Négy és fél esztendő anyanyelvünk szolgálatában

Nyiri Péter - A..., cs, 02/21/2013 - 00:07

Széphalom, Kazinczy földje „a magyar Weimar” volt egykor, hazai kultúránk egyik központja, ihletadó-ösztönző hely, irodalmunk formáló közege. Széphalom ma A Magyar Nyelv Múzeuma otthona, a hazai anyanyelvi művelődés jelentős és biztató jövőjű helyszíne. A mai Széphalom Kazinczy örökségének továbbvivője, a magyar nyelvvel való tudatos törődés évszázados hagyományának folytatója. Amikor a nyelvmúzeum történetéről beszélünk, általában a Kazinczy Ferenc Társaság 1994. március 29-i közgyűlését említjük először, az ötletadás hivatalos, jegyzőkönyvben is rögzített pillanatát. Ezúttal azonban, egy esztendő és egy korszak végén és kezdetén (a nyelvmúzeum 2013. január 1-jétől a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként végzi munkáját) kezdjük meg még korábban az áttekintést, és röviden nézzük meg, milyen múltra építkezhet a nyelvmúzeumi jelen!

Állandó kiállításunk, a Titkok titka. A magyar nyelv múltja, jelene és jövője című tárlat egyik bevezető szövege így hangzik: „Kedves Látogatónk! Ön a mai magyar nyelv szülő­földjén jár. E helytől nem messze található Karos, ahol az egyik legna­gyobb honfoglalás kori temető utal arra, hogy a honfoglalást valószínűleg innen irányították. Tehát a magyar nyelv is erről a tájról kezdett terjedni a Kárpát-medencében. Talán ezen a tájon született a Halotti Beszéd és Könyörgés, első összefüggő szövegemlé­künk. 1590-ben Vizsolyban nyomtatta ki Károli Gáspár Bibliáját, amely nagy hatással volt iro­dalmi és köznyelvünk egysége­sülésére. A Borsod megyei Gelejen szüle­tett, majd Göncön, Sátoraljaúj­helyen, Sárospatakon végezte tanulmányait Geleji Katona Ist­ván, aki 1645-ben megírta az első magyar nyelvművelő mun­kát (Titkok titka [innen kapta címét kiállításunk], Magyar Grammatikatska).

Amikor Széphalmon és környékén járunk, ez a múlt elevenedik meg számunkra. Honfoglalók kiáltása hallik, egy hazát találó (vagy hazáját újra megtaláló) nép örömszavai szállnak a bodrogközi földek fölött. Fülünkbe cseng a Halotti beszéd és könyörgés, e csodálatos szépségű, archaikus-szakrális középkori szöveg, első összefüggő szövegemlékünk, a boldvai bencés apátsági templom ősi falai tűnnek elénk, s Geleji könyvének, az első magyar nyelvművelő munkának veretes sorait olvassuk.

Kazinczy öröksége a legnyilvánvalóbb, legélőbb hatás Széphalmon, és nemcsak tudományos (szakmai: irodalmi-nyelvészeti) értelemben, hanem eszmei, lélektani vonatkozásban is. Kazinczy életműve és élete (mely Kosztolányi szerint remekmű, ez Kazinczy remekműve) a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség, tenni akarás, a cselekvő hazaszeretet máig ható példája. „Bennünk hazaszeretet lobog, s ennek egy része a nyelv szeretete.” – vallotta Kazinczy, s ez a hozzáállás a nyelvmúzeum munkáját is meghatározza. A széphalmiság éppen ebben áll; az anyanyelv szeretetében, az anyanyelv és kultúra általi kiteljesedésben, az irodalom, a szép és a jó erkölcsnemesítő küldetésében. A Magyar Nyelv Múzeuma ebből az elkötelezettségből született, s így természetes, hogy küldetése igen sokrétű; hiszen amellett, hogy kiállítási térként működik, folyamatosan közművelődési, nyelvművelődési szerepet is vállalnia kell. Cselekvési térnek kell lennie egy közösség: a magyar nyelv iránt érdeklődők és a magyar nyelvért tenni akarók számára.

Ezt az elképzelést, ’a nyelvmúzeum mint bemutató és cselekvési tér’ gondolatot tárta a Kazinczy Ferenc Társaság közgyűlése elé 1994-ben Pásztor Emil. Annak a Társaságnak a közgyűlése elé, amely maga is képviselője, folytatója és továbbörökítője a széphalmi, Kazinczy-féle örökségnek. Az 1985. április 26-án Sátoraljaújhelyben megalakult kulturális szervezet (a kassai Kazinczy Társaság, a zempléni Fáy András Társaság és a Zemplén vármegyei Kazinczy Kör eszméjének folytatójaként) alapszabályában hármas célt tűzött maga elé: Kazinczy szellemi örökségének gondozását, az egykori abaúji és zempléni régió történeti és nép hagyományainak kutatását és ápolását, valamint a közműveltség és az anyanyelvi kultúra terjesztését. Ezek a célok éppen azt a mély elkötelezettséget mutatják, amelyről fentebb szóltunk. S nem véletlen, hogy a Kazinczy Társaságon belül fogalmazódott meg a nyelvi múzeum (az emlegetett elkötelezettség intézményesítésének) gondolata.

A Pásztor Emil nyelvmúzeumi javaslata utáni történet mára történelem: 2001-ben tették le az alapkövet, s 2008. április 23-án megnyílt Széphalmon, Kazinczy egykori gyümölcsöskertje helyén A Magyar Nyelv Múzeuma. Az azóta eltelt négy és fél esztendőben az intézmény (minden anyagi nehézség ellenére is) fejlődési pályán haladt, s bizonyította, hogy életképes, több feladatkört is ellátó létesítmény.

Nézzük, hogy melyek is ezek a feladatkörök!

 

Kiállítóhely

A Magyar Nyelv Múzeuma kiállításainak célja anyanyelvünk ismereteket átadó és a tudatos nyelvhasználatra nevelő bemutatása. Kiállítási módszertanunk hívószavai az ismeretterjesztés, a nevelés és a szemléletesség.

Témagazdagság

Áttekintjük a magyar nyelv és irodalom történetét, bemutatjuk anyanyelvünk helyét a világ nyelvei között, szólunk a nyelvjárásokról, a jelenkori nyelvhasználatról. Kiállításaink jellege enciklopédikus: különböző fontos témákat kiemelve mutatjuk be anyanyelvünket és általában a nyelvet a maga gazdagságában, játékosságában és összetettségében. Tárlatkínálatunkat ez a mozaikszerűség izgalmassá, gondolkodtatóvá, interaktívvá teszi.

Változatosság a megjelenítésben

A nyelvmúzeum kiállításai megjelenésükben, installációjukban is igen változatosak, a hagyományos és a legmodernebb megoldások együtt vannak Széphalmon. A Kazinczy Emlékkert százados fái, a „hasonlíthatlan szépségű Sátor-hegyek” szépséges panorámája gyönyörű természeti környezetet, méltó otthont adnak a nagy nyelvújító neoklasszicista, görög templomokra emlékeztető emlékcsarnokának, illetve Kazinczy és családtagjai sírjának (a hely már a reformkor óta zarándokhely), és a nyelvmúzeum masszív, letisztult formájú, nagy üvegfelületekkel hívogató, modern épületének. Az intézményen belül is megmutatkozik az installációs sokszínűség: az Akadémiai Terem ünnepélyes, a 19. század első felét idéző berendezése mellett jól megférnek a hagyományos, tablós-vitrines tárlatok, valamint az interaktív, multimédiás eszközöket felvonultató, szórakoztató, olykor játékos, de számos ismeretet közlő (tudományos megalapozottsággal, de mindenki által befogadható módon) állandó kiállítás. A múzeumban egyidejűleg hét kiállítás látható, így a széphalmi látogatás akár egész napos program is lehet az érdeklődők számára.

 

Közösségi tér

A Magyar Nyelv Múzeuma kulturális rendezvények otthona már a kezdetek óta. Tudományos konferenciáknak, irodalmi esteknek, színdaraboknak, hangversenyeknek, vetélkedőknek, ünnepségeknek ad helyet az intézmény, a kert pedig színvonalas, érdekes családi programok helyszíne. Rendezvényeink a magyar kultúrához kötődnek, de a témán belül igen változatosak. Céljuk az, hogy a régió (és több esetben az egész ország) lakosságát megmozgatva hívják fel a figyelmet az anyanyelvvel való tudatos törődés fontosságára. Éves programtervünk jól mutatja ezt a célkitűzést és a változatosságot. A nyelvmúzeum születésnapján szavalóversenyt rendezünk több korosztály számára. Az anyanyelvi juniális a magyar nyelvvel foglalkozó szakemberek és az érdeklődők gazdag tartalmú országos találkozója. Az augusztusi Hétpróbás Varázskert a legkisebbeknek kínál mesés kalandjátékot az emlékkertben. Kazinczy születésnapja és a hozzá kapcsolódó múzeumpedagógiai nap a megemlékezés és az ismeretgazdagító, szórakoztató foglalkozások alkalma. November 13-án ünnepeljük a magyar nyelv napját, Úrjövet (advent) idején pedig újra a legkisebbeket várjuk játszóházzal. Ezek az állandó, immár hagyományos rendezvények minden évben kiegészülnek számos alkalmi eseménnyel: konferenciákkal, könyvbemutatókkal, kiállításmegnyitókkal, irodalmi évfordulókkal.

 

Nyelvművelődési központ

A Magyar Nyelv Múzeumának vállalnia kell a feladatot, hogy eszmei központként, gondolatformáló helyként működjék. Elsősorban a következő küldetéssel:

  1. Anyanyelvi ismeretterjesztés, anyanyelvünk minél alaposabb, mélyebb megismertetése, vagyis a tudatos nyelvhasználatra nevelés.
  2. A nyelvi-kulturális nemzeti hagyományok megismertetése, és így a nemzeti öntudat, a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség és a hazaszeretet erősítése.
  3. A nyelvi-erkölcsi nevelés, annak hangsúlyozása és tudatosítása, hogy a nyelvhasználat erkölcsi felelősséggel jár, a nyelvhasználat cselekvés, a használt nyelv megcselekedett nyelv.

Ezeket a feladatokat elláthatja egyfelől a már említett kiállításokkal és rendezvényekkel, másfelől egy alaposan megtervezett, az anyanyelvi nevelés, a nyelvművelés célját is vállaló közművelődési programmal. Ennek megvalósulása leginkább abban mutatkozik meg, hogy a nyelvmúzeum időről időre felhívja a figyelmet fontos nyelvészeti, tudományos és kulturális témákra, és kutatásokra ösztönzi a szakembereket, gondolkodásra, tudatosságra készteti a nyelvhasználókat. Csupán megemlítek néhány témát: intézményünk fontosnak tartja a kézzel írás népszerűsítését, a nevelés-beszélgetés-olvasás (nyelvi öröm) jelentőségének hangsúlyozását, a nyelvi felelősség tudatosítását. Ennek érdekében pályázatokat, versenyeket hirdetünk, tanulmányokat, esszéket, cikkeket írunk, előadásokat szervezünk. Döntő jelentőségű, hogy ebben a munkában mennyire tudunk együttműködni a szakmai szervezetekkel, a tudományos műhelyekkel.

 

Múzeumpedagógia

Nyelvművelődési programunk kiemelt része a múzeumpedagógia, mert ugyan közművelődési kínálatunk a felnőtteknek is szól, elsődleges célközönségünk a fiatalság. Számukra folyamatosan bővülő múzeumpedagógiai programmal, foglalkozáscsomaggal (múzeumi óra, tematikus foglalkozás, szakkör, szakmai előadások, múzeumi nap) készülünk. A foglalkozások célja a tudatos nyelvhasználatra nevelés, a játékos, érdekes anyanyelvi nevelés. Ennek feltételeit, eszköztárát folyamatosan kell kialakítanunk-megteremtenünk (oktatóterem, múzeumpedagógiai kiadványok, foglalkoztatási eszközök).

 

Tudományos munka

A nyelvmúzeum leginkább fejlesztendő része a tudományos tevékenység. Noha máris vannak eredményeink Kazinczy és kora kutatása, irodalomtörténeti és nyelvművelődési vizsgálódások terén, bőségesek még a feladataink. A következő tematika lehet a célunk. A széphalmi örökség, a hely szelleme okán egyik kiemelt kutatási területünk Kazinczy és kora, illetve a magyar nyelvművelés, nyelvi kultúra történetének kutatása. A másik a most formálódó, éppen a nyelvmúzeum kapcsán megszülető nyelvészeti muzeológia, s ennek részeként az anyanyelvi múzeumpedagógia, a múzeumi keretek között és eszközökkel végzett anyanyelvi ismeretterjesztés és nevelés módszertanának, elméletének és gyakorlatának kutatása. Tudományos hozzáállásunkat az interdiszciplinaritás jellemzi, az, hogy a nyelvtudományt nem kizárólag leíró jellegűnek fogjuk fel, és keressük a kapcsolódási pontokat a társtudományokkal: az irodalommal, a néprajzzal, történelemmel, kulturális antropológiával, lélektannal, pedagógiával, szociológiával stb.

A tudományos és közművelődési munka része a szolgáltatás, mely a jövő feladata. Az anyanyelvi tanácsadásnak kapcsolataink révén (Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport) megvannak a feltételei, ám ezeket szervesen és hivatalosan is (a szakmai, jogi megoldásokat megtalálva) be kell illeszteni a nyelvmúzeum programjába.

A nyelvmúzeum bővülő kapcsolatrendszere, a vele munkakapcsolatban álló szakemberek révén alkalmas arra, hogy a magyar nyelvművelés (nyelvművelődés, nyelvstratégia) egyik központja, intézményesített otthona legyen.

 

Közgyűjtemény

A Magyar Nyelv Múzeuma közgyűjtemény is, s minthogy besorolása szerint tematikus múzeum, gyűjtőköre elsősorban a magyar nyelvre terjed ki. A jövőben a gyűjtőkör pontosítása, szűkítése szükséges, jelenleg a következőket gyűjtjük: Kazinczy Ferenc és kora művei, tárgyi emlékei; nyelvészhagyatékok (Zsirai, Lőrincze, Deme, Czigány); nyelvművelő szervezetek és rádiós, televíziós anyanyelvi műsorok levelezése, története. A gyűjtőkör kapcsán kiváló javaslatokat kínál Balázs Géza, és megfontolandók Kováts Dániel gondolatai, aki a szavak behordásáról, megőrző funkcióról ír Kányádi Sándor Noé bárkája felé című versét idézve.

Átgondoltan, a helyi adottságokat, személyi feltételeket figyelembe véve, az igényeket megvizsgálva, szakmai egyeztetések során kell meghatároznunk a pontos gyűjtőkört, igazodva a nyelvmúzeum küldetéséhez, tervezett jövőjéhez.

 

Nemzeti emlékhely

Széphalom a magyar nyelv jelképes helyszíne, nemzeti (nyelvi-irodalmi) emlékhely, zarándokhely, meglátogatása (az elzarándokolás) sokak számára jelképes cselekedet, tisztelgő, szeretetteljes főhajtás a magyar nyelv és a magyar kultúra előtt. Ezt mindenképpen figyelembe kell vennünk, amikor Széphalom jövőjét tervezzük. Széphalmon van egy élő hagyomány, létezik, átélhető módon munkál, hat itt egy narratíva, mely a magyar nyelv történetét, a nyelv nemzetmegtartó küldetését, a nyelvvel való tudatos törődés fontosságát, a hazaszeretet teremtő erejét beszéli el – folyamatosan, meghallható módon, állandóan gazdagodva, továbbíródva. Itt Széphalmon a maga természetes, magától értetődő, átélhető formájában jelenik meg az ’az anyanyelvünk a nemzeti kultúránk alapja’ gondolat. És éppen ezért Széphalom számára a legindokoltabb forgatókönyv a nemzeti emlékhely (emlékpark, mint Ópusztaszer) státusz elérése, egy többfunkciós, sajátos küldetésű anyanyelvi intézmény megvalósítása lehet, mely unikum a hazai muzeológiában, de érdekes színfolt a nemzetközi múzeumi világban is. Ezen, ezért munkálkodunk…

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap