Mikszáth Kálmán - Magyarország lovagvárai - 10. A Keresdi vár

Szerkesztő A, h, 07/04/2016 - 00:10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Azért mondták rá, hogy "keresd", mert nem lehetett megtalálni. Távol esett mindennemű hadi utaktól, városoktól, egy erdők közé bezárt völgyben úgy, hogy legfeljebb az eltévedt utazó bukkant rá s akkor aztán azt is hihette meglepetésében, hogy valami mesebeli tündérvárra akadt, ahol teríték várja az asztalon s láthatatlan szellemek abrakoltatják fáradt lovát.

 

Nemcsak a szép Küküllőmegyének egyik nevezetessége a festői lovagvár, de egész Erdélyországnak. Még most is egészen ép és lakható. Annyi érdekes alakzat, oly meglepően szép ajtók, párkányok, szögletek és oszlopok ékesítik a fenségesen komoly épületet, hogy, mint egy tudósunk mondja: "érdemes volna csupán a keresdi várról egy régészeti albumot készíteni".

 

A vár az Árpádok idejében épült, még pedig minden jel arra mutat, hogy a II. Endre alatt Erdélyben időző német hercegek építették, mert túlnyomó benne a gót-stílus és mert az ekkortájt épült német váraknak hű mása.

 

Később aztán a Bethlen család birtokába került s azok a saját ízlésük szerint folyton hozzáépítgettek egyet-mást. Meglátszik biz ott nem csak a román és a reneszánsz építési modor, de még a legközelebb lakó segesvári kőművesek ízlése is.

 

Ostromokkal úgy látszik sohasem volt nagy dolga Keresdnek. Tört kardpengéket nem találnak alatta, sem golyóbisok nem hullanak ki a falakból. A béke hajléka volt. Az üldözött erdélyi családok itt biztos, fel nem fedezhető menedékhelyet találtak. Egy-egy Bethlen mindig lakott benne.

 

Régente valamelyikük (mert a Bethlenek közt mindig volt író és tudós) nyomdát is állított fel a várban. Bethlen Farkas históriája itt jelent meg. A középkor egyik komor fészkéből indul ki tehát Erdélyben az újkor erős hadserege: az apró ólombetűk. A vár berendezése nagy pompaszeretetre mutat, a szobák kényelmesek és fafaragványokkal vannak ékesítve, a föld alatt templom van gót-stílusban s a faragott kőből való oltár igazi kis remek. Itt gyűltek össze isteni tiszteletre a Bethlenek. Külön padok állnak az asszonyok és a férfiak, valamint a várbeli tisztekés családok számára. Itt imádkozgatott az ájtatos Károlyi Zsuzsánna, akinek fenn az egyik teremben még most is ott áll a fenyőágya, "1598" felirattal.

 

Kemény János fejedelem sírkövét is Keresden őrzik mai napig. Szokásban volt, hogy ha valaki a Bethlen-családból megnősült, a mézes heteket e félreeső várba ment eltölteni. Mai napig is közmondás Erdélyben, ha valaki nászútra indul: "Keresdre utazik".

 

 

Szerkesztés: Felber Zsolt

Fotó: Veress Zoltán

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap