A Nemzeti Színház története

Szerkesztő C, h, 07/01/2013 - 00:08

 

 

 

 

A budapesti Nemzeti Színház 1837-ben kezdte meg működését (1840-ig Pesti Magyar Színház néven). Működött a Blaha Lujza téren (1908–1964), a majd a jelenlegi Magyar Színház épületében, a Hevesi Sándor téren (1966–2000). Önálló épülete majd' fél évszázaddal az első lebontása után, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit.

 

Tartalomjegyzék

 [elrejtés

 

A budapesti Nemzeti Színház története

A Kerepesi, ma Rákóczi út a Hatvani, ma Kossuth Lajos utcával. Bal sarkán a régi Nemzeti Színházzal és a Zrínyi kávéházzal.

A Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete a 20. század elején

A magyar színház épületét Pest vármegye alispánja, Földváry Gábor határozott intézkedésének köszönhetően a Grassalkovich Antal által adományozott Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatt, az Astoria szállodával szemben, az irodaház helyén) telken kezdték építeni 1835-ben, és 1837. augusztus 22-én nyitották meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-ben a Pest vármegye által fenntartott színház országos intézmény lett, és Nemzeti Színház néven működött tovább. 1875-ben a színházépületet átalakították, és kibővítették. 1908 nyarán a színházat bezárták, tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, s 1913-ban lebontották.

Emlékeztető a parkban a lerombolt Nemzeti Színházakra

Társulata „átmenetileg” a Blaha Lujza téri Népszínház épületébe költözött. Később ez az épület is hasonló sorsra jutott. Lebontásáról 1963-ban döntött a kormányzat, mivel az épülő metró - állítólag - statikailag meggyöngítette. A társulat 56 éven át játszott a Blaha Lujza téri színházban, ezután átmenetileg a Nagymező utcába, a mai Thália Színház épületébe költözött, két évvel később a Hevesi Sándor téren, az átépített (akkoriban Petőfi Színház néven működő) Magyar Színház épületében [1] kapott helyet. A Hevesi Sándor téren működő teátrum 2000. szeptember elsejéig (két héttel a Duna-parti építkezés megkezdése előttig) viselte a Nemzeti Színház nevet.

A színház egyes időszakokban több játszóhellyel is rendelkezett. 1945-1951 között a Nemzeti Színháznak kamaraszínháza volt a Magyar Színház, 1951-1982 között a Petőfi Sándor utcai - egykori Belvárosi Színház - Katona József Színház, majd 1982-2000 között, a Várszínház.

Az új Nemzeti Színház tervezése

A főhomlokzat

A Nemzeti Színház elhelyezésére 1964-ben kiírt tervpályázat a Városliget szélén, a Felvonulási téren jelölte ki az új Nemzeti Színház helyét. Az 1965-ös nemzetközi építészeti tervpályázaton két második díjat adtak ki: Hofer Miklós, valamint Jan Boguslawski és Bogdan Gniewiewski pályázata nyert. Ezt követően Hofer Miklós vezetésével két évtizeden át a Középület-tervező Vállalat foglalkozott az épület tervezésével. Végül az engedélyezési- és kiviteli tervek alapján 1985-ben az építésügyi hatóság kiadta az építési engedélyt, az építkezés azonban nem jutott tovább néhány fa kivágásánál. Gobbi Hilda színésznő is, akinek a közbenjárására a régi épület néhány jellemző részletét sikerült megmenteni a pusztulástól, sürgette az építkezést már az előző épület bontása óta, valamint téglajegyek kibocsájtásával is hozzá kívánt járulni az új épület építési költségeihez. 1988-ban új helyszín-kijelölő pályázatot írtak ki, amelyen a szakmai zsűri a lipótvárosi, Erzsébet téri helyszínt tartotta legmegfelelőbbnek. 1997-ben Bán Ferenc építész munkáját ajánlotta megvalósításra az építészeti tervpályázat bírálóbizottsága. 1998-ban az új Nemzeti Színház építése elkezdődött, az új kormány azonban az építkezést leállította, és új helyszínt jelölt ki. A kultuszminiszter indoklása szerint a belvárosi Erzsébet tér környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg a célnak, ezen kívül a színházépület megépítése az eredeti tervek szerint túl drága. 1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda Schwajda György miniszteri biztos vezetésével, aki Siklós Mária építészt bízta meg a Duna-parti helyszínen megépítendő Nemzeti Színház terveinek elkészítésével. A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit a Budapest, IX. kerület Bajor Gizi park 1. szám alatt.

A Nemzeti Színház elhelyezkedése és terei

A Nagykörút déli végétől a Rákóczi híd felé gyalog tíz percre, azaz egy HÉV-megállónyira található színház rekord idő – alig 15 hónap - alatt készült el. Az épület nettó alapterülete a szabadtéri színpaddal együtt több mint 20 ezer négyzetméter. A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Központi része a majdnem kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész, ezt veszi körül a közönségforgalmi tér, valamint a nagy színpadot „U” alakban szegélyező üzemi szárny. Az épületben 3 színpadon láthatnak előadást a nézők. A nagyszínpad 619 férőhelyes, a Gobbi Hilda Színpad 160-200 fő befogadására alkalmas, a Kaszás Attila terembe 80-100 néző ülhet be. Külső megjelenésében az épület egy hajó képzetét kelti, amely a Dunán ringatózik. Az építmény egészét körülölelő kertben szoborpark kapott helyet, ahol a közelmúlt legendás színészeinek bronzba öntött életnagyságú szobra látható.

A Nemzeti Színház mellett található a 2005-ben átadott Művészetek Palotája.



A Pesti Magyar Színház (1837-1840), majd a Nemzeti Színház vezetői

A Nemzeti Színház első épülete

Bizottmányi elnökök, intendánsok, kormánybiztosok

Igazgatók

 

A Nemzeti Színház otthona a Hevesi Sándor téren 1966–2001 között. Ma Pesti Magyar Színház

 

Jegyzetek

 

Források és ajánlott irodalom

Külső hivatkozások

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap