Nyelvművelődési feladatok

Nyiri Péter - A..., cs, 05/10/2018 - 00:02

A nyelvnek csinosítása, tökéletesítése minden embernek kötelessége, az emberi tökéletesedéshez a nyelvmívelés szükséges, vallotta Teleki József, az Akadémia (akkor: Magyar Tudós Társaság) első elnöke a 19. század első felében, és ez a megállapítás ma is érvényes. Ma azonban nyilvánvalóan mások a feladatok, mint Kazinczyék korában. Akkor nyelvújításra, nyelvmívelésre volt szükség, a cél egy vágyott nyelvi minőség elérése volt. Ma ez a nyelvi minőség adott. Ezért napjainkban ennek megőrzése a feladat.

A magyar nyelv sorsát a magyar anyanyelvűek határozzák meg. A magyar nyelvközösség minden tagja felelős nyelvünkért. Már Pásztor Emil, A Magyar Nyelv Múzeuma ötletadója is elmondta, hogy a magyar nyelv nem kis nyelv. A magyar nyelv a beszélők számát tekintve 12. Európában, 73. a világon (vannak, akik szerint a 40.). Kihalásától tehát, ha ügyelünk rá, nem kell félnünk. Amíg lesznek a magyar nyelvet teljes funkciókörben (hivatalos nyelvként, az oktatás, a tudomány nyelveként) megtartó és használó felnőttek, addig a magyar nyelv élni fog. És ez a kulcs! A fiatalokat kell nevelnünk. A nyelvművelés elsősorban emberművelés. Az szokást mondani, hogy a magyar nyelv torzul, szegényesedik. De a magyar nyelv gazdag, erős, ki lehet rajta fejezni mindazt, amit gondolunk, érzünk, a „legtestetlenebb hanyatlékjaiban” (Kazinczy), legfinomabb árnyalatokban is festeni lehet vele a világot. Nem a nyelv hibája, hogy a fiatalok szegényes szókincset használnak, hogy nyelvükben torzak, durvák. Ez a nyelvhasználó hibája.

 A nyelvhasználót kell nevelni: tudatos nyelvhasználatra, nyelve minél alaposabb megismerésére, arra, hogy minél több stílust ismerjen, hogy tudja, melyik beszédhelyzetben hogyan kell megszólalnia (stiláris adekvátság). Gondoznunk, őriznünk kell a nyelvi értékeket: a szókincs gazdagságát, a szaknyelvek magyarságát, irodalmi kultúránkat. Ezek kétségtelenül értékek, s bár anyanyelvünk szókészlete nagyon gazdag, az, hogy csupán e szókincs egy részét használjuk, idővel visszahat magára az állományra is: egyes kifejezések kikopnak a nyelvhasználatból, szótárakba szorulnak vissza, s a hétköznapokban használt magyar nyelv ekkor valóban szegényebb lesz. Megismételve tehát: ha vannak gondok a nyelv kapcsán, azok a nyelvhasználatban, így a nyelvhasználókkal vannak. Ezért állítja a nyelvmúzeum, hogy a nyelvművelés, a nyelvvel való tudatos törődés, az anyanyelv-pedagógia nem választható el a magatartás-kultúra kérdéseitől. Emellett rendkívül fontos az anyanyelvhez való kötődés megerősítése, az anyanyelvi öntudat erősítése; e célok szintén az anyanyelvi ismeretterjesztéssel, vagyis a lehetőségek gazdagságának megmutatásával (a fiatal látja, hogy milyen gazdag nyelvi lehetőségek állnak rendelkezésére, s ezáltal tudatosul benne anyanyelve értékessége) érhető el. A Magyar Nyelv Múzeuma anyanyelvi művelődési programjának alapja éppen ez a felfogás, programunk pillérei ezért ezek:

  1. Az anyanyelvi ismeretterjesztés, anyanyelvünk minél alaposabb, mélyebb megismertetése, vagyis a tudatos nyelvhasználatra nevelés; s ezen belül annak hangsúlyozása és tudatosítása, hogy a nyelvhasználat erkölcsi felelősséggel jár, a nyelvhasználat cselekvés, a használt nyelv megcselekedett nyelv.
  2. A nyelvi-kulturális nemzeti hagyományok megismertetése, és így a nemzeti öntudat, a magyar nyelv és kultúra iránti elkötelezettség és a hazaszeretet erősítése.

Ez a küldetés az iránymutatónk a kiállításépítésben, a rendezvényszervezésben, a tanulmányok, cikkek írásában.

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap