Nyílt társadalom: “Nincs értelme konzultálni a magyarokkal”

Polszerkesztő2, k, 04/11/2017 - 00:34

„Van értelme 8 millió magyarral konzultálni? Szerintem nincs.” – ezt gondolja Soros György alapítványa arról, hogy meg kell-e kérdezni az embereket a közel-keleti lakosság Európába telepítéséről. Nem konzultálna a magyarokkal Soros György szervezete.

 

Goran Buldioskival, az Open Society Foundation európai igazgatójával és Nizák Péterrel, a közép-európai program vezetőjével készített interjút az Index.hu. A beszélgetés során többek közt kiderült, hogy az alapítványhálózat meghatározó alakjai rendszeresen konzultálnak Soros Györggyel, viszont elutasítják annak lehetőségét, hogy a kormány konzultáljon az emberekkel az őket érintő fontos társadalmi kérdésekben.

 

Buldioski elmondása szerint ő néhány havonta – évente 2-3 alkalommal – beszél Soros Györggyel, és legutóbb februárban találkozott vele, hogy megbeszéljék a 2017-es terveket. Az amerikai milliárdos bőkezű támogatói tevékenységét az OSF európai igazgatója is elismeri.

 

„Szeretném hangsúlyozni, hogy a Soros György által alapított hálózat több mint 30 éve van jelen ebben az országban. Ezalatt több mint 200 millió amerikai dollárt költött el, nagyon sokféle célra.” – mondta.

 

Az álcivil szervezetek védelmezői gyakran tagadják, hogy Soros György a társadalmak „újratervezésére” használná magánvagyonát. Buldioski azonban maga is elismerte, hogy a politikailag aktív milliárdos áll a civil látszatú aktivistahálózat mögött. „Soros György […] részt vesz a politikai vitákban, aktívan hangot ad a véleményének különféle témákban.” – mondta, hozzátette, hogy „Soros György az alapító, és egyben ő áll anyagilag mögöttünk”.

 

Buldioski és Nizák az interjú során elmondta, hogy az elmúlt két évben a támogatások 6%-át költötték migrációval kapcsolatos ügyekre, ami mintegy 1,1 millió dollárnak megfelelő összeg. A kormány migrációellenes kampánya és a civil szervezetek átláthatóságra kényszerítése miatt azonban most attól tartanak, hogy veszélybe kerül a külföldi pénzekből fizetett aktivistáik megélhetése.

 

Emellett elveszíthetik a potenciális fiatal alkalmazottakat, akik teljes átláthatóság mellett már nem feltétlen vállalnák ezt az életpályát. „Képzeljen el például egy frissen diplomázott jogászt, aki emberi jogi területen akar dolgozni, egy civil szervezetnél. És most azt látja, hogy nemcsak hogy veszélybe kerülhet a megélhetése, de még X vagy Y bérencének is nevezhetik. Ez elrettentően hat.” – mondta.

 

Az interjú során kiderült, hogy a külföldi finanszírozású aktivisták kiszűréséhez nem elég pusztán a civil szervezetek működésének átláthatóvá tétele: ezek az álcivil mozgalmak ugyanis jórészt nem külföldi forrásból működnek, hanem egymást támogatják – ami már belföldi támogatásnak minősül. Így a Soros György féle hálózat egy részének lényeges tevékenysége, hogy a „nyílt társadalom” ideológiát támogató egyéb civil szervezeteknek tovább küldi a külföldről kapott pénzeket.

 

Bár ezek a szervezetek – így nevéből adódóan a Nyílt Társadalom Alapítvány is – a „nyílt társadalmat” támogatják, az Indexnek adott interjúból kiderült, hogy egyáltalán nem akarnak nyitni a társadalom felé: abban a témában, hogy a kormány meg kell-e kérdezze az embereket a migránsok betelepítéséről, Buldioski igencsak lényegre törő választ adott: „Van értelme 8 millió magyarral konzultálni erről? Szerintem nincs.”

 

 

 

Forrás:hidfo.ru

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap