MÚZSAPUSZI - Komédia két felvonásban 7. részlet

Petrusák János, p, 03/18/2016 - 00:15

7. Jelenet

Házinéni Esztikére néz, majd Művész Janra, vádlón.

HÁZINÉNI

Hát azt nem gondoltam volna, hogy maga is ilyen!

MŰVÉSZ JAN

Milyen? 

HÁZINÉNI

(szinte köpve a szót)

Ennyire, férfi! 

ESZTIKE

Anya! 

(csendesebben, szomorúan hozzáteszi)

Nem kell!

Házinéni lánya felé perdül.

HÁZINÉNI

Azért nézd meg jobban.

Esztike, lehajtott fejjel visszabújna otthoncsiga-házába, de anyja elkapja karját.

HÁZINÉNI

Nézd meg jobban! 

MŰVÉSZ JAN

Most... miről beszélnek?

HÁZINÉNI

Hogy maga, meg a drágalátos barátja maradjon, vagy...

MŰVÉSZ JAN

Fizettünk!

HÁZINÉNI

Mikor?

MŰVÉSZ JAN

Az előbb!

HÁZINÉNI

Az előbb volt! Most meg

(megrázza a lányát)

most van! Na, felelj, maradjanak, vagy...

Esztike Művész Janra néz.

Művész Jan a lány felé mozdul, majd megtorpan.

Téli bácsi bejön, vigyorogva. 

TÉLI BÁCSI

Ez össze fog majd jönni, össze! 

(megtorpan, a többiekre néz)

Mi van? 

HÁZINÉNI

Lányom!

ESZTIKE

Maradjanak.

Esztike kimegy.

Házinéni Téli bácsira mered.

HÁZINÉNI

De semmi... 

(megakad)

Mit is műveltek maguk itt, az előbb? 

TÉLI BÁCSI

Művészi...

HÁZINÉNI

(legyint)

Azt ne mondják, hogy ez művészet!

TÉLI BÁCSI

(vigyorogva)

Múzsa-casting! 

HÁZINÉNI

Na, azt ne csinálják!

Házinéni kimegy. 

Kutyaugatás.

Házinéni hangja a színen kívül:

„Tódor! Maga is fogja be!”

Csend.

TÉLI BÁCSI

(Művész Janra nézve)

Múzsa nélkül mit ér a művészet? Az már aztán

(legyint)

tényleg csupán művi észet. 

MŰVÉSZ JAN

(méreggel)

Neked ez csak játék? Ugye? 

TÉLI BÁCSI

Mi, az élet? 

MŰVÉSZ JAN

Minden!

TÉLI BÁCSI

(széttárt kezekkel)

Szerinted? Lehet ez másként kibírni? 

MŰVÉSZ JAN

(megrázza magát)

Kifizettük...

(helyesbít)

Kifizettem a hónapot. Még

(lép a vászonparavánja mögé)

ezt a képet befejezem. Lehet

(a képnek mondja)

ez lesz az utolsó!

Téli bácsi álldogál középen, aztán sóhajt. 

TÉLI BÁCSI

Szomorú ez, gyerekek! Szomorú! Pedig

(sóhaj)

egy nagy castingban is végződhetett volna minden!

(a magnóhoz és a szintetizátorhoz megy, ott visszaperdül társa felé)

Jól elszúrtál mindent!

Művész Jan fest. 

Téli bácsi odasandít. 

TÉLI BÁCSI

(kiáltva)

Élsz?

Művész Jan szöszmötöl.

TÉLI BÁCSI

(még nagyobb hangon)

Hé, te ott! Élsz még? 

MŰVÉSZ JAN

(vászon mögül)

Élek. 

TÉLI BÁCSI

Akkor élj! Mutass is végre valamit! 

(gondolkozik, hogy zenéljen vagy ne, de végül nem kapcsolja be a magnót, ehelyett Művész Jan felé indul)

Te, cimbike! 

(óvatosan lépked és szól)

Ez az Esztike. Azt hiszem, tetszel neki. 

Művész Jan megmerevedik a vászon mögött, és kinéz Téli bácsira.

MŰVÉSZ JAN

Honnan... veszed?

TÉLI BÁCSI

Látom. 

MŰVÉSZ JAN

Bolondot beszélsz. 

TÉLI BÁCSI

Miért, mi baj a lánnyal? 

MŰVÉSZ JAN

Vele... Semmi.

TÉLI BÁCSI

Csak nem neked... Ott lent a cerka? Az a másik művészi? 

MŰVÉSZ JAN

Á, nem!

TÉLI BÁCSI

Akkor? Használd, míg fog! 

MŰVÉSZ JAN

Én... csak csalódom a nőkben. 

TÉLI BÁCSI

(felkiált)

Nem tudod meg, ha nem is próbálod, hogy ezzel is csalódni fogsz!

MŰVÉSZ JAN

(fejet ráz)

Á, nem kellek én neki!

TÉLI BÁCSI

(Művész Janhoz siet és a vállára ver)

Fogadjunk! 

MŰVÉSZ JAN

Mi... én...

TÉLI BÁCSI

Ha férfi vagy, fogadsz! Tíz láda sörben! A vesztes fizet.

MŰVÉSZ JAN

(kilép a vászon mögül)

De...

TÉLI BÁCSI

(nagy határozottsággal)

Semmi de! Úgyis te fogsz veszíteni... Mármint a fogadást. Én összehozlak bennetek. Legalább egy éjszakára. 

Téli bácsi a szintetizátorhoz megy, majd inkább bekapcsolja a magnót.

Felharsan a zene:

„Nyitva az ablakom, tavaszi szellő fújdogál

Csöpög az eső, egész nap meg nem áll

Lent a téren üresen állnak a fapadok

Játszótér nélkül én padlón vagyok.

Süss fel végre drága napocska

Hátha segít ez a dalocska

Süss fel végre drága napocska

Hátha segít ez a dalocska...”

 

Művész Jan előbb mérgesen Téli bácsira néz, majd mosolyogva a vászon mögé lép és festeni kezd. Lehajol, színt kever és az ecsettel felviszi a vászonra. 

Már végül Művész Jan is ritmusra mozog. 

 

8. Jelenet

Tódor a színfalak mögött tutulni kezd. 

Házinéni hangja:

„Kuss legyen má'!”

A kutya tovább tutul. 

A jobb oldali ajtó felpattan. 

Közben a zene rendületlenül szól.

„Süss fel végre drága napocska

Hátha segít ez a dalocska...”

 

HÁZINÉNI

(beviharzik)

Maguknak szóltam!

TÉLI BÁCSI

(rendületlen énekel)

„...A tér újra a gyerekeké, a gyerekeké, legyen...”

HÁZINÉNI

Már itt vannak! 

Zene véget ér.

Téli bácsi elhallgat és hátra néz. 

TÉLI BÁCSI

Hol?

HÁZINÉNI

Maguk, itt.

TÉLI BÁCSI

Azt tudjuk. 

HÁZINÉNI

De azt nem, hogy csak eddig, ha még egyszer magukra kell szólni!

A nő ezzel kivonul. A szín mögött a kutya nyugodtan tovább tutul. 

TÉLI BÁCSI

(dühösen)

Neki szabad énekelni!

MŰVÉSZ JAN

(törülget egy ecsetet)

A Házinéninek? 

TÉLI BÁCSI

A kutyájának, annak a Tódornak, vagy kinek...

MŰVÉSZ JAN

(keserűn felnevet)

Hja, barátom, itt kutyába se vesznek minket. Mert itt még a kutyának is több joga van.

TÉLI BÁCSI

Úgy-úgy...

(bólogat lelkesen, aztán megáll a mozdulat)

És? 

MŰVÉSZ JAN

(újból a vászon mögé lép)

Befejezem ezt a képet, mondtam.

TÉLI BÁCSI

És?

MŰVÉSZ JAN

(csendesen a vászon mögül)

És... Ennyi!

TÉLI BÁCSI

(körbe néz, majd Művész Jan felé lép)

Na, és én? 

Művész Jan nem felel. Fest. 

TÉLI BÁCSI

Azt kérdeztem, én?

MŰVÉSZ JAN

(méreggel lerakja az ecsetet)

Te te vagy. Felőlem itt is maradhatsz. 

TÉLI BÁCSI

(felháborodva)

Te menekülsz! Te meghátrálsz! Te...

(keresi a megfelelő szót, majd rátalál)

Gyáva vagy! Igen,

(biccent)

te az vagy! Mérhetetlenül gyáva.

MŰVÉSZ JAN

(határozottan)

Menjek neked?

TÉLI BÁCSI

Nem így kell bizonyítani. Hogy férfi vagy!

(Művész Jan felé mutat)

Hogy bátor vagy! Egy győztes. És nem egy... egy...

MŰVÉSZ JAN

Ki ne mondd! 

Tódor elhallgat. A jobb oldali ajtó nyílik és Esztike lép be. Megáll és az ajtófélfának dől. 

TÉLI BÁCSI

(Esztikére néz, majd vissza Művész Janra)

Megalkuvó vagy! Így

(ajakbiggyesztés)

semmire sem fogsz jutni!

MŰVÉSZ JAN

(észreveszi a lányt)

Határoztam. 

(fordul a lány felé)

Befejezem ezt a képet, és megyek. 

ESZTIKE

Anya elnézést kér.

TÉLI BÁCSI

(megjátszott sértődöttséggel)

Azt mondta, szereti a zenét. 

ESZTIKE

A zenét, igen. 

(Művész Jan felé lép)

Kérem, ne menjenek. 

Művész Jan hosszan a lányra néz, majd amikor Téli bácsi már hátrálva kimenne, megrázza magát.

MŰVÉSZ JAN

(visszabújik a vászon mögé)

Tévedés volt. Én itt nem tudok alkotni. Egyáltalán

(felkiált)

nem tudok alkotni!

Esztike a vászon felé lódul. Művész Jan félve takarja.

ESZTIKE

Megnézem!

MŰVÉSZ JAN

Nem!

ESZTIKE

De én akarom!

MŰVÉSZ JAN

Maga erőszakos!

ESZTIKE

Maga meg hisztis!

TÉLI BÁCSI

Na, ebben legalább művész!

ESZTIKE

(nagyon határozottan)

Biztos másban is!

(odalép és elkapja a vászon szegélyét)

Na, mutassa!

MŰVÉSZ JAN

Mondom, hogy nem! Ez az enyém. Művészet. 

ESZTIKE

(felnevet)

A kismadár is tojik... mondjuk, tojást. Az nem művészet, nem szép, akkor sem, ha rákotlik. De miután kijön a kis énekes, felnő és trillázik...

(felkiált)

Na, az már szépség!

MŰVÉSZ JAN

(Esztikére bámul)

Nem értem.

TÉLI BÁCSI

Nyugi! Nem kell egy tojásra kotlanod. 

(felröhög)

Bár, úgy látom, te két tojáson kotlasz. 

ESZTIKE

(kérőn néz Művész Janra)

Törjük össze máris a tojást? Hogy ne tudjuk meg, soha, milyen szépséges éneke lenne annak a kismadárnak? 

Művész Jan a vászonra néz.  

Téli bácsi készségesen odaugrik.

TÉLI BÁCSI

Segítsek? 

ESZTIKE

Most nehogy énekeljen! 

Művész Jan ellép a vászon elől. 

Esztike maga felé fordítja. Téli bácsi odalép, kíváncsi. De a lány elfordítja a vásznat előle. 

 

ESZTIKE

(szájat tát)

Ez...

MŰVÉSZ JAN

Csúnya? 

TÉLI BÁCSI

(közelebb lépne)

Na, nekem is muti meg!

Esztike még jobban a sarokba lép, Művész Jan mellé. Nem mutatja kifelé a vásznat. 

TÉLI BÁCSI

Ez így nem ér!

ESZTIKE

(Művész Janra néz)

Csodálatos! 

MŰVÉSZ JAN

(meghökkenten)

Ez?

ESZTIKE

(szemét le nem veszi a képről)

Mennyiért... bár tudom, csúnya dolog ezt kérdezni, mert mintha egy darabja, szíve csücske lenne a mű, de mégis, mennyiért adja el? 

MŰVÉSZ JAN

Mennyiért? Eladni... izé, ezt?

TÉLI BÁCSI

Sokért, fiam! Hohó, sokért! 

MŰVÉSZ JAN

(bizonytalan)

Nem tudom, én még egy...

TÉLI BÁCSI

Voltam a kiállításán. Na-a-agy művész! 

MŰVÉSZ JAN

Ott sem adtam el...

TÉLI BÁCSI

Ezt most el fogod!

ESZTIKE

Mondjon egy árat! 

MŰVÉSZ JAN

Én...

(a képre, majd a lányra néz)

nekem kényelmetlen. 

TÉLI BÁCSI

Legalább a bérleti díjat szerezd vissza!

MŰVÉSZ JAN

Én...

TÉLI BÁCSI

Minimum ötven euró!

ESZTIKE

Megadom!

MŰVÉSZ JAN

De nem...

ESZTIKE

Többet...

TÉLI BÁCSI

(kurjant)

Akarunk!

MŰVÉSZ JAN

(mosollyal)

Én magának adom. 

ESZTIKE

Ingyen? 

TÉLI BÁCSI

Ötven euróért. Szóval, majdnem ingyért. 

MŰVÉSZ JAN

(a nő szemébe néz)

Ajándékba. Ha elfogadja. 

ESZTIKE

(zavarban)

Köszönöm, de... miért?

MŰVÉSZ JAN

Végre valakinek tetszett, amit csinálok! 

TÉLI BÁCSI

(fejéhez kap)

Hát ingyen, nekem is minden tetszene! Ja, meg kellene. 

(Művész Jan felé sandít)

Barátocskám, mid is van még teneked? 

A két fiatal nem figyel Téli bácsira, egymást nézik. Egymást látják. 

TÉLI BÁCSI

(legyint)

Á, beszélhetek én itt ezeknek!

MŰVÉSZ JAN

(nem engedi el a képet)

Még... nincs kész. 

ESZTIKE

Ez nem lenne még kész? 

MŰVÉSZ JAN

Nem.

ESZTIKE

Mi hiányzik? 

MŰVÉSZ JAN

A...

(megakad)

Nem is tudom, de még a...

(fejcsóva)

Hogy is mondjam...

TÉLI BÁCSI

(közbekiált)

A puszi!

A két fiatal megrettenve Téli bácsira néz. 

Esztike lehajtja fejét és már menekülne. Művész Jan utána lép.

MŰVÉSZ JAN

A... a...

TÉLI BÁCSI

Múzsapuszi! Az! Az minden alkotáson ott kell, hogy legyen!

Esztike megtorpan, visszanéz.

ESZTIKE

És ezen még nincs ott? 

Művész Jan bizonytalan mozdulatot tesz.

TÉLI BÁCSI

Ezen még nincs.

ESZTIKE

Azt honnan lehet látni? 

TÉLI BÁCSI

Azt lehet. 

(morogva)

Még így, hátulról is. Mármint

(teszi fel a kezét)

nem személyeskedek. 

ESZTIKE

(visszalépve)

Hát, ha hiányzik a múzsapuszi, akkor kerüljön rá, hamar. 

Művész Jan értetlen. Esztike azonban elneveti magát. A férfihez lép és az arcára nyom egy csókot. 

ESZTIKE

Múzsapuszi volt? 

MŰVÉSZ JAN

Puszinak puszi...

TÉLI BÁCSI

A múzsapuszi szájra van!

ESZTIKE

Szájra? Nem homlokra? Én úgy tudtam, a múzsa homlokon csókolja a művészt!

TÉLI BÁCSI

(feltartja ujját)

Elsőre! Viszont a magácska puszikája már a második lesz. Számoltam! Annak a második csóknak meg már bizony szájra kell menni! Ez

(bólint komolyan)

úgy illő!

Művész Jan zavarban van. Esztike is, de a lány felnevet. 

ESZTIKE

Hát, ne mondják, hogy miattam nem teremnek a művészek!

Esztike Művész Janhoz ugrik és megcsókolja. 

ESZTIKE

(hátra lép)

Akkor hát? Készen van a képem? A csók, a múzsacsók már megvolt. Én

(felnevet)

éreztem. 

MŰVÉSZ JAN

É... én is. 

Esztike elveszi a képet a férfitól. Maga elé tartja, nézegeti. 

ESZTIKE

Kiakasztom. Az ágyam fölé. 

TÉLI BÁCSI

(rikkant)

Az ágyba, lyányom, az ágyba! Vele...

(köhög)

mármint szóltam. 

Esztike kis bizonytalankodás után viszi a képet. Az ajtóhoz lép, visszanéz. Majd átlépi a küszöböt.

TÉLI BÁCSI

Menj már, te pupák! Egy másodperc múlva késő lesz! 

Művész Jan bizonytalan mozdulatot tesz. Téli bácsi odaugrik hozzá és megfogva könyökét az ajtóhoz cipeli, majd átlöki a küszöbön.

Téli bácsi a nézőkre néz.

TÉLI BÁCSI

Huh! Tisztára Cupidónak érzem magam. Csak kissé túlsúlyosnak. Meg sajna...

(legyint)

túl idősnek. 

Téli bácsi a szintetizátorhoz megy. Majd lehajol a magnóhoz, de nem ad zenét, hanem maga elé morog.

TÉLI BÁCSI

Istenem. Most meséljem el életem? 

Függöny.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap