz egyházi és világi műveket. Sok kötetet kaptunk a Munkácsi Római Katolikus Püspökségtől, illetve a püspökségen keresztül Magyarországról. Ezenkívül, helyi magyar lakosok is adományoztak kiadványokat az intézménynek, s nemegyszer előfordult, hogy a Magyarországra kiköltöző családok könyvtárunkra hagyták a könyveiket.

– A Huszti Református Egyházközség a vidék egyik legrégibb protestáns gyülekezete – magyarázza Józan Lajos lelkipásztor. – Huszti Lovász Tamás helybeli plébános, prédikátor tevékenysége folytán már az 1520-as években megindult itt a hitújítás, s történeti adatok bizonyítják, hogy 1546 és 1547 folyamán a többi máramarosi koronavárosban is Huszti Lovász Tamás terjesztette a megreformált hitet. A reformációt követően egész Huszt protestáns lett, s ha összeadjuk a várban szolgáló katonaság, valamint a városi lakosság létszámát, több száz főből állhatott a gyülekezet. 1710-ben viszont nagyban sújtotta az egyházközséget a pestisjárvány, az 1742-es, egész Európát meggyötrő járvány következményeként pedig szinte a felére csökkent a gyülekezet lélekszáma. Az 1780-as, II. József által elrendelt népszámlálás szerint ekkor 166 református élt a városban, ám a XIX. század végén már ötszáz fő alkotta az egyházközséget, 1942-ben pedig 610 reformátust írtak össze. Ám elkövetkeztek a második világháborút követő vészterhes évek, amikor felére csökkent a hitközség, harminc éve pedig kétszáz fő körül mozog a gyülekezet lélekszáma, s elszomorít bennünket, hogy jelenleg erőteljes fogyási tendenciát mutat. Öreg templomunk az elmúlt évek alatt megújult, s régi források alapján visszaállítottuk az eredeti templom-, illetve a négy fiatornyos toronytetőt. Egy éve restauráltattuk a 150 éves orgonánkat, az idén pedig restauráltatni szeretnénk a szószék kétszáz éves, barokk koronáját. A parókiát nem kaphattuk vissza, mert azt még a szovjetkorszakban, a településrendezés során lebontották, 1995-ben viszont visszakaptuk a volt kántortanítói lakást, s ezt rendeztük be parókiának, melyben helyet kapott egy gyülekezeti terem is. Teljesen fel kellett újítanunk az épületet, több munkánk volt vele, mint ha építettünk volna egy új paplakot. Az egyházközség önerőből végezte el a munkálatokat. A parókia gyülekezeti termében tartja meg a tiszteletes asszony, Józan Erzsébet a hittanfoglalkozásokat (jelenleg 18 gyermek tanulja a vallástant), s itt kerítünk sort a bibliaórákra is. Emellett a diakóniai munkáról sem feledkezünk meg, látogatjuk a betegeinket, vigaszt viszünk nekik, s van három szegény magyar család, melyek minden hónapban pénzsegélyt kapnak a gyülekezettől.

Megállapíthatjuk hát, hogy bár az asszimiláció hullámai folyamatosan rombolják a huszti magyar közösséget, azért még nem omlottak le a "bástyák". A huszti maroknyi magyarság hű marad Kölcsey soraihoz.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap