A nyugatosság lidércfényei

Polszerkesztő2, cs, 01/08/2015 - 00:40

Készen állt egy tömeges kormányellenes tüntetés radikalizálása. A helyzet akár a kijevi forgatókönyv szerint is alakulhatott volna, ha a jobboldal enged a provokációnak, és a Gyurcsányisták által megjelölt időszakban kezd aktívabban tiltakozni a korrupció ellen, vagy bármi más ellen, amit a liberális sajtó épp napirenden tart.

A tömeget azonban nem tudták radikalizálni, mert nem volt tömeg. Mindössze 7-800 ember gyűlt össze az eddigi legnagyobbnak beharangozott tüntetésre december 16-án, a tüntetés végeztével pedig haza is mentek. Bebizonyosodott, hogy a liberális sajtó minimális mozgósító erővel sem rendelkezik, ha nem tudja kénye-kedve szerint felhergelni a jobboldali szervezeteket. Hiába ér el a liberális sajtó több millió embert, abból mindössze néhány százan mentek ki tüntetni - azok egy része is főállású tüntető, újságíró, vagy olyan ember, akinek van fölösleges százezer forintja jó minőségű uniós zászlókra.

 

Az amerikai tanácsadók láthatóan kudarcot vallottak. Most jön a következő felvonás. Talán azt gondolhatnánk, hogy télen szünetelni fog a felforgatási kísérlet, mert tavaszig már úgyse megy senki tüntetni. A valóság azonban az, hogy február végéig nagy valószínűséggel megkezdődik az utóbbi évek legnagyobb botrány-hullámának első felvonása, ami arra hivatott, hogy előkészítse a tavaszi kormányellenes tüntetéseket.

A radikális atlantisták, okulván az őszi vereségből, újabb frontot nyitnak. Újabb módszerrel akarnak anarchiát előidézni, újabb módszerrel akarják bevonni a jobboldalt, és újabb módszerrel akarják utcára vinni az embereket, de még mindig az Európai Unió zászlaja alatt.

 

Ez egy igen kemény támadás lesz, és kérdéses, hogy a jobboldal, vagy akár a kormány kezelni tudja-e a helyzetet.

- A radikális atlantisták belső bomlasztással megkezdték a kormányban egy a keleti nyitás miatt már létező törésvonal mesterséges felerősítését, és meg akarják repeszteni ezt a törésvonalat. A kormánypárt azon politikusai, akik nem támogatják a keleti nyitást, a közeljövőben elkezdenek kilépegetni a pártból. Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a liberális sajtó jelenleg attól hangos, hogy a Fidesz egy-egy politikusa milyen kritikát mond Orbán Viktorról, vagy a kormány egy-egy lépéséről. Ezeket a kritikákat azért hozzák címlapon, mert egészen tavaszig címlapon fogják tartani azt a tényt, hogy a keleti nyitásnak a Fideszen belül vannak ellenzői. Ez egy pszichológiai előkészítés, ami kivételesen nem a tömegnek szól, hanem a kormánypárt tagjainak. Ha a Fidesz tagsága azt látja, hogy vannak, akik nyíltan kritizálják a pártvezetést, az eddig bátortalan hangok is nagyon hamar felerősödnek, vagyis létrejön a nyílt szakadás a kormánypártban. A liberális sajtó azon lépése, hogy címlapon tartja a kormánypárton belüli kritikákat, azt a célt szolgálja, hogy felszínre hozza a kormánypárton belüli ellentéteket, vagyis megrepessze azt a törésvonalat, amit a pártvezetés mindeddig kezelni tudott.

 

A liberális sajtó eszközként közreműködik abban, hogy idegen erők a kormánypártban szakadást idéznek elő, és így destabilizálják a politikai rendszert. Azok a fideszesek, akik kritizálják a pártvezetést, mindeddig nem vállalták nyilvánosan a kormány kritikáját. Látván azonban, hogy más is vállalja, felbátorodnak, és még tavasz előtt megkezdődik a kulcsfigurák egymás ellen fordulása, a kilépések hulláma. Azt senki nem gondolja komolyan, hogy Orbánt a párton belül meg tudnák puccsolni, tehát a cél a szakadás előidézése.

 

Miért jó a radikális atlantistáknak, ha szakadást idéznek elő a Fideszben?

- Azok a fideszes politikusok, akik a tömegmédián át eszközölt pszichológiai előkészítés hatására hajlamosabbá válnak nyíltan kritizálni a pártvezetést, elkezdenek kilépni a pártból, de ha nem is lépnek ki, mindenféleképpen elkezdik kiteregetni a párt kétes ügyeit. Gyurcsány emberei, a nyugat emberei fogják kezdeni ezt a hullámot. Emlékszünk még Mellár Tamás esetére? Éveken át semmi problémája nem volt a Századvégnél zajló korrupcióval (és hallgatott róla), de abban a pillanatban, ahogy a radikális atlantista pártok megkezdték a felforgatási műveletet, elkezdte hozni a nyilatkozatokat, miszerint a Századvégnél tombol a korrupció. Valahogy így kell elképzelni a Fideszben bekövetkező szakadást is. Egyik pillanatról a másikra bejelenti valaki, hogy elege lett abból, ami a pártban megy, és "kiteríti a szennyest". A Fidesz bizalmas ügyei, azok a korrupciós és sikkasztási gyakorlatok, melyek kivétel nélkül minden pártban jelen vannak, egyik pillanatról a másikra fognak nyilvánosságot kapni. Valószínűsíthetően még Angela Merkel budapesti látogatása előtt, ez a botrányhullám lesz ugyanis a bemelegítés arra a szimpátiatüntetésre, amit Merkel látogatása alkalmából szerveznek majd az EU-pártiak.

 

A liberális sajtó egészen tavaszig címlapon fogja tartani, amint a Fidesz belső ellenzéke kiteríti a párt piszkos ügyeit. Ez egy tudatos előkészítés, melynek célja, hogy elég botrányt és piszkos ügyet hozzanak nyilvánosságra ahhoz, hogy tavasszal már ne 700 embert tudjanak utcára vinni, hanem százezret. A kormány pedig nem (vagy csak nehezen) tudja kezelni a helyzetet, mert valós ügyekről van szó, amik ki lesznek teregetve, tehát nem hazugságkampánnyal kell szembenézniük, hanem saját tetteik következményével. Alig egy hónap van hátra, és a liberális sajtó újra örömmámorban fog úszni, és napi szinten kommunikálja majd, hogyan bomlik fel a kormánypárt. Mindez a jobboldali ellenzéket is lépésre kényszeríti.

 

- A Jobbikot egy kényszerhelyzet elé állítja ez a kampány. Nem mondhatják a választóknak, hogy kiállnak a kormány mellett, a tüntetők pedig felforgatók, miközben az elmúlt 25 év legmocskosabb botrányai zajlanak, és mind egytől egyig igaz lesz. Ebben a helyzetben Magyarország egy új fenyegetéssel áll szemben: a jobboldali ellenzék fokozott amerikai befolyás alá kerülhet. Erőteljes törekvések zajlanak majd abba az irányba, hogy a nyugattól függetlenedő kormányt egy nyugati befolyás alá vont ellenzékkel ellensúlyozzák, legyen az jobboldali vagy baloldali. A párt meghatározó figurái a Fidesz szakadása előtti pillanatokban információkat kapnak majd a kormány botrányos ügyeiről. Politikai fegyvert adnak a jobboldali ellenzék kezébe, annak reményében, hogy így be lehet vonni a jobboldalt a kormányellenes felforgatásba. Az idegen nyugati hatalom megadhatja a Jobbiknak azt a lehetőséget, hogy a párt politikai előnyt kovácsoljon a kormánypárt szakadásából; a Fideszből kilépő bomlasztó személyek a tisztesség álarca alatt, a korrupció elleni harc jegyében nagyon sokan a Jobbiknál fognak majd lecsapódni. A párt pillanatokon belül abban a helyzetben találja magát, hogy Gyurcsány időzített bombái, akik a megfelelő pillanatban kilépnek a Fideszből, tömegesen átpártolnak a Jobbikhoz, miközben mind egytől egyig becsületes embernek látszanak.

 

Ennek kockázata abban rejlik, hogy ezek az emberek, még ha háttérben is maradnak, pénzt és információt hoznak magukkal. Mindent tudnak a kormány kétes ügyeiről, vagyis hatalmas politikai előnyt adnak a Jobbik kezébe. Egyúttal komoly gazdasági érdekeltségeik is vannak, melyek a párt holdudvarába kerülhetnek, ha a Jobbik hajlik az adódó alkalom kihasználására. És nem mellesleg mind a nyugat emberei, tehát a párt abba a helyzetbe kerül, hogy a nyugat emberei adják majd a politikai előnyt jelentő információt és gazdasági erőforrásokat. De facto egy ilyen helyzetben a Jobbik egésze nyugati befolyás alá kerülhet, és az információval, gazdasági erőforrással rendelkező ügynökök pillanatok alatt kitúrják az idealistákat, - azon a ponton a láncreakció már megállíthatatlan. Akkor a Jobbikban is szakadás következhet be, és kilépések hulláma, mert már most létezik egy törésvonal a párton belül, és sokaknak ez lesz az utolsó csepp a pohárban. Most még itt a lehetőség, hogy ezt a folyamatot ellensúlyozzák - később nem lesz. A pártvezetés talán abba az illúzióba lesz ringatva, hogy a hatalom közelébe juthat, - de akinél az információ és pénz, annál az irányítás. Tehát ez a "hatalom" nem több mint illúzió, az ellenség által felkínált lehetőség kihasználása a nyugat előtti teljes behódolást jelenti a Jobbik számára.

 

Okkal mondjuk már a Demokratikus Koalíció megalapításának pillanatától kezdve, hogy a DK a létező legveszélyesebb politikai formáció Magyarországon. Egyedül a DK rendelkezik a kormánypártéhoz mérhető szakértői gárdával, információs forrásokkal, ami az elmúlt években kialakult geopolitikai helyzet miatt nagyhatalmi támogatással társul. Kezükben van a hazai fővonalú média nagy része, közel monopolhelyzetben vannak a közélet tematizálásában. Ha a kormány nem tudja kezelni a kialakult helyzetet, nem csak a kormánypártban történik szakadás, hanem a radikális atlantisták egyszerre bomlasztották fel a kormánypártot és a nemzeti oldal egyetlen jelentős politikai erejét. Mindezt néhány hónap alatt. Ha ez a folyamat beindul, onnantól a kormánynál, és a Jobbiknál pattog a labda. A radikális atlantisták nem fogják feladni. Nekik mindegy, mikor jutnak hatalomra, ha kell, éveken át folytatni fogják a bomlasztást. A demográfia nem sürgeti őket, mert nem a magyar nép fennmaradásában érdekeltek, hanem Magyarország teljes felszámolásában.

 

Tehát, összegezve a kialakult helyzetet: a Jobbik számára van egy olyan lehetőség, hogy az előrehozott választásokon kormányra jut, és úgy táncol majd, ahogy a Fideszből kilépő nyugatos pénzemberek fütyülnek. Átveheti a korábbi Fidesz helyét: azé a Fideszét, ami még úgy táncolt, ahogy a nyugat fütyült - még a keleti nyitás előtt. A kormány számára nem sok lehetőség van: nekik egyik alternatíva a teljes felbomlás, a hatalom elvesztése. Nincsenek válaszút előtt; a radikális atlantista felforgatást kezelniük kell, ha nyeregben akarnak maradni. Csak a hatalomtechnikai módszerekben válogathatnak, és ennek a válogatásnak mindössze a nyugatos, modern életforma által korlátozott kreativitás szab határt.

 

A kormánypárt január elején fog megfogalmazni egy "országvédelmi akciótervet", amit ugyan nevezhetnénk inkább kormányvédelmi akciótervnek - csakhogy, a gyakorlatban azt láthatjuk, hogy az az ellenzék, ami most a kormányellenes tüntetésekben érdekelt, nem csak a kormány leváltásában érdekelt, hanem Magyarország megsemmisítésében. A radikális atlantisták el akarják tüntetni Magyarországot a térképről. Azt akarják, hogy amikor az új generáció az iskolákban megkapja a földrajzi atlaszt, abban a térképen egy hatalmas kék mező legyen, benne a felirattal, hogy "Európa". Magyarországnak nincs helye az ő térképükön, mert az Európai Egyesült Államok megalapítása hivatalosan is Magyarország felszámolásával jár. Tehát valóban, nem csak kormányvédelmi akcióterv készül, hanem országvédelmi akcióterv. Kiválogatják azokat a hatalomtechnikai eszközöket, amivel el lehet takarítani a radikális atlantizmust Magyarországról. A radikális atlantisták stratégiája pedig, hogy miközben a kormány velük mint külső ellenséggel számol, a párton belülről fogják a kormányt felszámolni, és így destabilizálni a magyar politikai rendszert.

 

Ha sikerrel járnak, 2016-ra előáll az a helyzet, hogy a jobboldal felforgácsolódott, a balliberális pártok pedig nagykoalíciót alkotva kormányra juthatnak - és a két opció közt mindössze az fog dönteni, hogy a Jobbikban 2016-ra van-e elég megbízható emberük ahhoz, hogy Washington ne a balliberális változatot tegye kormányra, hanem a külsőre jobban kinéző alternatívát, ami ellen nem tüntet majd a jobboldal, mert a jobboldal egy része a külsőségek miatt mindig is támogatni fogja. Ebből a szempontból a Jobbik számára a belső stabilitás megőrzése a lényeges kérdés, nem a szavazók megtartása, vagy a verseny tartása a kormányellenes retorikával. Szavazókat szerezni mindig lehet, az a pillanat kérdése - új pártot építeni viszont hosszú és körülményes. Van olyan helyzet, amikor a nem-cselekvés a cselekvés. Ha az ellenség azt akarja, hogy cselekedjünk, akkor okkal feltételezhetjük, hogy a cselekvés az ellenségnek válik előnyére, nem nekünk. Ez most pont egy ilyen helyzet.

 

Felmerül továbbá az a kérdés is, hogy; hol vannak azok az amerikai zsoldosok, akik elhagyták a Donbassz régiót, és átléptek a magyar határon? 2013 augusztusában Szergej Razumovszkij, az ukrán hírszerzés egy volt tisztje kiszivárogtatta azt az információt, hogy az Egyesült Államok mintegy kétezer zsoldost vont össze Bécs környékén, és Ukrajna destabilizálására készül. Két hónapon belül tömeges EU-párti tüntetések kezdődtek Kijevben, amibe beszervezték a jobboldalt, majd beavatkoztak a civilnek öltözött zsoldosok, és a kormányt mindössze két hónap leforgása alatt eltávolították a hatalomból. A felforgatás idején több száz rendőr halt meg Kijevben.

 

Ez következik Magyarországon is, ha a kormány nem tudja kezelni a helyzetet, a jobboldali ellenzék pedig nem rendelkezik életképes stratégiával arra vonatkozóan, hogy hogyan kezelje, ha a nyugat pénzemberei előállnak a hatalom ígéretével, és ellepik a pártot. Most azok kezében van a kulcs, akik még a hatalom közelében is idealisták tudnak maradni. A hatalom és a rabszolgaság ugyanis nem áll olyan távol egymástól, mint sokan gondolják.

 

Forrás:Hídfő.net

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap