A moszkálokról

Bilecz Ferenc, v, 06/29/2014 - 00:06

A 2014. februári forrongások alatt Kijevben az oroszok leggyakrabban hangoztatott népelnevezése a moszkál volt. Honnan származik ez a szó? Nem sok keresgélés után, ráakadtam a hivatalos verzióra: ez a nagyoroszok elnevezése – amit általában pejoratív értelemben használnak – és a Moszkva szóból származtatnak. (Magyar családnevek között is előfordul, a muszka névvel együtt. Jelentése: orosz). Utána néztem a magyarban használatos muszka szónak is. Az oroszok régies magyar elnevezése a muszka (a Moszkva szóból) volt. A Pallas Nagylexikon szerint is: „így nevezik közönségesen az oroszokat Moszkva város után”. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy a magyar muszka szóban, az orosz-ukrán moszkál szó változatát felismerjük.

Valóban Moszkva város lehetett ennek az „orosz” népnévnek etimonja? – teszi fel a kérdést Vagyim Rosztov, a Tatarica lapban[1]. Ez igen gyanús! A moszka hangcserés változata, a moksza (moksa) már a legkorábbi orosz krónikákban feltűnik, mint a mordvinok neve. Az i. e. 1. évezredben a mordvinok az Oka alsó-középső folyásán és a Volga középső szakaszától nyugatra fekvő vidéket lakták. Két nép, az erzák és a moksák közös külső elnevezése volt a mordvin. Jordanes 6. században morden nevű népről, mint Hermanarich krími gót király alattvalóiról, Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár a 10. század közepén egy Mordia nevű országról ír.

Moszkvát – a legenda szerint -- a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij (1090? – 1157) alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak. Az orosz őskrónika (PVL, vagy Nyesztor krónika) keletkezésekor (Kijev, 1113 körül) Moszkva környékén oroszok (szlávok) még csak nem is játak. A Krónika a Kijevi Rusz történetét körülbelül 850-től 1110-ig taglalja. Moszkvától északra, nyugatra és keletre (a mai felfogás szerinti) finn-ugor (sic) népek éltek. A krónikában említett merják és veszek csak jóval később olvadtak be a benyomuló szláv-orosz lakosságba. Ezt megelőzően a merják közvetítő kereskedelmet folytattak a vikingek és a kazárok között. A halomsírok feltárása során arab dirhemeket is találtak a régészek. Valószínűleg Batu kán hadjárata során pusztultak el a merják telepei. Juliánusz második útjáról szóló jelentésben szerepel, hogy a tatárok elfoglaltak egy Merovia nevű országot is. (Talán a meri nép országát?). Annak ellenére, hogy a kutatások már 150 éve folynak, a merják nyelvét nem tudták teljesen beazonosítani. A merják belső neve, a „meri” hasonlít a „mari” (cseremisz) népnévre.

A Nagy Szovjet Enciklopédia (BSzE) szerint is Mordva két részből áll: Erza-Mordva (fővárosa Erzá, ma Rjazany), és Moksa-Mordva (fővárosa Mokszel, analóg módon feltételezhetően: Moszkva). Adódik a feltételezés, hogy a mokszálokról kapta Moszkva a nevét, a névadók pedig azok a – 10. században -- Kijev környékén élő népek voltak, akik a tőlük keletre esőket mokszáloknak, (hangcserével: moszkáloknak) hívták. A történészek természetesen nincsenek azonos véleményen. Az orosz Wikipédia szerint Rjazanynak semmi köze sincs a mordva-erzákhoz. Szerintük Mordvát Rjazanytól sűrű erdő választotta el, amiben a mescserjákok éltek. Ezekben a kérdésekben én dönteni nem tudok. Csak összevetem a véleményeket, amelyeket mások megalkottak. Erre kiválóan alkalmas két térkép, a 9. század Kelet-Európájáról. Az első „Kelet-európai törzsek a 9. Században” címet viseli és Voevoda nick-nevű szerző 2013-as munkája. A térképen szemléletesen láthatók a fentebb említett törzsek elhelyezkedése, a Kijevi-Rusz, a Kazár, és a Volgai-bolgár birodalmak határai, sőt az etelközi magyarok területe is. A térkép nagyjából megfelel a mai hivatalos változatnak. A másik térkép Colin McEvedy Penguin Atlasza. (Colin McEvedy's The Penguin Atlas of Medieval History, pg. 47.) A térképen a 830-as évek frank, bizánci birodalmai, az Abbászida Kalifátus és Észak-Európa „birodalmai” vannak bejelölve. Ami érdekes számunkra az a magyarok területe. Ez elkülönül a Kazár Birodalomtól, és északra felnyúlik majdnem a Volga-könyökig. A térképen a svéd (viking) útvonal is be van jelölve Novgorodba, Kijevbe és Tmutorokán hercegségbe. Egy korszak – két szemlélet! A földrajzi helynevekből kialakított elméletemhez természetesen ez a második térkép áll a legközelebb. Ez ad magyarázatot a magyar és a viking nyelvkapcsolatra, a magyaros helynevekre a Volga felső folyása körül is.

Vagyim Rosztov nemcsak a Moszkva név eredetét fejtette meg, hanem közel jár ahhoz az igazsághoz is, hogy Szkítia területén a 4-9 században létezhetett egy koiné. Ő ezt finn nyelvnek tartja. „Итак, вся «великорусская земля» от Мурома, Рязани и Калуги до самого Беломорья и Вологды в IX-XIII веках была полностью заселена родственными племенами, говорившими на одном финском языке.” („Tehát, az egész „nagy orosz föld” Muromtól, Rjazanytól és Kalugától egészen Belomorig és Vologdáig a 9-13. században teljes egészében rokontörzsekkel volt benépesedve, akik egy finn nyelven beszéltek.”) Ha ezt a „finn” nyelvet megfejtjük akkor a valós magyar történelemkutatásban is nagy lépést tettünk előre. A megfejtés kulcsát a Kaukázus környékén és Közép-Ázsiában kell keresni. A nyelv pedig valószínűleg egy protomagyar nyelv volt. (Szerény véleményem szerint!)

 

 

[1] http://tatarica.yuldash.com/culture/article498

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap