Örkény István Emléknap

Szerkesztő A, k, 06/24/2014 - 00:14

 

 

 

 

 

 

Örkény István a groteszk mestere a magyar irodalomban, egy sajátos világlátás, különös humor képviselője, amely görbe tükröt mutat az embernek, olykor abszurd, s éppen ezért mélyen elgondolkodtató példát állít elénk, és így mesél a minket körülvevő világról. Legismertebb művei az Egypercesek és a Tóték című kisregény. A Tóték (1964) az elnyomás és szabadság kérdéseit-lehetőségeit tárgyalja: meddig tűrheti a megalázást, a saját akarat semmibe vételét egy ember, mikor jön el az a pillanat, amikor fellázad; fellázad-e valaha, avagy eltűnik személyisége a zsarnokság alatt. Örkény vallomása szerint az őrnagy és Tót egyazon személy; vagyis talán két viselkedési minta, az elnyomás és a szolgalelkűség megnyilatkozása. Mint ahogy különböző magatartási mintákat mutat a többi szereplő: az anya ösztöneit követi, fia érdekeiért, jobb sorsáért engedelmeskedik. Ágika folyamatosan alkalmazkodik, szolgalelkűségében mindig ő talál megoldást arra, hogy miképpen lehet teljesíteni az őrnagy egyre abszurdabb, egyre vadabb kívánságait. Tót pedig tűr, alkalmazkodik, de magában folyamatosan lázad, s végül elpusztítja Varró őrnagyot (lerázza magáról a zsarnokot). Örkény István hitte, hogy az emberben mindig marad annyi erőtartalék, amellyel végül fellázadhat, illetve a nagy tragédiák után újrakezdheti életét. A Tótékból Örkény színdarabot is írt, sőt film is készült a kisregényből; Fábry Zoltán rendezésében, Latinovits Zoltán főszereplésével, Isten hozta őrnagy úr címmel. Híresek Örkény egyperces novellái, melyekben a társadalmi visszásságokat, a furcsaságokat állítja az olvasó elé röviden, tömören, hogy ezzel elgondolkoztasson, kiegészítésre, továbbgondolásra ösztönözzön. Az író szerint ezek a művek "matematikai egyenletek, az egyik oldalon a közlés minimuma az író részéről, a másikon a képzelet az olvasó részéről". Örkény Macskajáték című regénye "a legbanálisabb történet a világon: szrelmi háromszög, amelnyek azonban minden tagja idős. Ha ez ember a szerelmet, ezt az ifjonti érzelmet a halál küszöbére helyezi, minden elhangzó szó megtelik másik jelentéssel. Az emberi lélekhez egyre nehezebb közelférkőzni, nos, a humor kulcsot ad hozzá." - írja Örkény, aki hitt a humor erejében, abban, hogy a humor - például a groteszk fomájában-műfajában - rámutathat olyan jelenségekre, amelyek máshogy nehezen érthetők vagy fejthetők meg, amelyekhez egyébként alig tudunk hozzáférni. A Pisti a vérzivatarban című dráma a magyarság sorsát, választásait mutatja be sajátos formában. Idézzük a darab bevezető sorait: "E kor nekünk szülőnk és megölőnk./Tőle kaptuk, mint útravalót,/hogy lehessünk hősök és gyilkosok,/megbélyegzők és megbélyegzettek,/keveset tevők, nagyokat álmodók,/másokat mentők, magunkat pusztítók,/egy időben, egy helyütt és egy személyben:/ki merre fordul, aszerint." Örkény István európai rangú drámaíró, színdarabjait világszerte játsszák.

 

 

 

 

 

 

 

Nyiri Péter

igazgató

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap

Hozzászólás ehhez


Belépés

Hírlevél

Hírlevél

Tartalom átvétel

Reklám

 

 

 


 

A Magyar Nyelv Múzeuma

 

Inter Japán Magazin

 

Turcsány Péter honlapja

 

Jankovics Marcell honlapja

 

 

Papp Lajos

 

 

 

 

 

Magyar Irodalmi Lap