Néhány adalék a Patkányok honfoglalásáról

Turcsány Péter, h, 08/20/2018 - 00:06

(A koronatanú – visszamenőleg is – „megszólal”)
 

Az utóbbi időkben igen sokan kívánják Wass Albertet „persona non grata”-nak (’nem kívánatos személy’-nek) kinyilvánítani egyik írása, a Patkányok honfoglalása című példázata miatt. (1)[1] Noha a patkányok feltehetően allegorikus színpadra vitelétől Gerhardt Hauptmann Nóbel-díjas író sem ’viszolygott’ Die Ratten (A patkányok) című 1911-ben színre vitt darabjában, egy évvel rá kapta meg a svéd királyi elismerést. Semmi sem új a nap alatt, minden változat, felújítás… még egy Wass Albert írás is… A téma már akkor is a könyvespolcon, ill. a színpadon hevert, csak le kellett porolni… (Ezt meg is tette 2001-ben a Bpest-i Radnóti Miklós színház…)

Noha a patkányozás önmagában sem volt mindig negatívum még a baloldali mozgalmárok körében sem… Lássuk csak Wass Albert fabulája megírásának körülményeit: Az 1930-as évek közepén a Kommunista Internacionle VII. Kongresszusa az antiimperialista népfront nemzetközi kialakítását jelölte ki céljául. Akkoriban több nyelvre lefordítva népszerűsítették az alábbi dalt (ld. Albert Camus jegyzeteit az algíri kommunista internacionalistákkal való kapcsolatáról – amely később nézeteltéréseik miatt megszakadt, a szerző). E dal – meglepő módon – a ’proletárok’ önmeghatározásaként használta a PATKÁNY-motívumot, lássuk:

„... Ha fegyenctelep a sorsunk
Hosszú az ám
Tartós az ám
Ha fegyenctelep a sorsunk
A hegy tövén
Patkánysorban...

Idehozzák majd Tatauinból
Szenegáli dúsajkúakból
A bikákat Bordzstól Uináig
Hol az úr a bikacsök...”
(1936 körül terjesztett mozgalmi dal!)

Ez a baloldal által széles körben ismert dalocska is ad(hat)ta Wass Albertnek az ötletet az 1930-as évek közepén (!) a kolozsvári Ellenzék-ben megjelentetett fabula megírására. E lap akkoriban éppen nem antiszemitizmusáról, hanem elsősorban humanista szerzőgárdájáról volt híres a transzszilván sajtóban.

Az írás a baloldali kommunistákra éppúgy utal, mint a jobboldali lumpenek, ill. a román Vasgárda térnyerésének veszélyére! Nem a zsidókra vonatkozó allegória!

Miképp ugyanerről az időszakról ír Wass Albert később az utóbbi évtizedben már közismertté vált nagyregényében, az Átoksori kísértetek-ben: hasonló álláspontot alakítva ki százada e két rákfenéjének csőcselékéről. Az írót idézem koronatanúként, aki felelősen és hitellel írta le az alábbi sorokat, senkit nem sértve, de a veszélyre figyelmeztetve mindenkor mindenkit:

“Ma m:ár megszokott jelenség, hogy mindazért, ami Magyarországgal történt, az arisztokráciát vádoljuk, vagy a zsidókat. Kényelmes és egyszerü megoldás, ugye? Ha elég gyakran mondogatják, még el is hiszi a világ s belenyugszik. S észre se veszi, hogy ugyanaz a lassú lelki rombolás, mely a régi Magyarországot alásüllyesztette a börtönök és kínzókamrák poklába, ugyanaz a rombolás halad tovább a világ minden részén, lassan, lépésről-lépésre. Az Átok-sorok emberei terjesztik ennek a szörnyű világrothadásnak a csíráját. Nem a hercegek és nem a zsidó bankárok. Még csak nem is azok a fantasztikus álmokat kergető, nagy dolgokat tervező félbolond próféták, akik ilyen, vagy amolyan színű ingeket viselve igyekeznek megmenteni a maguk nemzetét valamiféle megkergült elmélet alapján. Az emberi világ igazi férgei az Átok-sorokról indulnak el, s csak egyetlen céljuk van, hogy Isten világának minden talpalatnyi darabkáját pokollá változtassák át ezen a földön.”

A fenti gondolatok kísérő szavai lehetnek még: irigység, mohóság, telhetetlenség, gátlástalanság, amoralitás, bűnözés, rágalmazás, hatalmi éhség, kisajátítás stb. = honbitorlás, diktatúra. „A patkányok honfoglalása”.

Arról már igazán senki nem tehet, hogy utóbbi időben egyes elektronikus portálok még a Wass Albert-írás címét is megváltoztatva közlik: Patkányok lázadása címen (scc!).

Antikommunizmus és antifasizmus jellemzi, jellemezte Wass Albert mindenkori megnyilvánulásait. Ezt a fontos kitételt vegyük figyelembe, mielőtt felül(het)nénk bármilyen rágalmazásnak.

A példázat újbóli közlésére is sor került a II. Világháború végnapjaiban. De ez sem szégyellhető módon történt… Az Ellenzék c. folyóiratban történt, 1944. június 17-i újraközlésének éppen a németek, a német katonai csapatok közeli fölkerekedésére, erdélyi kitakarodására történt utalás ad(hat)ott újabb értelmezést, aktualitást: „De végül is nem tehettek egyebet: fölkerekedtek és otthagyták a tönkrement  birodalmat.” (2) [2]

Mint tudjuk, mint bizonyítékainak nagy számban tanúsítják, Wass Albert a magyar hadsereg zászlósaként, az Erdélyi Hadtest parancsnokának bizalmi embereként sem kedvelte az SS-t, illetve magyarországi helytartóit… Visszaemlékezéséből tudjuk, 44 őszén, egy napi általuk történt fogva tartásának emlékét eltört ujjpereceinek sajgása évtizedekig megőrizték.[3]

Turcsány Péter

 

Lábjegyzetek:

(1)Balázs Ildikó: Wass Albert életmű bibliográfiája 1923-2003 című kötet 1058. tétele: Patkányok honfoglalása. = Ellenzék, (193?); Magyar Demokrata, 51. (1998) Megj. Wass Albert: Nagy novelláskönyv, Kráter 2009.

(2) Aki Wass Albertnek egy zsidó fakereskedőről szóló tanulságos és tragikus történetének elolvasásával akarja kiegészíteni jelen írásban tett állításainkat, az látogasson el a Kráter Műhely Egyesület honlapjára és olvassa el az írótól Az összetört esernyő című mezőségi novelláját: http://www.krater.hu/krater.php?do=aloldal&action[1]=19439

(3) Ld. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, Erdélyi Hadtest parancsnok háborúból való kiugrási kísérletének kudarca. Turcsány Péter: Wass Albert a boldog szomorú ember I 126-130. old., Kráter, 2008.

 

[1] Balázs Ildikó: Wass Albert életmű bibliográfiája 1923-2003 című kötet 1058. tétele: Patkányok honfoglalása. = Ellenzék, (193?); Magyar Demokrata, 51. (1998) Megj. Wass Albert: Nagy novelláskönyv, Kráter 2009.

[2] Aki Wass Albertnek egy zsidó fakereskedőről szóló tanulságos és tragikus történetének elolvasásával akarja kiegészíteni jelen írásban tett állításainkat, az látogasson el a Kráter Műhely Egyesület honlapjára és olvassa el az írótól Az összetört esernyő című mezőségi novelláját: http://www.krater.hu/krater.php?do=aloldal&action[1]=19439

 

 

[3] Ld. Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, Erdélyi Hadtest parancsnok háborúból való kiugrási kísérletének kudarca. Turcsány Péter: Wass Albert a boldog szomorú ember I 126-130. old., Kráter, 2008.

 

 

 Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap