Mestörpista

Bodor Miklós László, cs, 01/25/2018 - 00:08

"...Megkondult valahol egy harang. Zengő hullámai

mintha megütötték volna a többit is, mert az összes

harangok felkiáltottak és a város felett összeverődött

jajgatásuk. ...

- Most írják alá a békeszerződést, Trianonban - mondta Koltóy.

- Erdély az oláhoké, Felvidék a cseheké, Bácska a szerbeké. Azt mondják: aranytollal írják alá és olyan tintával, melyet kitörülni többet nem lehet ...

- Látjátok ezt a noteszt?- felemelt tanári noteszét.

- Én ezt úgy kaptam ráadásnak az öreg Zakariástól És ceruzával  írok bele Közönséges grafitceruzával, de amit beleírok, ezzel a kopott kis könyvecskével érintetlenül meg lesz akkor is, amikor az a híres pergament, aranytollával, vegytintájával,ködösfejű hitvány embereivel régen szétporlott már. mint ahogy szétporlik minden hazugság."

 

X

 

 

 

Születésétől az 1945- ös sors fordulásáig

 

Gölle község iskolamesterének házában 1900. január 25.- én kisgyermek született. István névre keresztelte a helyi esperes plébános, anyai ágon rokonuk.

Fekete Árpás, és Sipos Anna házasságából hét gyermek született.

Két csecsemő sírja a Göllei földben, az utolsó kislány Kaposváron nyugszik.

Egyetlen fiú gyermekként élte meg a felnőttkort. Viszont az élénk kisfiú egymaga okozott annyi gondot, bosszúságot, egyszersmind örömet, mint másik három húga együttesen.

Ezek a csínyek,tapasztalatok lettek viszont témái később létrehozott irodalmi műveinek.

Szigorú, kemény erkölcsű édesapjának bosszúságai a mi, olvasók örömére, épülésére szolgálnak.

Megjelent kötetei másfél millióra rúgnak. Ha minden könyve csupán egy embert gondolkodtat, szórakoztat el, az már sokkal - de sokkal több, mint annak a fanyalgó az embert, művet lekicsinylő "professzornak", aki előadása közben az alábbi"méltatást" tette:

A bölcs, mindent tudó, és mindent meg fellebbeztet hetetlen módon ítélő fő irodalmár sorolta az írótársadalom képviselőit. Egy tanítványa jelentkezett

-           És Fekete Istvánról mi a véleménye professzor úrnak? - kérdezte.

-           Fekete István? Az nem író! - intézte el lefittyedt ajakkal, egy mondattal az önjelölt főítész.

 

A tanító élénk természetű kisfia a szülőfalu határában kalandozva, máskor a maga körül talált öregek mellé bújva gyűjtötte az élményeket. Az élmények sokszor örömteliek, máskor mélységesen szomorúak, meghatóak voltak. Amilyen az élet.

És amilyen hangulatúak lesznek később Fekete István írásai. Mindenkor igazak. Írásai azért megkapóan jók, mert mélységes, már gyermekkorában felszívott természet, és szülőföldjének mély szeretete, alapos ismerése sugárzik belőle.

Futó Kati nénitől, háztartásuk segítőjétől hallott először a márványkecskéről, a Puszta-templom, Palánkos, Cifranád regéjéről.

Öreg, megtört pásztorember felelőtlen szerelméről szóló tragikus történetet hallott, raktározott el a, írt meg a Cönde csordakútjáról. Ugyancsak a Cönde odvas, ős öreg nyárfájának költött, de akár igaz története is azért örökéletű, mert az a kisfiú elraktározta elméjében.

 

Által vált halhatatlanná a tüdővészben elhunyt tehetséges, szegénynél is szegényebb Puska Péter, Tóka Jóska, a nála is nagyobb lókötő Görbic Pista, meg a hely hiányában fel nem sorolható többiek. Itt találta az első patyolat tiszta gyermek szerelem, az ibolya termő tavaszi időben, Kovács Ilonka iránt.

Nem szépíti időnként, gyermekkori rosszaságát sem. Törlesztés című önvallomásnak is felfogható novellájában emléket állít váratlanul elhunyt Király Ferkó néven szerepeltetett barátjának.

 

X

 

'S mert minden jó elmúlik egyszer a ballagó idő miatt, apja úgy döntött, hogy

beköltözteti családját a közeli Kaposvárra.

A megállapodott Göllei évek után szegényesebb évek jöttek.

Itt mindjárt utol is érte az első kudarc. Gimnáziumi tanulása rosszul sikerült . Könnyebb iskolát kellett választani számára, melyet sikerrel el is végzett.

Tizenhárom éves, amikor legkisebb testvére,alig másfél hónaposan meghal Kaposvárott.

 

1917 telén önkéntesként bevonult katonának.  Hadiérettségit tesz.

Az összeomlást, vörös terrort, Trianont helyesen, nemzeti tragédiaként éli meg.

Katonaként végzi el a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémiát.

A katonaként kapott tanulási lehetőségért egész életében hálás mid az Alma Maternek, mind a hazának. Két esztendővel halála előtt kiadott gyűjteményes kötetét, Barangolásokat egykori patinás iskolájának ajánlja.

A frissen végzett gazdász gyakornok Bakócára kerül Majláth György gróf birtokára. Itt már rendszeresen ír munkája mellett, bár a kezdő írók "rendes" módján írásai egyelőre a fiókot terhelik. A segédtiszt a falu életében az intelligencia legalsó fokán áll ugyan a közmegítélés szerint,de mégis oda tartozik. Lehet,hogy csak azért,mert távollétében  van kin nyelvet köszörülni...

Mégis, ritka és laza hova tartozásnak köszönhetően megismeri leendő feleségét.

Piller Edith a helybeli főorvos leánya.

Mikor sokadik próbálkozásra Nirnsee Ferenc birtokán kap vezető gazdatiszti állást, és az állással járó biztos anyagi háttér lehetőséget ad a házasságuk megkötésére.

1929. december 12.-én kötöttek házasságot Bakóca római katolikus templomában. Ajkára költöznek, és 1941.-ig élnek itt.

1930-ban születik kisleánya Fekete Edit, két év múlva pedig István nevű fia.

Apjától a Göllei években megtanulja, hogy mindenkihez, gazdától kiscselédig tisztelettel szóljon. Megbecsülést tekintélyt szerez hivatalában.

A Gazdaság, tudása révén fellendül. Nemesített vetőmagjai, díjakat nyerő tenyészállatai országos hírre tesznek szert.

Munkája ellátása mellett ír.

Jóllehet első verse a Zászlónk c. Cserkész Újságban 1916. évben kerül nyomtatásba, kapcsolatok, lehetőségek híján a törleszkedéshez nem szokott ember nem jut el az irodalmi Parnasszust őrző cerberusokig...

Pedig írásai jók.

Néha, nagy merészen egy-egy írást - felesége ösztönzésére -  elküld a Nimród szerkesztőségébe. Az írások megjelennek, tárgyilagos, építő bírálatot is kapnak, és válasz levélben  meghívást kap, hogy személyesen is megismerkedjen a szerkesztőség munkatársaival.

1936- ban megírja A koppányi aga testamentumát - első regényét - mellyel első díjat nyer. Három év múlva 1939-ben újabb országos sikert ér el Zsellérek c. regényével.

Harsányi Zsolt halálával tagjai közé választja a Kisfaludy Társaság. Közben írásaival betör a színpad világába. Sikerrel játsszák a Nemzeti Színházban a Hajnalodik című darabját.

A mozikban sikeres a Dr. Kovács István. Forgatókönyvéből készül a sikeres Aranypáva. További  forgatókönyvei: Féltékenység, Túlsó part

A lapot ugyan inkább a főszerkesztő bátyja Katona István gondozza, mégis a természettudós, Afrika - vadász mély természetrajzi tudása teszi tekintélyessé.

Kittenberger Kálmán, és Fekete István között a vadászat, a természetvédelem szeretete mély, tiszteleten alapuló barátságot szül.

A barátok köre aztán kiterjed az igaz, elkötelezett vadászok körére.

Bekerül a vadászat, természetvédők legbelsőbb, körébe. Csathó Kálmán a Nemzeti Színház főrendezője becsüli a vadászt,és az írót egyaránt.

Gróf Széchenyi Zsigmond a mindenkori magyar vadászirodalom legkiválóbb művelője, a Földművelésügyi Minisztérium vadászati Osztályának nagytekintélyű vezető tisztviselője, Vertse Albert zoológus, a Magyar Madártani Intézet igazgatója, és Tőrey Zoltán, a Magyar Filmiroda igazgatója, és Wass Albert , mind barátaivá válnak.

Hívásukra Budapestre költöznek, és írói pályája kiteljesedik.

Pályáját legkivált a vadász, irodalmár, színházi rendező, Csathó Kálmán egyengeti, írásai megismerése után, de felkarolja a kor író fejedelme Herczeg Ferenc is.

Sikereit a felpártolói mellett remekműveinek köszönheti.

 

 

X

1945 után

 

A kommunista hatalom, az írásait átható keresztény, hazafias, nemzeti gondolkodást nem bocsátotta meg neki.

1949-ig a Földművelésügyi Minisztériumi Oktató és Propagandafilm Osztályán, átszervezést követően a vadászati Osztály volt előadói állásában meghagyják, de a tisztogatásnak ő is áldozatul esik.

Szó szerint is. A tisztogatást egyik szeme, félig levert veséje bánja.

 

Írói hivatásról sokáig szó se lehet. Alkalmi munkákból él. Volt uszály kísérő a Dunán, patkányirtó Tatán, kertész Budán. Bármi, ami segít családjának a túlélésben.

A Vigília, az Új Ember rendszeresen kiadja írásait,de jövedelmet az édes keveset jelent.

Barátai tanári állást szereznek neki Kunszentmártonban, a Halászmesterképző Iskolában. Embersége, tudása hallgatói, és az iskola vezetése egyaránt elismerik. Halbiológiát tanít, magas fokon, és Halászat címmel máig használatos tankönyvet ír.

Esténként ír. Itt készül a sokkal később nyomdába kerülő Lutra a vidra-regény. A Kele, a gólya-regény, és a furfangos Kata kotlós kisregénye, a 21 nap.

1954-ben fél szemére,sérült veséjére,és szívpanaszaira hivatkozva nyugdíjazzák. Ettől kezdve írásainak élhet, de a kiadók elutasító  viselkedésével nem birkózhat meg!

Végül Bölöni György, az Írószövetség ülésén nyíltan mellé áll.

A nyílt kiállás a gerinctelen kiadói oldalt meghátrálásra kényszeríti.

Először a Magvető köt szerződést a Kele.

1954 ben az Ifjúsági Könyvkiadó szerződést köt a Lutrára, majd a Bogáncs, Tüskevár, és a Vuk

Nagy példányszámban a könyvesboltok polcaira kerül a Halászat 1955.

 

Ifjúsági írónak pecsételik, de könyveit sokszor a szülők olvassák ronggyá!

 

 

 

Önéletrajzi művében, mindenekfelett,késő öregkoráig szeretett apai ági nagymamája haláltusája napjaira emlékezve írja:

"Csak: voltam, mert - lettem...

És jó volt így lenni, mert ebben az állapotba semmi nem volt jó, és semmi nem volt rossz...

Kertünkben sötét volt már, felettem a csillagos ég, és csak magamon múlott, hogy a magasság csillagait nézzem vagy kertünk kapor - és városszagú sötétségét.

De ebben a sötétségben csattogva rohan valahol a vonat,és viszi-viszi szomorú és már nem reménykedő apámat."

 

Magyar Ferenc, az Új Ember főszerkesztője

„Együtt lélegzel most is a nagy nádasok hajlongó lélegzetével, együtt repülsz a dankasirályokkal, a fecskék villongásával és a sirályok csárogó kiáltásával, mert minden ragyogás és minden hang, kívül és belül, már Te magad lettél. Ha felragyog előttünk a magyar táj  egy-egy rejtett szépsége, meglegyint egy mezei virág ritkán érzett illata, felszáll a rőzse füstje egy csőszkunyhó előtt: Veled találkozunk…”

X

 

Írói élete teljében,1970. június 23.-án hunyt el Budapesten. A Farkasréti temetőben több ezer tisztelője vett részt temetésén. Felesége később hamvait Göllébe vitette.

 

Életének, lelki beállítódásának mottója lehetne kései mondata:

 

"Én nem szeretem az erejükben dölyfösködőket, mert tudom, egyszer úgyis elesett és szomorú lesz mindenki. A kemény tekintet: alázatos és révedező, a parancsoló nagy hang: lágy és kérő.

Az ököl: kinyújtott, reszkető tenyér."

                                         

 

XXX

 

 

 

Művei

Első kiadás éve

Cím

Megjegyzés

1937

A koppányi aga testamentuma

(ifjúsági regény, történelmi regény)

1939

Zsellérek

(regény)

1940

Csí – Történetek állatokról és emberekről

(állattörténetek, kisregények: Csí, Hú, Kele, Vuk és novellák)

1940

Dr. Kovács István

(forgatókönyv)

1940

Hajnalodik

(színdarab)

1941

Öreg utakon

(elbeszélések)

1942

Féltékenység

(forgatókönyv)

1942

Túlsó part

(forgatókönyv)

1942

Hajnal Badányban

(regény)

1943

Aranypáva

(forgatókönyv)

1944

Egy szem kukorica

(novellák)

1944

Emberek között

(regény)

1944

Emberpor

(újságokban, folyóiratokban megjelentek válogatása)

1947

Gyeplő nélkül

(regény)

1947

Tíz szál gyertya

(elbeszélések)

1955

Kele

(állattörténet egy gólyáról)

1955

Lutra

(állattörténet egy vidráról)

1955

Halászat

(tudományos munka: a tankönyv, melyből még ma is tanítanak a szakemberek)

1957

Tüskevár

(ifjúsági regény)

1957

Bogáncs

(regény)

1959

Téli berek

(regény, a Tüskevár folytatása)

1960

Pepi-kert

(tudományos munka: A szarvasi arborétum története és leírása )

1962

Őszi vásár

(elbeszélések)

1962

Kittenberger Kálmán élete

(életrajzi regény)

1965

Vuk

(állattörténet egy rókáról, az 1940-ben kiadott Csi - Történetek állatokról és emberekről c. kötetben jelent meg legelőször)

1965

Csend – 21 nap

(kisregény)

1966

(állattörténet egy bagolyról)

1968

Barangolások

(elbeszélések)

1970

Ballagó idő

(életrajzi regény)

1973

Tarka rét

(elbeszélések és versek) az író posztumusz elbeszélés kötetét, folyóiratokból és Fekete István hagyatékából válogatta özvegye

1973

Rózsakunyhó

(elbeszélések, karcolatok)

1987

Erdei utakon

(elbeszélések)

1987

Vadászatok erdőn-mezőn

(elbeszélések)

1993

Ci-Nyi

(állattörténetek)

1994

Végtelen út

(regény)

2005

Karácsony éjjel

(regény)

2006

Kísértés

(elbeszélés, novella, kisregény)

2006

Tűz mellett

(elbeszélések)

2006

Erdély

(kisprózák)

2007

Fészekrablás

(elbeszélés, novella, kisregény)

2007

Tojáshéjdarabkák

(regény)

1997

A három uhu és más történetek

()

2000

A magam erdeiben

(elbeszélések)

 

Almárium – Fekete István füveskönyve

()

1979

Búcsú

(elbeszélések)

 

Cönde/Csend

(két kisregény)

1944

Derengő hajnal

(regény) / eredetileg - Emberek között (1944) - címmel

 

Éjfél után…

(regény)

 

Képzelet és valóság

(novellák)

 

Matula és egyebek

(vadásztörténetek)

2001

Öreg naptár

(Eddig kiadatlan, valamint 1935 és 1953 között hetilapokban kiadott novellák. Szent Gellért kiadó)

 

Vasárnap délután

(novellák)

 

Számadás

(novellák)

 

Három karácsony

(színdarab három felvonásban)

1975

Harangszó

(elbeszélések és versek, Torontóban adták ki)

 

Köd

(vadászelbeszélések)

 

Karácsonyi látogatók

(novellák)

 

Napló/Hajnalodik/Keserves évek

(A "Keserves évek" Fekete Istvánné visszaemlékezései)

Díjai, elismerései

Emlékezete

  • Napjainkig több mint harminc oktatási és egyéb intézmény vette fel az író nevét, többek között Ajkán, Mosonmagyaróváron és Zichyújfaluban.
  • Ajkáról indult a Kele Napja országos rendezvénysorozat, ahol azon oktatási intézmények növendékei, melyek Fekete István nevét viselik, képzőművészet, vers- és prózamondás, tanulmányok, Fekete irodalmi műveinek ismerete tárgykörökből versenyezhetnek. A Kele Napja ünnepséget Gáspár János kezdeményezésére indította el az ajkai Fekete István Általános Iskola.
  • A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén található a Fekete István Emlékhely, mely minden évben május és október között várja a látogatókat.[12]
  • 1975-ben a Fővárosi Tanács emléktáblát helyezett el az író lakóházán Budapest II. kerületében.
  • 1984-ben[13] annak a háznak a falán, melyben Kaposváron 1910 és 1918 között élt (a mai Gróf Apponyi Albert utcában) emléktáblát helyeztek el.[14]
  • 1985-ben Ajka város és a Magyar Írószövetség adta ki a Fekete István irodalmi plakettet. Kitüntetettek: Csorba Piroska, Ihász-Kovács Éva, Heitler László és Konkoly Thege Aladár.[15]
  • 1987-ben Gáspár János szervezésében megalakult a Fekete István Irodalmi Társaság, melynek 2007 májusában már 887 tagja volt. Ugyanebben az évben adták a szülőházában berendezett emlékszobát.[16]
  • 1995-ben nyílt meg a magántulajdonban lévő Fekete István Múzeum a Tolna megyei Dombóváron, mely akkoriban a város első múzeuma volt.[17]
  • 2013-ban Balatonfenyves Majorka nevű településrészén felavatták emléktábláját.[18]

Az író életéről szóló írások, tanulmányok

  • ifj. Fekete István: Fekete István az édesapám volt… (Móra Ferenc Könyvkiadó, 2004), ISBN 9789631179705
  • ifj. Fekete István: Fekete Istvánra emlékezve… (Móra Ferenc Könyvkiadó)
  • Sánta Gábor: Az ismeretlen Fekete István – Tanulmányok egy ismerős íróról I. (Lazi Könyvkiadó, 2001), ISBN 9639227668
  • Sánta Gábor: A természetbúvár Fekete István – Tanulmányok egy ismerős íróról II. (Lazi Könyvkiadó, 2002), ISBN 963941610X
  • Sánta Gábor: Az elfeledett Fekete István – Tanulmányok egy ismerős íróról III. (Lazi Könyvkiadó, 2004), ISBN 9639416789
  • Sánta Gábor: Fekete István. Tanulmányok 1. (Pro Pannonia Kiadó, 2003), ISBN 9639498033
  • Sánta Gábor: Fekete István. Tanulmányok 2. (Pro Pannonia Kiadó, 2005), ISBN 9639498556
  • Fekete István sorsai (Szerk.: Gáspár János - dokumentumgyűjtemény) »Kiadó: Fekete István Irodalmi Társaság - Ajka 2002« ISBN 963 204 111 9
  • Fekete István: Aranymálinkó (összegyűjtött versek - Patka László tanulmányával - G.J. utószavával. Szerk.: Gáspár János. »Kiadó: Fekete István Irodalmi Társaság - Ajka« ISBN 963 03 6159 0 (Első kiadás: 1988)
  • TÖREDÉKEK Fekete István levélhagyatékából és írásaiból (Szerk.: Gáspár János -ifj. Fekete István előszavával) »Kiadta: Fekete István Irodalmi Társaság - Ajka« 2000. ISBN 963 03 9505 3
  • Valló László: Emlékké válok magam is... (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1986) ISBN 9631142604

 

Felhasznált irodalom.

1.; Bodó Imre: Kilencvenöt éve született Fekete István.=Honismeret, 1995 2. sz.  7-9. p.

2.;https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_Istv%C3%A1n_%28%C3%ADr%C3%B3,_1900%E2%80%931970%29

3.; Valló László Emlékké válok magam is ... Fekete István élete 1986.Móra ISBN 963 11 4260 4

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap