Németh László nőalakjai 18/20.

Ács Mária, v, 05/01/2011 - 18:53

 

 

 

Az Irgalom Kertész Ágnese

 Az Irgalom című regény és hősnője, Kertész Ágnes Németh László előző három regényének s nőalakjainak méltó társa, sőt bizonyos szempontból az egész életmű betetőzése.

 Németh László egyén és társadalom között végzetes hasadást látott, ezért nem a társadalmi változásoktól, hanem az egyén tökéletesedésétől várta az emberi élet minőségének a javulását. Azt ábrázolta, hogyan lehet az emberi jóság által a magunk és mások életét boldogabbá tenni. Kertész Ágnes a mintává, példává nemesített ember legszebb típusa.

 A mű létrehozásában az író lelkét formáló hatóerők a következőképpen jutottak szerephez.

 1. Atörténelem itt is mintha csak esetleges háttere lenne a regénynek, de nem meghatározó komponense. Valójában azonban az író nem is találhatott volna jobb kort mondanivalójához, mint a második világháború utáni évek elbizonytalanodott, utat kereső társadalmát.

 2. Avallás, ezen belül a protestantizmus szelleme Ágnes jellemének fejlődésében mutatkozik meg olyan formában, ahogy az „üdvösség-eszme” érvényesíthetőségét Németh László az új társadalom, a szocializmus viszonyai között is kívánatosnak, elérhetőnek tartotta. Kertész Ágnes a munkából imádságot és a pályából ugyanúgy istentiszteletet csinál világi szemlélettel, mint ahogy azt a protestantizmus a keresztény tanításra alapozva teszi. Így válik a regény a másokért végzett munka apoteózisává, a hősnő ugyanis ebben találja meg emberségének értelmét.

 3. Ha közvetve is, az Irgalom c. regénynek is vannak görög vonatkozásai.  
A regény elődje már címében is erre utal: a Télemakhosz című novellára gondolok, melyből az Irgalom végső formájában kinőtt. A regényben, ahogy Németh László mondja: „a Gyász elektrai hősnőjével szembeni antigonei alakot” formálta meg, aki először a háborúból, fogságból hazatért apa iránti felelősségérzetben kap lényét kibontó feladatot. Jellemében tehát Kertész Ágnes antigonei hős, bizonyos vonatkozásban azonban ő is megjárja Elektra poklát. Egyes cselekményelemek is elektrai motívumokkal állíthatók párhuzamba. A szigorú ítéletű Ágnes reménytelenül is úgy várja haza apját, hogy anyjával szemben  - aki apja kiválóságát nem tudta soha értékelni, s távollétében is egy nálánál sokkal értéktelenebb emberrel csalja meg – már-már gyűlöletet érez.

  Természetesen mégsem görög analógiáról van szó. Az író még a feltételezést is eltolja magától, mikor egyesek Ágnes tisztult eszmény utáni vágyát, amit apja testesít meg, a késői utókor freud-i fogalmával, „apakomplexussal” próbálják leírni. Amikor az apa hazatért, Ágnes vérlázítónak tartja azt a fogadtatást, amit a sokat szenvedett ember kap.
„El lehet képzelni nagyobb méltánytalanságot, nem is az emberektől, a sorstól, mint hét év múltán ezt a fogadtatást. De ő épp ezt nem fogja tűrni. Ezzel a méltánytalansággal fog szembeszállni.” /4. sz. irod./

 Ágnes is szoborszerű alak, görög istennőre emlékeztet – akiben az író a nyers, fiatalos, még kiforratlan, kicsit tüntető szigort érlelte belátássá – Elektrából Antigonévé. Így a regényből kinövő szobor méretre, tartalomra is nagyobb lett a előző háromnál is. Németh László így vall erről: „Kertész Ágnes a négy nőalak közül Medici kápolnám leghajnalibb alakja.”

 Németh László örök vágyához, hogy az élet a tökéletesség útján haladjon tovább – a görögökben találta a legszebb példákat. Hite szerint a vallás a szépség menete, s a görögökben az nyűgözi le, hogy művészetük és vallásuk az örök szépség, a teljességre érlelt emberi természet igazi gyermeke. Az Irgalom-ban Kertész Ágnes alakjában mutatja be azt a lelki fejlődést, melynek során egy fiatal lány másokért áldozatot hozni képes harmonikus lénnyé válik. Csöndes derűvel áll a világban, el nem lankadó erő hevíti éveit, hogy munkalázával valami enyhülést adjon környezetének. Ez csak egyik oldala egyéniségének: Ágnes másik fő erénye az, hogy soha nem reked kívül az életen, de van benne bizonyos távolságtartás. Együtt akar és tud élni a világgal a szép dolgok közös megteremtésében, de távol is marad tőle, hogy a belső összhang zavartalansága is fennmaradjon. Így lesz Ágnes „a szent”, az emberi tisztaság és az elérhető tökéletesség, az életét sikeresen betöltő ember gyönyörű példája.

 Kertész Ágnesben is van mitológiai sugárzás, mint elődeiben, mert ő sem kivétel az író törekvésével szemben, hogy keresse, és az epika nyelvén felmutassa az emberiség ősképeit.
Németh László szerint az élettani „végzet” okai és okozatai oly messziről erednek, hogy az értelem hiába próbálja ennek titkát megfejteni. Legfeljebb a mitológiai képek metaforája képes tájékoztatni ezek ősi és mélyebb tartalmát illetően. Mintha Jung tanítása érződne Németh László felfogásában: ”a mítoszok nem halnak és nem halhatnak meg bennünk”. Meg akarja szólaltatni a léleknek azokat az archetípusait, amelyekben a világ, a lét ősi lényege ölt alakot.

 Az Irgalom is az emberi sors lehetőségét méri meg újra, s így - leginkább az Iszony-hoz hasonlóan - ez is „sors-metafora”. Párja az Iszony-nak, de csak az ellentétesség jogán. Életeszméje szerint „ellen-Iszony”. Kertész Ágnes sok vonást őriz Kárász Nelli alkati adottságaiból. Benne is van valami nemiség elleni vonás. Őt is magány zárja külön világba, az erkölcsi emelkedettség magaslatán áll, útja mégis másfelé tart, mint Kárász Nellié. Emberektől viszolygó érintetlenségét felébredő belátása emberiessé oldja.  Ezzel eléri, hogy az eszményítés magasából leszállva, ő legyen környezetének fényt sugárzó segítőtársa.

 Ezzel lép túl Németh László a mitológián. A mitológia szerint ugyanis az emberi élet egyenlő az alkati adottságok végzetével, és így járhatatlan az út lélektől lélekig. Németh László azonban az alkati adottságokat tudomásul véve kereste a járható utat, s meg is találta az emberek közötti közvetítő kapocsként működőképessé tehető részvétben, könyörületességben, „irgalomban”.

 4. A mitológiai vonatkozást azzal is tompítja az író, hogy az elvonatkoztatást, az általános emberit a közeli magyar valóságba helyezi. A regény nagy része ugyan Pesten játszódik, de Tükrös, a falu s az apa falusi származása mégis szinte nagyobb helyet kap a regényben, mint Pest. Hiszen egyrészt az apjától, a faluról elkerült értelmiségin keresztül beléivódott eszményen, másrészt saját tapasztalatai révén kialakult Ágnesben az a szemléletmód, melyet a faluról szerzett tudás képes igazán megkötni.

 A regényben szinte az életrajzi hűség szintjén jelenik meg az, amit Németh László számára a falu, a népiség jelent: a faluról származó értelmiségiek felelőssége, amit leginkább a népi írók képviseltek a magyar irodalomban, s az erre épülő mozgalomnak Németh László filozófiája is háttérként szolgált. Kertész Ágnesnek épp azt jelenti Tükrös, mint Németh Lászlónak Szilasbalhás. Ezt mondja Ágnesről az író: apján át „ … beléje is rakódott egy csomó Tükrös”.
Az író ugyanolyan szeretettel s tisztelettel vonzódott falusi származású apjához, mint Ágnes a sajátjához. Magára vonatkoztatva így vall erről:
„Rajongó szeretete az apja iránt vezette őt először ahhoz, hogy mohón és boldogan merüljön meg a faluban, amely őt /az apját/ olyan jóra és gazdagra kiformálta.”
Ágnes is a falunak tudja be azt a hatást, mely az öreg Kertészt kislánykorától ideáljává emelte. Milyen boldog, ha Tükrösre mehet, ha tükrösiekkel találkozik, Halmi Feri, orvostanhallgató társa, - akit a regény végén párjául választ Vetésivel, a könnyűnek talált városi fiúval szemben – maga is tükrösi.
S Ágnes boldogsága tulajdonképpen az író boldogsága:                                                                
„Regényírás közben mindig különös öröm számomra, ha valamelyik alakomat egy zörgő lőcsű kocsira fölnyomhatom.” – írja Németh László.

Az Irgalom-ban is nagyszerű lehetőséget teremt ahhoz, hogy Ágnes szemén át megláttassa a vagyont hajhászó, civakodó, de a szigorú rendet biztosító, tiszteletreméltó paraszt-erkölcsöket. A Kertész család pesti életén is mindig átdereng a falu, mint komoly lélektani valóság, ahogy Németh László mondja: „Én Pesten is falun éltem.” 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap