New York

Balogh Bertalan, v, 11/12/2017 - 00:03

 

 

 

New York. Kocsival a 5th Avenue-n. A forgalom megtorpan: piros lámpa. Mereng az ember...

Hirtelen a most renovált felhőkarcoló földszinti homlokzatán akad meg a tekintetem. Üzletei közül az egyik fényes, drapp márvány frontot kapott. Még a cégtáblája is márvány. Új üzlet. Mindig változnak, minden ideiglenes ebben a zsivány világban, különösen ebben a városrengetegben. Ez is fizethet vagy havi hatvanezer dollár bért, mert a 5th Avenue drága, mert mindig is rangot jelentett, hírnevet, eleganciát, minőséget, békebeli kiszolgálást, beérkezettséget, és persze a lehető legjobb címet. És fogadni mernék, hogy bedöglik ez is...

A cégtáblát nézem: nem is cégtábla ez, hanem márvány dombormű, mintha nem is üzlet volna, hanem valami komoly intézmény. Bámulom a dombormű alakjait, és pislognom kell hirtelen, Jobban szemügyre veszem, és nem az "intézet" történelmi múltját megörökítő figurák néznek rám, vagy címertani magyarázatot igénylő alakzatok, hanem Kandúr Bandi, a Kismadár, valamint a ravasz Coyote, amint Roadrunnert kergeti. Mindez igazi márványban! És a márvány cégtábla felirata is római katonasírok, vagy kőbe vésett római számok klasszikus stílusában hirdeti a portékát: HiFi-ACTION.

Mit árusíthat egy ilyen üzlet? A 5th Avenue-n?!

Zöld lámpa, tovább kecmergünk.

Ennyire cinikussá vált volna már az amerikai? Mickey Mouse-t még nem helyezték az oltárra merő jópofaságból, de ahogy "fejlődünk", ez sem várat már sokat magára. Nem látom már, hogy egyáltalán hol van a cinizmusnak a felső határa, és van-e még határa... 

 

 

Magyar Irodalmi Lap 

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám


 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

Inter Japán Magazin

Turcsány Péter honlapja

Jankovics Marcell honlapja

Papp Lajos

Magyar Irodalmi Lap