„Mint a mókus fenn a fán…” 2/3

Lukáts János, szo, 07/07/2018 - 00:02

 

 

 

 

 

„Mint a mókus fenn a fán…”

Általános iskolai tankönyveink világképe, 1957-1977

(Az 1947-1955 közötti tankönyvek világképével a „Példádból valóság legyen” c. tanulmány foglalkozik a Könyv és Nevelés 2009. 4. számában. Jelen írás ennek szerves folytatása, ezért itt a korábbi tanulmány megállapításait nem ismétlem meg, csak a változásokat, illetve a hiányokat említem.)

 

 

...............................

  Kuczka Péter azért figyelmezteti olvasóit: „Ott nyugaton / sok éhes ember kóborol. / Hol lesz békéjük és mikor? / Itt nyugalom van és magasra / nyújtja a pálmát a szobor” (Béke). A könyvet Ábrányi Emil ritkán idézett, szép verse zárja: a Magyar nyelv.

A negyedikeseknek készült Olvasókönyvben már körvonalazódik a következő évek történelem, földrajz és természetrajz tantárgya. A könyv a Himnusz teljes szövegével kezdődik, a Népköltészet blokkban a magyar mellett koreai és kínai mesék szerepelnek, a közmondások keletkezéséről Gárdonyinak egy vidám története szól, A nagy F című.

A dolgozók élete régen és most, - 38 írás foglalkozik a magyarországi szegények küzdelmes sorsával. A régi, falusi iskoláról több Móra írás és Kónya Lajos verse szól, Ady két költeménye (Proletár fiú verse, Anya és leánya) már osztályharcos szemléletet tükröz. Illyés Gyula Puszták népe c. szociográfiájából és A Pál utcai fiúkból olvashatunk részletet (Nemecsek halála). A vándorló könyv egy régi Petőfi-kiadás kalandos sorsáról számol be (Móra nyomán). A Timur és csapata (Arkagyij Gajdar regénye) egyik fejezete a Játék vagy munka, az Úttörők hajója magyar és román gyerekek tengeri kirándulásával ismertet meg. Különös vers a Körhinta (szerzője Sípos Gyula), a gyerekek, akik a vásárban a körhintát hajtották, tíz menetenként egyszer ingyen felülhettek, - a vers a gyermekmunka nyomorúságát és a korai kizsákmányolást sugallja (ez a szokás egyébként még évtizedekig, az elektromosság elterjedéséig fennmaradt).

Az új világot az úttörővasutasok szemével láttatja több olvasmány, de a gyár és a munkások élete is megváltozott (Földes Mihály és Sánta Ferenc elbeszélésében). Több szocialista nagyüzemet is bemutatnak az olvasmányok (Sajómenti Vegyiművek, Sztálinvárosi Vasmű), itt olvashatjuk Keszthelyi Zoltán versét a diósgyőri nagykohóról, talán elég egy részlet belőle: „A munkások száza-ezre / dolgozik itt szorgosan, / hogy holnapra géppé váljon / a hömpölygő vasfolyam. / Kohó füttye tör magasba, / mint a szélsebes madár, / azt hirdeti közel s távol: / itt a munka sohsem áll”. (Sztálinvárost korábban Dunapentelének, ma Dunaújvárosnak hívják.)

Zalka Miklós az 1954-es árvízről és a katonaság segítségéről emlékezik (A mi ezredünk), Ruffy Péter pedig egy hajdani árvízről, a vizet mára megszelídítő Keleti Főcsatornáról és Tiszalökről. Kónya Lajos Békedala (Magyarország körös-körül füstölög) manapság kihívná maga ellen a környezetvédők rosszallását – joggal.

A történelmi olvasmánygyűjtemény gazdag anyagából (39 írás) említést érdemel egy követ levele Mátyás király visegrádi palotájáról és budai könyvtáráról, Jurisics Miklósról és a kőszegi vitézekről, valamint „Munkács hőslelkű asszonyáról”, Zrínyi Ilonáról. Lévay József híres versét olvashatjuk Mikesről és a rodostói bujdosókról, számos olvasmányt a szabadságharc napjairól. Ezt követően megjelenik a munkásmozgalom, a sztrájktanya (Tömörkény), Lenin (Hegedűs Géza), majd a Tanácsköztársaság. A szovjet parlamenterek és a földosztás 1945 idejére emlékeztetnek.

A természet világábólc. összeállításba kerültek az évszakokat ismertető olvasmányok, valamint a természetnek az ember szolgálatába állítását bemutató írások. A gabonafélékkel és a kenyérgyártással, a gyümölcsökkel és a takarmánynövényekkel több szerző is foglalkozik, megismerhetjük Kitaibel Pál munkásságát és egy százéves bükkfát (Lestyán Sándor jóvoltából). Az állatok közül a szarvasmarha, a juh és a méhek szerepelnek. Az első vasút az angol Stevenson életéről szól (főként a gyerekkoráról), de fogalmat alkothatunk az alumíniumgyártásról és a kőolaj felhasználásáról.

Testünk ápolása– ez a rovat újdonság, a későbbi biológiát előlegezi, az anatómiai alapokkal (csontváz, izmok, bőr), az érzékszervekkel és a főbb higiénés tudnivalókkal ismertet meg. De olvashatunk egy vidéki orvos munkájáról és az egészségvédelem országos megszervezéséről.

A Hazai tájakon ízelítőt ad magyar nagytájakról (Alföld, puszta, Balaton), máshol viszont közel hajol szép és érdekes látnivalókhoz (Tisza, Szeged, Velencei-tó, Bükk hegység, Aggteleki Cseppkőbarlang).

Az ötödik osztályos Magyar könyv a legvékonyabb a tankönyvek közül, alig 140 oldal. Alcíme: Petőfi és a szabadságharc. A költő táj- és családverseit korabeli népmesék és népdalok követik (Béres legény, Ócsó mán a pásztor, Felszántom a császár udvarát). Érdemes azért idézni a népdalok kísérő magyarázatát: „Mind a három népdal közös keservet szólaltat meg: akár császár, akár nagygazda (ma azt mondanánk: kulák), egyremegy. Csak ahhoz ért, hogy mennél jobban sanyargassa a szegény népet. Bizony a kevély bíró leányát elnyerő szolgalegények csak a mesében léteznek”.

A könyv teljes egészében közli Petőfi János vitézét (Illyés Gyula bevezető írásával). Ezután néhány szép tájvers következik (A puszta, télen, A Tisza, Az Alföld) és néhány szemelvény Petőfi naplójából. A népéletből ellesett jelenetet dolgoz fel a Falu végén kurta kocsma, a Megy a juhász szamáron.

A két utolsó fejezet Petőfi szabadságharc alatt írt versei közül válogat, de itt olvashatjuk Táncsics kiszabadítását (Bölöni Györgytől), Móricz Zsigmond Pozsonyi meséjét a főnemesek 1848-as magatartásáról, Jókai írását a szolnoki csatáról és végül Illyés regényrészletét Petőfi halála címen.

A hatodikos Magyar könyv szintén a vékonyak közül való. A bevezetést néhány népmese jelenti, a Rózsa és Ibolya történet népi prózában és Arany János verses elbeszélésében szerepel, de itt olvasható Térdszéli Katica török kori története, valamint az orosz népmesék egyik vitézének, Berennyikov Fomának a kalandja. Fazekas Mihály Lúdas Matyija az 1848 előtti paraszti világot idézi, amiként Arany János versei is: A fülemüle, A szegény jobbágy. A Rege a csodaszarvasról a költő történelem iránti érdeklődésének a bizonyítéka.

A teljes Toldit olvashatja a hatodikos diák, az elbeszélő költemény méltatását nem más tette meg, mint Petőfi Sándor Arany Jánoshoz írott verses levelében, amely a költői barátság máig élő dokumentuma.

Az 1849-et követő évtizedekről Jókai A kőszívű ember fiai c. regényének egy részlete számol be (Egy szabadságharcos „bűnei” címen), a felbomló dzsentri világról és a korai magyarországi kapitalizmusról pedig két Mikszáth elbeszélés, a többször közölt A Balóthy-dominium és A gyártulajdonos jószívűsége. A kötelező olvasmányok előkészítését és értelmezését a tankönyv mindannyiszor körültekintően végzi. A tankönyvet a közölt szerzők lexikonszerű bemutatása zárja.

A hetedikeseknek szóló Magyar irodalmi olvasókönyv az olvasásról szóló két szemelvénnyel kezdődik, Kölcsey (Parainézis) illetve Gorkij tollából. Ezután azonban a magyar történelem 1849 utáni idejéről szóló írásokat olvashatunk. Történelmi lecke az első főfejezet címe, kiváló szerzőkkel: Ady, Mikszáth, Krúdy, Tóth Árpád, Móra Ferenc, Nagy Lajos több művel is szerepel. A sajátos válogatásba több vendéglői, kávéházi történet került. Érdemes a hozzájuk fűzött magyarázatot megismerni: „A hanyatló osztályok tagjait általában jellemzi, hogy nincs életcéljuk, a pillanatoknak élnek. Nagy tettek, hősi vállalkozások helyett nagy áldomások, dús lakomák életük kiemelkedő eseményei. Krúdy, Móricz, Nagy Lajos elbeszéléseiben a letűnt nemesek, megyei tisztviselők úri-murija gyakran visszatérő téma. Nemesek, bankárok szerepelnek bennük, akiknek szemlélete csak az előttük álló tányér vagy pohár fenekéig terjed…” És még egy mondat: „A kapitalista társadalomban a kávéház a városi urak találkozóhelye. Itt kötik az üzleteket… A tőkés mindig azt figyeli, ki gazdagabb nála, kit kell még legyűrnie”.

A grófi szérűna feudális Magyarország képét akarja adni, Ady, Illyés, Tömörkény, Tamási Áron, Móricz Zsigmond több írása közül válogat. Az igényes kínálatból említést érdemel Illyés Gyula Három öreg c. hosszúverse, amelyben három idős férfirokonának az életét és sorsát énekli meg. Megmosolyogtat A kaszát vásárló paraszt leírása (Mikszáth), megindít a Fecskék c. novellában az otthonuk után vágyakozó katonák öröme, amikor a hazai madarakat meglátják (Tömörkény).

A város pereménviszont a budapesti külváros, a proletár környezet lehangoló és feszültségekkel terhes képét mutatja be. József Attila sok verse mellett Gelléri Andor Endre, Illés Béla, Gergely Sándor több írása szerepel, az utóbbi A bolygók visszatérnek címen Zalka Máté tervezett regényéről tudósít. (A magyarországi születésű Zalka szovjet internacionalistaként esett el a spanyol polgárháborúban).

A szocializmus építésec. összeállítás élén Gorkij legismertebb regényének, Az anyának a zárófejezete olvasható, mint az oroszországi szocializmus előtörténete. Illés Béla szovjet őrnagyként vett részt az 1945-ös hadműveletekben, a Fegyvert és vitézt éneklek c. háborús regény egyik részlete a Budapest megmentése. De helyet kap Tvardovszkij, Szokolova, Iszakovszkij egy-egy írása, Gergely Sándor egy orosz-magyar találkozást ír le, Nagy István az erdélyi magyar munkások életéről és sikereiről számol be. Illyés Gyula verse (Megy az eke) alkalmas volna a társadalmi változások érzékeltetésére, a kötet lezárására, de utána még egy Tyihonov vers következik, és az összeállítás Vörösmarty Szózatával zárul. Alapos irodalomelméleti összegezés járul a hetedikesek tankönyvéhez.

A nyolcadikos Magyar könyv több százados irodalmi és történelmi összefoglalást kíván adni, bár jóval kevesebbet és vázlatosabban kínálja anyagát, mint az előző évek nyolcadikos irodalomkönyve. Az első (a legterjedelmesebb) részt Balassi verse: A végek dicsérete, majd Zrínyi Szigeti veszedelméből egy részlet indítja. A kuruc költészetet (vagy inkább a szegénylegény-irodalmat) három mű mutatja be: Papvilág Magyarországon, Csínom Palkó, Megjártam a hadak útját. Csokonai és Kölcsey két-két verssel szerepel, Vörösmarty és Petőfi három-hárommal. Kossuth Lajostól az 1848 nyarán elmondott beszédből olvashatunk, amelyet „a haderő megajánlása ügyében” mondott. Arany János két balladával és egy vidám zsánerképpel szerepel (Szondi két apródja, A walesi bárdok illetveA bajusz). Jókai egy (A kőszívű ember fiaiból vett), Mikszáth két írással (A néhai bárány illetve A Noszty fiú esete egyik részletével) van jelen az irodalomtörténeti folyamatban.

Ady Endre két feudalizmusellenes verssel szerepel (Ülj törvényt, Werbőczi! és Csák Máté földjén), Móricztól hasonlóképpen a vidéki szegénységet idéző írások közül válogattak (Hét krajcár, Ami megérthetetlen, valamint a Légy jó mindhalálig egy részlete). József Attila Anyám és a Mondd, mit érlel… verse, valamint a már többször közölt elbeszélés, a Csoszogi, az öreg suszter c. írása hasonló szemléletet tükröz.

Ezután a szovjet írók blokkja következik, egy részlet Gorkijtól (Az anya) és Majakovszkij hatásos költeménye: Vers a szovjet útlevélről.

A Mai magyar írók műveiből c. összeállítást két idősebb és két fiatal kortárs szerző adja, Illyés Az építőkhöz c. verse az újjáépítés lázában fogant, Veres Pétertől pedig egy regényrészlet szerepel (Dankó János). A két fiatal Juhász Ferenc, akitől a nagyhatású és többször átdolgozott Apám c. poéma mutatja be a család és általában a munkásosztály életének keserveit, Kónya Lajos pedig a régi és az 1945 utáni iskola különbségére emlékeztet (a Két iskola c. hosszúversben). Az általános iskolai tanulmányokat irodalomelméleti összefoglalás zárja.

Az 1960-as évtized közepén új tankönyvcsalád indult útjára, amely nagyobb részt megtartotta a korábbi, kísérleti tankönyv tartalmát és méreteit, részben folyamatosan apróbb korrekciókat hajtott végre. Szemlélete azonban megegyezett az 1957-59-es kiadásokkal.

Az első osztályosok könyvében megjelenik a „régi írók” közül Sebők Zsigmond egy verse (Sebők a századfordulón népszerű Mackó úr könyvek szerzője volt), a kortársak közül Donászy Magda, Csanádi Imre. A másodikos könyvben Szép Ernő egy korábbi nemzedék még élő képviselője, Györe Imre, Simon István, Pákolitz István az új költőgenerációnak ad hangot. A hangvétel is más lesz, a korábban osztályharcos Benjámin László ekképp szól: „A fiúk sárga bőrnadrágja, / a kislányok hajasbabája, / a balatoni nyaralás, / a képeskönyv és a kalács – / ami szép és jó, mind a béke, / tőle a cukor édessége” (Béke).

A harmadikos könyvben a falu és a város helyszínei között megjelenik a Déryné Színház illetve a Népstadion. A korszak múltszemléletét, hangvételét két versrészlet jól szemlélteti. Devecseri Gábor (aki mintha száműzve volna az új tankönyvsorozatból) így idézi fel A Hajnal hajót: „Téli Palotában / - több mint negyven éve - / összegyűltek a ravaszak / bajt hozni a népre./ Mondják szebb az élet, / nem hisszük, hogy szebb lett, / azt látjuk csak, hogy a gazdánk / kutya helyett eb lett”. (A Hajnal hajót azért inkább Auróra néven ismeri az utókor.) Oláh Gábor verse pedig a magyarországi Tanácsköztársaság napjaiba kalauzol: „Kis szurtos, kócos szenvedők, / játékotok nem volt soha, / Minden széptől elkergetett / az úri gyerek ostora” (Proletárgyermekek játéka, 1919).

A negyedikes könyv újdonsága az Illik – nem illik rovat, amely végigvonul a könyvön és a viselkedés, beilleszkedés, helyes magatartás normáival és hibáival ismertet meg. Ezt a hagyományt nem ártott volna későbbi használók számára is fenntartani! A kötetben megjelenik A Barátság kőolajvezeték. 1919-ben a miskolci Avas hegyen „a szomszéd tőkésország hadserege ellen” küzd a Vörös Hadsereg (le nem íródik az alig féléve alakult, s már agresszorként fellépő – később baráttá átvedlett – Csehszlovákia neve). Gál Zsuzsa A párt szeretete címen ír verset, Csepeli Szabó Béla pedig az Áprilisi napot dicséri (mármint Április 4-ét), de ide inkább Fazekas Annának a gyermeknépről szóló sorait írjuk: „A Béke őrs vasárnap reggel / a Moszkva térre érkezett. / Eső szitált s az őszi szellő / vadul fütyült a tér felett. / Felhő futott a szürke égen, / a szélnek borzas szárnya nőtt, / Buzgón hajoltak, hajladoztak, / nem hátráltak az úttörők” (A Béke őrs ugyanis gesztenyét szedett az erdőben).

Új élet kezdeténcímen az egyik olvasmány a házasságkötő terembe vezet, ahol az elbeszélő diákleány nővére megy éppen férjhez. A férj neve Feri bácsi, a foglalkozása lakatos, - ezeket a részleteket az elbeszélő fontosnak tartja közölni. A leírás pontos és külsőségekben merül ki, szerelemről (vagy a házasélet bármilyen formájáról) nem esik szó. A következő olvasmány a kisbaba gőgicséléséről szól, - a meglett korú olvasónak óhatatlanul a korábbi évtizedek Cilike történetei jutnak eszébe. Az olvasmány után kérdések szerepelnek: Hol kötötték meg a házasságot? Kik voltak jelen a házasságkötésnél? – lehet, hogy nem ezek egy jó házasság legfontosabb körülményei?

2010. február

 

A Pedagógiai Könyvtár munkatársainak köszönetet mondok a nyújtott segítségért!

 

A vizsgált tankönyvek jegyzéke:

 

ABC olvasókönyvaz általános iskolák I. osztálya számára. Szerk.: Gerlóczi Lajosné és Makoldi Mihályé. Ill.: Demjén Zsuzsa, Reich Károly, Róna Emmy, Murai Róbert, Tövisvári Olga. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 175 oldal.

OLVASÓKÖNYVaz általános iskolák II. osztálya számára. Szerk.: Bertalan Ferenc és Vágó Elemér. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 223 oldal.

OLVASÓKÖNYVaz általános iskolák III. osztálya számára. Szerk.: Fényi András és Pálmai Kálmán. Ill.: Csohány Kálmán és Kass János. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 256 oldal.

OLVASÓKÖNYVaz általános iskolák IV. osztálya számára. Szerk.: Faragó László és Vince Sándor. Ill.: Biai Föglein István, Sarkantyú Simon és Zádor István. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 272 oldal.

MAGYAR könyvaz általános iskolák V. osztálya számára. Szerk.: Kanazsai-Nagy Antal és Báti László. Ill.: Győri Miklós. Bp, 1957, Tankönyvkiadó. 144 oldal.

MAGYAR könyvaz általános iskolák VI. osztálya számára. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 123 oldal.

MAGYAR irodalmi olvasókönyvaz általános iskolák VII. osztálya számára. Szerk.: Kerékgyártó Imre. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 220 oldal.

MAGYAR könyvaz általános iskolák VIII. osztálya számára. Szerk.: Csabai Tibor, Ebergényi Tibor, Kiss Kálmán. Bp. 1957, Tankönyvkiadó. 262 p.

ABC olvasókönyvaz általános iskolák első osztálya számára. Szerk.: Bertalan Ferencné, Csoma Vilmos, Kovács Dezsőné. Makoldi Miklósné, Perjés Antalné. 2. kiad. Bp. 1963, Tankönyvkiadó. 175 oldal.

OLVASÓKÖNYVaz általános iskolák második osztálya számára. Szerk.: Bertalan Ferenc, Csoma Vilmos, Kovács Dezsőné, Makoldi Mihályné, Perjés Antalné. Ill.: Reich Károly. Bp. 1963. Tankönyvkiadó. 190 oldal.

OLVASÓKÖNYVaz általános iskolák 3. osztálya számára. Szerk.: Faragó László, Hórvölgyi István, Povázsai László, Seres József. Ill.: Rogán Miklós és Szabó Ágnes. 4. kiad. Bp. 1967, Tankönyvkiadó. 159 oldal.

OLVASÓKÖNYVaz általános iskolák 4. osztálya számára. Szerk: Faragó László, Hórvölgyi István, Povázsai László, Seres József. Ill.: Szecskó Tamás. 6. bőv. jav. kiad. Bp. 1969, Tankönyvkiadó. 259 oldal.

MAGYAR irodalmi olvasókönyvaz általános iskolák 5. osztálya számára. Szerk.: Horváth Gedeonné, Kulcsár Adorján, Vörös József. Ill.: Csergezán Pál. 5. kiad. Bp. 1966, Tankönyvkiadó. 269 oldal.

MAGYAR irodalmi olvasókönyvaz általános iskolák 6. osztálya számára. Szerk.: Horváth Gedeonné, Vörös József. Ill.: Görög Rezső. Bp. 1967, Tankönyvkiadó. 287 oldal.

MAGYAR irodalmi olvasókönyvaz általános iskolák 7. osztálya számára. Szerk.: Aszódi Lászlóné, Horváth Gedeonné, Magyar Szabolcs. Ill.: Würtz Ádám. Bp. 1966, Tankönyvkiadó. 279 oldal.

IRODALMI olvasókönyvaz általános iskolák 8. osztálya számára. Szerk.: Horváth gedeonné, Vörös József. Bp. 1966, Tankönyvkiadó. 317 oldal.

 

 

Magyar Irodalmi Lap

 

 

 

 

 

 

 

  

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap