Mit szólna ehhez nagyapa és Fenyvesi bácsi?

Fehér József, sze, 02/05/2014 - 00:12

Mindig kitörő örömmel fogadtuk, amikor a elérkezett a nyári szünidő. Bármennyire is szerettünk a tanyai iskolába járni, hallgatni a kedves Berei tanító-házaspár szavait, a tanév végére elfáradtunk, és ránk fért egy kis pihenés. A Csicsatéri iskolából hazafelé tartva, a dűlőutak mentén éreztük az akácvirágok finom illatát. Hófehér fürtökben csüngtek alá az ágakról. Nem csak az illatuk volt finom, hanem az ízük is. A virágfürtök teli voltak nektárral.

Letéptünk egy-egy fürtöt a lehajló ágakról, kifújtuk belőle az apró bogarakat és megettük. Olykor még a méhecskével is  összevesztünk egy-egy gyönyörű fürtön. Aztán levetettük a szandált és mezítláb futottunk a dűlőút meleg porában. Talán csak most fogalmazom meg, hogy az akácvirág akkoriban a szabadságot jelképezte a számunkra. A méheknek pedig nagy valószínűséggel az aranyszínű mézet, amit belőle készítettek.

Minden tanyát akácok öveztek, mert ez a szívós fa megkötötte a homokot és jó tüzelőanyagnak is bizonyult télire. Nagyapám még szerszámnyelet is készített belőle. Emlékszem rá, hogy Fenyvesi bácsi mindig az akácmézet ajánlotta a legjobb mézként nekünk, amikor egy csuporral átmentünk hozzájuk a szomszédba. Fenyvesi bácsi felesége, Lidi néni ilyenkor egy kistányér mézzel mindig megvendégelt engem. Kanalat is kaptam hozzá. A híg méz  azonban kicsordult a kanálból, végigfutott az ujjamon bele a tenyerembe. Nem győztem kinyalni belőle az aranysárga finomságot.

Emlékszem rá, hogy amikor hó borította a tájat, hetente behozott apám egy akácfa derekat a fészerbe, és keresztfűrésszel ügyesen feldaraboltuk. A darabokat aztán egy szekercével felhasogatta, hogy anyám a tűzhelyen meg tudja főzni az ebédet.

Megdöbbentem az elmúlt napokban az ECHO TV azon tudósításának láttán és hallatán, hogy egy uniós rendelkezés „össztűz alá vette az akácot”, ezzel kizárnák a támogatásból, és megkezdenék a fa hazai irtását. Az intézkedés jelentős károkat okozna a méhészeknek – hangzott el az interjúban. Ha akác nem lenne- nyilatkozta egy méhész -, nem lenne értelme méhészkedni. Ennek a fafajtának köszönhetően Magyarország az Európai Unió egyik legnagyobb méztermelője. Az akác irtása  ezért népgazdasági érdekeket sértene.

Nem szabadna megengednünk – hangoztatta az egyik európai parlamenti képviselő  - , hogy az unió beleszóljon abba, mit termeljünk.  Ha ez a fa hasznos a számunkra, akkor éljünk a lehetőséggel, és termesszük az akácot a méhészet és a magyar népgazdaság érdekében.

 Most nézzük meg röviden, miről is van! Az unió úgy döntött, hogy a virágpor a méz természetes alkotó eleme, ezért a génmódosított növényből származó virágpor jelenlétét nem kell feltüntetni a csomagoláson. Ezzel szemben a hazai méz nagy előnye, hogy teljesen mentes a génmódosításból származó  fertőzésektől. Az uniós intézkedéssel Magyarországot kiszolgáltatnák a "GMO-maffiának". A határellenőrzés hiánya miatt lehetővé válik más országok számára, hogy elárasztják hazánkat génmódosított alkotórészektől fertőzött termékekkel. Emiatt az emberi szervezet génállománya is fertőzötté válhat – mondják a szakemberek. Úgymond „hibás”, egészségre ártalmas programok kerülhetnek a szervezetünkbe.

A törvénymódosítás bírálata nem elegendő ahhoz, hogy az unió visszavonja a rendelkezést. Az emberi egészség és a népgazdasági érdekek védelmében hatékonyabb intézkedésekre lenne szükség hazánk részéről. Mindenképpen el kellene érni, hogy visszavonják a módosítást. Akár ultimátum árán is! Mondjuk ki végre: „Tiszta mézet pohárba!”

Őseink tudták, hogy az akácméz gyógyhatású, ezért langyos mézzel számos betegségből kikúrálták az embereket. A fa virágjából teát főztek, kérgének hatóanyagát köhögés csillapításra és gyomorsav szabályozására alkalmazták. Az akácfát pedig  a tüzelésen kívül oszlopok, cölöpök, karámok, parketták előállítására, és bútorok gyártására is használták. Még használják ma is. Ezért az akácfából készített termékek keresettek egész Európában.

Már megint a magyarokkal akarnak  kibabrálni Brüsszelben? Nem tudom, mit szólna ehhez nagyapa és Fenyvesi bácsi.

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap