Milyen „színű” a Horthy-kép?

Kárpátalja-szer..., k, 07/03/2018 - 00:07

 

 

 

 

 Horthy Miklós Magyarország egykori kormányzójának születésnapján rendhagyó eseményre került sor Beregszászban. A kormányzó 145-ik születési évfordulóján Zétényi–Csukás Ferenc író-történész, valamint Szentgyörgyi Dezső nyugalmazott MALÉV-pilóta – idősebb Szentgyörgyi Dezső „pumás” vadászpilóta fia – ismertette az úgynevezett Horthy-korszak jellegzetességeit, valamint a család tagjainak, legfőképp a kormányzónak és István fiának tetteit, és azok motivációit.

    Horthy Miklós vitathatatlanul a XX. század egyik legkarizmatikusabb magyar államférfija. Személyéhez, a róla elnevezett korszakhoz kötődik az ország Trianon utáni újjáépítése, s egyedül ő volt képes egyes elszakított területek visszaszerzésére. Megítélése mégis számos vitát kelt. Kárpátalján vajon milyen kép él róla?

–  Kárpátalján hogyan ítélik meg Horthy Miklós személyét, tevékenységét? – kérdeztük Zubánics László történésztől.

– Általánosságban semleges, enyhén pozitív a kép. A régiek, akik az 1938–44 közötti korszakban éltek, sajnos mind kevesebben vannak. Megítélésükben természetesen szerepet játszott, hogy az első bécsi döntéssel Kárpátalja magyarlakta sávja visszatért az anyaországhoz, ami óriási eufóriát jelentett. Másrészt élt róla a gondoskodó, kedves apa képe is. Viszonylag puritán életvitelt folytatott, kenderesi birtokán pedig jó gazdának bizonyult. Ukrajnában történész-vita zajlik, hogyan „viselkedett” a II. világháború során a magyar hadsereg a megszállt területeken. És ennek a megítélése is viszonylag pozitív. Ezt személyének (is) tudják be, hiszen ő volt a rendszer arcképe – nyilatkozta a szakember.

Kárpátalján mit tekinthetünk az ő „hagyatékának”?

– Természetesen az Árpád-vonalat, ami egyre nagyobb turisztikai látványosság. Szólni kell az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról (ONCSA) is. A program során 12 ezer szegénysorban élőnek építettek házat, például Beregszászban, Tiszaújfalu pedig ennek köszönheti létét. Minden ONCSA-házban született gyereknek Horthy Miklós hivatalosan a keresztapja volt, s ők minden évben kaptak egy kis anyagi támogatást a kormányzótól. Egyébként többször is járt Kárpátalján, megfordult Ungváron, Munkácson, Beregszászban,  Csapon, no meg természetesen a Kárpátokban, hiszen szenvedélyes vadász volt. Számos rokona élt a történelmi Magyarország északkeleti részén, a beregszászi református temetőben például több unokatestvére nyugszik.

Vannak, akik a zsidók deportálása során tanúsított megengedő magatartását róják fel bűnéül.

–Magyarország kényszerpályán mozgott, s Jugoszlávia széthullását követően németbarát államok gyűrűjében volt. A két bécsi döntés azt is jelentette, hogy az ország Németországnak és Olaszországnak úgymond adósa, aminek előbb-utóbb megkérik az árát. Amit tudott, megtett – Lengyelország német megszállásakor Kárpátalján megnyittatta a határt, s több tízezer menekültet fogadott be –, bár a háborúból való kiugrási kísérlet nem sikerült. Miután 1944 márciusában a németek megszállták Magyarországot, megszűnt az ország függetlensége, döntési önállósága. Felmerül, hogy a hallgatásával, tétlenségével hozzájárult a zsidók deportálásához. Korábban elfogadtak ugyan úgynevezett zsidótörvényeket, de a szomszédos országokhoz viszonyítva még ezekkel együtt is itt voltak a legnagyobb biztonságban. Horthy Miklós és a fasizmus között nem lehet egyenlőségjelet tenni, mint ahogy a Horthy- és a nyilas korszakot is ketté kell választani. Utóbbi vezetője, Szálasi Ferenc például az ő ideje alatt börtönben raboskodott – mondja zárszavában Zubánics László.

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap